Bukhatja a főváros a bankgaranciát az Alstom-ügyben? 

A cég és a BKV között kötött szerződés szerint vis maiornak számít, ha a francia gyártó nem kapja meg termékeire a végleges típusengedélyt.

A vis maior a jog szerint előre nem látható, a szerződőktől független katasztrófahelyzetet jelent. Az Index birtokába jutott dokumentum szerint ez a kitétel szerepel a gyártó és a BKV között még 2006-ban kötött szerződésben, ha az Alstom nem szerzi meg a metrókocsik működéséhez szükséges engedélyt.

A közrádió által megkérdezett Gyurkovics Sándor, a Közlekedési Tudományi Egyesület tiszteletbeli elnöke, közlekedési szakjogász azt mondja, ő negyvenéves praxisában egyszer sem hallott ilyenről, furcsállja, hogy egy hatósági eljárást a háborúkhoz vagy a tűzvészekhez hasonlóan vis maiornak minősítettek. Szerinte a kitétel feltehetően azt védi, akinek a járművet olyan állapotban kellene a vele szerződő fél rendelkezésére bocsátania, amely megfelel a jogszabályban előírtaknak.

A szerződés alapján, ha a vis maior helyzet fél évig fennáll, akkor az Alstom is felbonthatja a szerződést, és még az is megtörténhet, hogy a főváros elbukja azt a harmincmilliárdot, amit bankgaranciaként a franciáknak letett. A helyzet megoldásán jelenleg is dolgozik a BKV.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a kormány kérésének megfelelően elkészítette javaslatát a devizahitelesek helyzetének könnyítésére.

A Nemzetgazdasági Minisztériumnak címzett és a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) tájékoztatásul elküldött megoldás két lehetőséget vázol fel: az első esetében az MNB hivatalos deviza- (például euró-, svájci frank-) árfolyamát vennék alapul a lakossági devizahitelek forintelszámolásakor. A másik szerint a kölcsönt nyújtó bank saját középárfolyamán számolnák ki a törlesztőrészletet.

Jelenleg az a gyakorlat, hogy a bank a folyósításkor a vételi árfolyamot alkalmazza, a törlesztéskor pedig az eladási árfolyamon számolja ki a havi részletet.

A vételi és az eladási kurzus közt akár 5-6 százalékpont különbség is lehet, amin óriási nyereségük van a bankoknak. Binder István, a felügyelet szóvivője hangsúlyozza, hogy teljesen indokolatlan a mostani eljárás, mert nincs tényleges többletkockázatuk a pénzintézeteknek, ami indokolná az eladási árfolyamot alkalmazni.

 Megjegyezzük: szerintünk is. Kulturalis Kreativok2009

_______________________________________________________________________

A Blaha Lujza tér felújításának látványtervei

• Kétséges a Roosevelt tér felújítása
• A CET, most
• Tüskecsarnok: a 12 éves rémtörténet
• Mit koptatunk Budapesten?
• A Blaha Lujza téri Marriott Courtyardban jártunk
• Hogyan alakul át a Tőzsdepalota? · 

1. BKV
A jelenleg legnagyobb visszhangot kiváltó botránynak több mint egy tucat gyanúsítottja van. A rendőrség 2009. áprilisában kezdte meg a nyomozást az indokolatlanul magas végkielégítések és szükségtelen tanácsadói és kommunikációs szerződések miatt. A gyanúsítottak nyilatkozatai szerint a visszaélések részben a szocialista Hagyó Miklóshoz köthetők.

2. Kormányzati negyed
A Nyugati pályaudvar mögötti MÁV-területet 8,52 milliárd forintért vette meg az állam, 533 millió forintot pályázatok lebonyolítására, szakértői és ügyvédi díjakra, valamint dologi kiadásokra költöttek, míg személyi költségekre, munkabérre 100 millió forintot fizettek ki. A projekt lezárása 301 millió forintba került. A Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz, de egyelőre nincs gyanúsított.

3. Sukoró
A kormány kiemelt projektként kezelte a Velencei tó partjára 200 milliárdért épülő szórakoztató központot, menet közben azonban kiderült, hogy a King’s City ügyében szabálytalan ingatlancsere és a gyanú szerint okirat-hamisítás történt. Itt is nyomoznak.

4. Bábolnai állami földek eladása
Az ellenzék szerint 300 milliós kár érte az államot, amikor a Bábolna Zrt.-t földjeit 2008-ban több sikertelen pályázat után 193 millió forintért eladták. A KDNP az üzletet többször is támadta, mert szerinte volt jobb ajánlat is, a vagyonkezelő viszont azt állította, hogy a legjobb nyert.

5. MTV-székház eladás, új székház építése
Az ÁPV Rt. 1999-ben 6 milliárd forintért vette meg a Magyar Televíziótól a régi, Szabadság téri székházat, majd 2006-ban 4,5 milliárd forintért eladta egy kanadai befektetőnek. A köztévé 2009-ig visszabérelte a volt tőzsdepalotát a külföldi befektetőtől. Miután magánpénzből felépült az óbudai gyártóbázis átköltözött az MTV. Az új ingatlant körülbelül 20-23 milliárd forintból meg lehetett volna építeni. Ezzel szemben a Fidesz úgy véli, hogy 90 milliárd forint körüli az az összeg, amelyet a húsz évre bebiztosított bérleti díjként ki kell fizetni. A BRFK vizsgálja az ügyet.

6. Posta-székház eladása
Különösen jelentős, több mint 500 millió forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt elrendelték a nyomozást a Magyar Posta régi székházának értékesítése ügyében.

7. A Budapest Airport és a MALÉV privatizációja
A magyar légitársaságot 2007-ben 200 millió forintért vásárolta meg a Borisz Abramovics orosz üzletember kisebbségi tulajdonában lévő AirBridge Zrt. A társaság a privatizációt követően azonban nem tudott úrrá lenni a pénzügyi problémákon, így idén márciusban újra többségi tulajdonos lett a magyar állam, ami csaknem 26 milliárd forintba került.

8. A 2006. október 23-i rendőri brutalitás felelőseinek felkutatása
Az 56-os forradalom ötvenedik évfordulóján kormányellenes tüntetők és rendőrök csaptak össze Budapest belvárosában. Azóta több vizsgálat is volt, amelyek kiderítették, hogy a rendőrség szükségtelenül és aránytalanul nagy mértékben alkalmazott erőszakot. Bencze József, az ORFK vezetője idén februárban elnézést kért a rendőri bűncselekményekért. A rendőri brutalitás miatt perek tucatjai indultak. A rendőrség csaknem 20 millió forint kártérítést fizetett ki.

9. A magyar költségvetés adatainak meghamisítása
A Fidesz szerint Gyurcsány Ferenc volt kormányfő és Veres János volt pénzügyminiszter a 2006-os parlamenti választások előtt eltitkolták, meghamisították a költségvetés adatait. Emiatt 200 magánszemély pert indított, a fővárosi Ítélőtábla azonban elutasította a keresetet.

10 Állami cégek vezetőinek végkielégítései
A Fidesz szerint a BKV mellett több állami cégnél is pofátlanul magas végkielégítéseket kaptak a távozó vezetők. Elsősorban a MÁV és a Magyar Villamos Művek kifizetéseit világítanák át.

+1 Állami vezetők offshore érdekeltségeinek vizsgálata
Tisztáznák, hogy Bajnai Gordon miniszterelnöknek milyen offshore érdekeltségei vannak, és milyen kapcsolata volt hivatala alatt offshore cégekkel Oszkó Péter pénzügyminiszternek. A Fidesz rendkívül súlyosnak tartja Simor András jegybankelnök offshore érdekeltségét is. Azt is szeretnék tisztázni, hogy a villamos műveknél az "offshore cégek égisze" alatt mi zajlott.

________________________________________________________________________

Az evés lélektana - a falás okai

 

Forgács Attila pszichológus, Az evés lélektana című könyv szerzője

Sokan vagyunk, akik a bajban hízunk. Ha nem tudjuk másként legyőzni, hát megesszük a stresszt, a fáradtságot, a haragot. Az evés a problémakezelés legeredendőbb módja.

- A táplálkozási és az önvédelmi képességnek közös agyi területei vannak - magyarázza Forgács Attila. - Ha fájdalmat okoznak nekik, az állatok is nagyobb mennyiségű ételt vesznek magukhoz stresszhelyzetben, és nem tudnak elmenekülni. Agyunk felépítése következtében a stressz enyhíthető orális tevékenységgel (rágcsálás, cumi, cigi) különösen, ha ezt a tapasztalatot korai gyerekkori tanulással is megerősítjük. Az éhes ember feszült.

A jóllakott megnyugszik. Vacsora közben könnyebb feloldani a konfliktust. A közös étkezés békéltet. (Ha valakik „ágytól-asztaltól elváltak", akkor menthetetlenek!) Vannak olyan pszichoterápiák, amelyek kihasználják az evés érzelmekre gyakorolt hatását. Például három napja nem evő klausztrofóbiásokat étellel megtömött liftbe visznek. A tapasztalat azt mutatja, hogy erősebb az étel utáni vágy a bezártságtól való félelemnél.

Nemcsak a stresszt tudjuk megenni. Az agressziót is. A dühös állat harap. A dühös, civilizált ember is, csak az ételbe. Az elfojtott harag zsírrá alakul rajtunk. Miként a félelem is. Az emberiség nagy része mindig éhezett, egymilliárdan ebben a pillanatban is éheznek. A nélkülözéstől való félsz ott munkál bennünk a teli spájz mellett is. A mesebeli terülj-terülj asztalkám birtoklásának vágya ősi, kitörölhetetlen.

A férfiakra nemcsak régen, napjainkban is jellemző, hogy szeretnének kicsit nagyobbak (izmosabbak) lenni annál, mint amekkorák. Az állatvilágból ered ez a vágy: a hímek küzdelmében megfigyelhető a testméret fitogtatása: gondoljunk csak a felfuvalkodott békára vagy az égnek álló szőrű kutyára. Elhízottság szempontjából ma a magas beosztásban dolgozó férfiak a legérintettebbek.

Hogyan nyerjünk háborút?

- Elsősorban önismerettel - tanácsolja Forgács Attila. Csak akkor tarthatjuk meg, illetve nyerhetjük vissza a kontrollt a testünk felett, ha tudjuk, mi sarkall bennünket falánkságra. Ha végiggondoljuk, miért, mi helyett nyúlunk a tál után. Ha tudjuk, hogy a bőség vagy inkább az árudömping ellenünk dolgozik, nem értünk. Az elhízás a hatvanas évek után lett népbetegség. Ekkor lett tévéjük, autójuk az embereknek (nem kellett már gyalogolni), gyorséttermük, hűtőszekrényük, ahol elfér a szupermarketben a bevásárlókocsiba pakolt töméntelen mennyiségű étel. A (gyors)étteremben is egyre nagyobb adagokat sóznak ránk. A fogyókúraipar pedig velünk együtt gyarapszik. Pedig a mérték, a józanság megtalálása a hosszú távú siker kulcsa, nem a diéta.

Ha ezt megértetjük, nyert ügyünk van.

________________________________________________________________________

 

 _________________________

___________________________

• Pályázati felhívás 1121 kb
• Előzetes kereskedői nyilatkozat 11302 kb
• Gépkatalógus 82 kb
• Logo 830 kb
• Elektronikusan kitölthető pályázati nyomtatvány 338 kb

Magyarország 2004-es uniós csatlakozása óta először látja el az EU-elnökségi feladatokat. Az elnökségi félévben - az Európai Unió íratlan szabályainak megfelelően - nem a Magyarországot legközvetlenebbül érintő kérdések, hanem a nagy európai ügyek kapják a legtöbb figyelmet.

Az elnökségi trió keretében Magyarország Spanyolországgal és Belgiummal közösen látja el az EU elnöki teendőit, a trojka mandátuma 2010-11-re szól. Magyarország Belgiumtól veszi át a stafétát, és 2011. június 30-án Lengyelországnak adja át.

A magyar elnökség napirendjét erőteljesen meghatározzák azok a feladatok, amelyek a gazdasági válság következményeinek kezeléséhez és az új együttműködési formák kialakításához kapcsolódnak.

A cél, hogy az EU a jövőben jobban fel legyen készülve a válságok megelőzésére;.

 Magyarország hivatalosan január 6-án veszi át az elnöki posztot Belgiumtól. Az első jelentősebb esemény a kormány és az Európai Bizottság együttes ülése lesz január 7-én Budapesten.

Döntött a kormány azokról az eljárási szabályokról, amelyek az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépéshez kapcsolódnak - közölte a kormányszóvivő a kabinet ülése után.

Nagy Anna megerősítette: annak a magán-nyugdíjpénztári tagnak, aki vissza akar térni az állami nyugdíjrendszerbe, semmit nem kell tennie, visszalépése automatikus.

Ha a visszalépő tagnak reálhozama van, a nyugdíjpénztárnál írásban kell nyilatkoznia arról, hogy mit szeretne tenni vele.

Három lehetősége van: felveheti egy összegben; kérheti, hogy az egyéni számláján írják jóvá az állami nyugdíjbiztosítási alapban; illetve átutaltathatja önkéntes magán-nyugdíjpénztári számlájára. A kormányszóvivő megismételte, hogy a reálhozam adómentes.

Ha valaki elfelejt nyilatkozni a reálhozamról, akkor sem veszíti el az összeget, ebben az esetben ugyanis kap majd egy levelet a magánnyugdíjpénztárától 2011. március 1-31. között, amelyben emlékeztetik arra, hogy rendelkeznie kell a kifizetés sorsáról.

Ha továbbra sem nyilatkozik, a levél kézhezvételétől számított 30 napon belül magánnyugdíjpénztár kiutalja ezt az összeget az érintett lakcímére. 

A szóvivő közölte azt is: annak, aki úgy dönt, hogy marad a magánnyugdíjpénztárban, nyilatkozatot kell tennie 2011. január 31-ig.

Ezt bármely nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál, a nyugdíjfolyósító igazgatóságnál, illetve az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál is megteheti. Aki ez idő alatt tartósan külföldön tartózkodik, nyilatkozatot a Magyar Köztársaság külképviseletén is tehet majd.

A nyilatkozatnak tartalmaznia kell az érintett tag nevét, lakhelyét, társadalombiztosítási azonosító jelét és magánnyugdíjpénztárának a nevét.

A nyilatkozatot a nyilatkozattételtől számított öt napon belül el kell küldenie a foglalkoztatójának is.

A nyugdíjfolyósítók a beérkezett nyilatkozatokat legkésőbb 2011. március 1-jéig elküldik a magánnyugdíjpénztáraknak, amelyeknek 45 napon belül meg kell állapítaniuk azoknak a számát, akik visszalépnek az állami rendszerbe - mondta Nagy Anna.

• Nők Lapja Cafe
• 2010. 10. 20.

Multiellenes, klímavédő, takarékos, és jót tesz az egészségnek is – ez az

50 km-es diéta lényege, amelynek elszánt képviselői vállalják,

hogy egy hónapon keresztül csak 50 km-en belül előállított élelmiszereket fogyasztanak.

A hír: 50 km-es diéta

Az 50 km-es diéta egy klímavédő, életmód-változtató program, melynek résztvevői vállalják, hogy egy hónapig csupán 50 km-en belül előállított élelmiszereket fogyasztanak.

A kenyerüket vagy maguk sütik, vagy 50 km-en belüli sütödében. Minél közelebbről érkezik az élelmiszer, annál kevesebb tartósítószerre van szükség annak frissen tartásához.

A másik fontos érv, hogy támogatnunk kell a hazai termelőket, hogy a külföldi országoknak profitot termelő üzletláncok mesterségesen alacsonyan tartott élelmiszeráraival szemben talpon tudjanak maradni, és az asztalunkra tenni például a sokkal ízletesebb magyar paradicsomot vagy a saját nemesítésű magyar szőlőfürtjeinket.

A szupermarket tabu, s ugyanígy a nagy viszonteladók standja is a piacokon.

Különvélemény

Winkler Nórától

 
A múlt héten végre semmi dolgom nem volt szombaton, és leszámítva, hogy a péntek este belenyúlt a hajnalba, jó volt korán felkelni, és elsétálni a piacra.

Az ősz eleve gyönyörű, nemcsak a fák, levelek, bokrok és bogyók színei miatt, de ilyenkor a piac is egyik legszebb arcát mutatja. Két óra után roskadásig tömött kosarakkal indultunk haza, és a cuccok nagy részét termelőktől vettük. Ez még akkor is megnyugtat, ha először veszek valakitől; hajlandó vagyok látatlanban elhinni, hogy a ribizlilekvárban valóban saját ribizli van, hogy a spenótot ők vágták le hajnalban a kertjükben, és a szőlő is sajátjuk.

Se multiellenes, se szélsőségesen nacionalista nem vagyok, de ha van választásom, a magyar zöldséget veszem meg, és ahogy szombaton is történt, jobban szeretek kendős nénikkel diskurálni a dérről, mint neoncsövek alatt válogatni óriáspultokról.

Ugyanennek a hétnek a keddjén viszont azt mesélte egy ismerősöm, hogy az egyik nagy áruházláncnál dolgozó barátja a saját szemével látta, ahogy egy kamionnyi külföldi húst félúton átcímkéztek magyar termékké, hogy a polcokra már így kerüljön ki.

Persze nem voltam ott, nem én láttam a saját szememmel, csak hallottam, de amúgy simán elképzelhetőnek tartom, hogy ilyen előfordulhat. Nehéz eldönteni, hogy kinek hihetsz, ki az, akiről nem feltételezed, hogy puszta haszonszerzésből nem mond igazat egy olyan dologról, amit te megeszel.

 
Miközben tudjuk:  jogod van tudni, mit viszel be a testedbe.

Rokonaim például élelmiszer-beszerzéseikre saját bizalmi hálót alakítottak ki: húst csak Margit néninél vesznek, tojásért Laci bácsihoz, gyümölcsökért pedig a piacon csakis Juditkához állnak sorba.

Van saját mézes kontakt, a nyári baracklekvárszezonban pedig egy ismerős és kipróbált forráshoz iratkoztunk fel, mindannyian az igényelt mennyiségekkel.

Ráadásul ez utóbbi nemcsak ízre volt jó, de környezetbarát megoldás is, mert a barackrakomány egyrészt nem utazott sokat, másrészt feleslegesen semmi sem történt a gyümölcsökkel, hisz kilóra annyi jött, amennyire szükség volt, harmadrészt csomagolni sem kellett 40 dekánként, mert egyben vittük el, ki-ki a saját óriásmennyiségét.

Ilyesmi akciókat bárki meg tud szervezni. Télre kolbászt mi a baráti társaság egyik forrásától veszünk. Feliratkozunk a nagy listára, majd egyszer csak begördül az autó Pestre, és mindenki letekeri róla saját kolbászmétereit.

Ezek a beszerzések kifejezetten bizalmi alapúak és – már csak emiatt is – piacbarátok.

Ha ugyanis nem lenne jó az áru, nem lenne több rendelés. Látod, ki a termelője, nem beazonosíthatatlan felirat egy ismertetőcímkén, hanem hús-vér lény, aki megbecsüli, hogy számíthat növekvő kis társaságunkra, mikor a bevételeit kalkulálja.

A szegény krumpli, amely útra kél, hogy jó messze megtisztítsák, csomagolják, felcímkézzék, hogy aztán kicsinosodva visszazötykölődjön oda, ahonnan indult, és végre megvegyék, rémesen abszurdan hangzik. 

Az 50 km-es diéta viszont jól hangzik, és ha csak annyit elér, mint a maratonfutók híre egy átlagember életében, nevezetesen, hogy 42 km-t már nem hiszi, hogy lefut, de hetente kétszer hármat igen, már elindultunk jó irányba.