Bízni kell az emberekben!

Ebből finanszírozható az Alapjövedelem Magyarországon!

Garantált jövedelem mindenkinek?

Míg a demokratikus ellenzéki pártok békés, de azért nem minden feszültségtől mentes vitát folytatnak az összefogás személyi és technikai feltételeiről, néhány lelkes civil olyan témában gyűjt aláírásokat, amely – siker esetén – alapvetően változtatná meg a társadalmi viszonyokat.

Hegyi Gyula| Népszabadság| 2013. június 28.   Forrás: nol.hu

Nyugati baloldali, zöld és független értelmiségiek kezdeményezése alapján arra akarják felszólítani az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg az úgynevezett feltétel nélküli alapjövedelem, más néven a minimáljövedelem bevezetésének lehetőségét. 2014. január közepéig az Európai Unió legalább hét országában összesen egymillió aláírást kell összegyűjteni a kezdeményezés sikeréhez, országonként változó kvótával. (Magyarországról például legalább 16 500-at kell prezentálni. A kezdeményezéshez az Alapjovedelem.hu oldalon lehet csatlakozni.)

A hosszú távú cél az, hogy az unió valamennyi polgára munkaviszonytól függetlenül részesüljön olyan jövedelemben, amely biztosítja a méltó életfeltételek anyagi hátterét. Közvetlenül pedig az, hogy az Európai Bizottság vizsgáltassa, az Európai Parlament vitassa meg a kezdeményezést. A minimáljövedelem csak első hallásra úttörő gondolat, valójában több évszázada része a társadalmi reformokról szóló vitáknak. A feljegyzések szerint Abu Bakr kalifa (Mohamed próféta apósa) vezette be először az alattvalók számára folyósított alapjövedelmet.

A tizennyolcadik század végén az amerikai Thomas Paine dolgozta ki az elméletét, azzal az indoklással, hogy így kompenzáljanak minden férfit és nőt „természetes öröksége”, a föld magánkézbe kerüléséért. Napóleon is támogatta a gondolatot, de háborúi miatt nem jutott túl az elméleti rokonszenven. A huszadik században elsősorban az angolszász közgazdasági és politikai irodalomban jelent meg a terv. Első hallásra meglepő módon a „neoliberális” közgazdásznak kikiáltott Friedrich Hayek is kiállt mellette, Milton Friedman pedig a „negatív személyi jövedelemadó” formájában javasolta bevezetni, már a hatvanas évek elején. (Vagyis az alacsony jövedelműeknek az állam fizetne „adót”.) 

Az utóbbi nevek azt is jelzik, hogy nem feltétlenül baloldali kezdeményezésről van szó. A kapitalizmus sikeres működése esetén a minimáljövedelem éppenséggel a társadalmi feszültségek csökkentését, a szocialista mozgalmak leszerelését, a tőke nyugalmát szolgálná. Más kérdés, hogy a pénzügyi válság, a tömeges munkanélküliség és a növekvő szegénység sújtotta mai Euró pában mindez már merészen progresszív gondolatnak tűnik. A javaslat lényege az, hogy a megélhetéshez és a társadalomban való méltó jelenléthez szükséges alapjövedelmet az emberek ne a munkájuk alapján, hanem állampolgári jogon kapják meg.

A „fejkvóta” alapján járó összeg kiegészíthető sajátos élethelyzetekhez (gyermek születése, tanulás, betegség, időskor) rendelt járulékkal, segéllyel vagy kölcsönnel. A dolgozó emberek munkájuk, a tőketulajdonosok tőkéjük után természetesen továbbra is fizetést, illetve profitot kapnának a nekik is járó minimáljövedelem fölött. (Ez kulcskérdés, ha a dolgozók és a jómódúak nem kapnak alapjövedelmet, akkor az egész nem más, mint a segélyek álszenteskedő átkeresztelése.) A koncepció mai formájában arra a feltételezésre épül, hogy egyre kevesebb a munkaalkalom, az emberi munkát igénylő tevékenység, a munkanélküliség viszont súlyos egyéni és társadalmi tragédiákhoz vezethet.

Ha a munka nem lenne alapvető egzisztenciális kényszer, akkor a munkanélküliség megszűnne fenyegetni a társadalmi békét, a termelés automatizálása erkölcsi aggályok nélkül felgyorsulhatna, s többen vállalkoznának önkéntes, nem fizetett társadalmi munkára. Az ilyen garantált alapjövedelemhez természetesen állami bevételekre van szükség, amelyek végső soron csak adók formájában szedhetők be. A személyi jövedelemadó mellett szóba kerülhet a nyersanyag felhasználására és a hulladékkibocsátásra kiszabott zöldadó, a vagyonadó és a luxusadó, az állami vállalatok nyeresége és más hasonló forrás. Mivel az európai demokráciák elvben amúgy is garantálják polgáraik alapvető szociális jogait (Európai Szociális Charta), a minimáljövedelem voltaképp ezt a garanciát tenné kézzelfoghatóvá.

A javaslat természetesen rengeteg kérdést vet fel. Számomra nem is a pénzügyi megvalósítása a legkétségesebb elem, hanem az, hogy hosszú távon nem szakítja-e végleg ketté a társadalmat a dolgozó és nem dolgozó emberek kasztjára? Olyan modellre, amelyben – szemben a történelem eddigi menetével – a dolgozó emberek alkotják az „elitet”, akik közé hosszas munkanélküliség után szinte lehetetlen lesz bekerülni? Fennáll az a veszély is, hogy a tartósan nem dolgozók szavazópolgárként olyan blokkot alkotnak, amelyet egyetlen ígérettel, a minimáljövedelem megemelésével bármilyen ügynek meg lehet nyerni. De az európai polgári kezdeményezés nem a rendszer azonnali bevezetését, hanem lehetőségének megvizsgálását és megvitatását szorgalmazza, s ezt csak helyeselni lehet.

De ha igaz, hogy egyre kevesebb a munkaalkalom, akkor a probléma a munkaidő további csökkentésével is orvosolható. Optimista feltételezések szerint az így felszabaduló munkalehetőségre újabb dolgozókat lehet felvenni. Az előző francia szocialista kormány annak idején bevezette a harmincöt órás munkahetet. A rendszer nem tette tönkre a francia gazdaságot, másfelől viszont nem is növelte érdemben a foglalkoztatást. Más úton járnak, akik a négynapos munkahét mellett érvelnek. Ez ugyanis heti három szabadnapot jelent, ami fellendítheti a szabadidős tevékenységeket, a belföldi turizmust, rengeteg új munkahelyet teremtve e szolgáltatások területén. Az amerikai Utah államban a közhivatalokban már régóta csak négy napon dolgoznak, heti tíz órát, és pénteken minden közintézmény zárva van. Ha ragaszkodunk a teljes foglalkoztatás elvéhez, amire – hivatalosan – az Európai Unió egész politikája épül, akkor e cél eléréséhez a munkaidő általános csökkentése közelebb vihet.

Biztos lesznek, akik azt mondják, hogy válság idején nincs helye az ilyen álmodozásoknak. Holott az egyes ember és a társadalom mindig akkor jutott előre, ha a válságok idején eldobta a régi tabukat, beidegződéseket, és gyökeresen új módon szervezte át az életét. Az európai társadalmak nemcsak pénzügyi, hanem ideológiai válságba is jutottak, nem hisznek a régi rendszerben és módszerekben, de nem látnak új célokat és megoldásokat sem. Fokozottan igaz ez hazánkra. Mind a garantált alapjövedelem, mind a munkaidő általános csökkentése olyan cél lehet, amely békés és demokratikus úton, de alapvető módon szervezi újjá és remélhetőleg jobbá a társadalmunkat. Üdvös lenne, ha a demokratikus ellenzéki pártok elszánnák magukat ilyen „merész” gondolatok megfogalmazására, vagy legalább megvitatására.

A szerző közíró

*A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.

Alap: méltóság

Révész Sándor| Népszabadság| 2013. július 8.

Sok fantasztából csinált már realistát az idő. Thomas Paine-ből például. Ő a XVIII. század vége felé jött elő az általános nyugdíjrendszer, az állami iskolarendszer, a temetési segély, a hajléktalanellátás stb. gondolatával. Tisztelték is, üldözték is, Angliában is, Franciaországban is halálra ítélték, aztán az Egyesült Államokban hagyták őt elfeledve, nyomorban meghalni. A nyomorban meghalás ellen is volt neki reformjavaslata: az állampolgári jogon minden nagykorú személynek járó alapjövedelem, melyből mindenki kielégítheti az emberi méltósággal összeegyeztethető létezés alapszükségleteit.

Ez a reformeszme több mint kétszáz éve folyamatosan jelen van az európai közgondolkodásban, és a nagymértékű állami újraelosztás hívei és ellenfelei, radikális szocialisták és radikális piacpártiak egyaránt ott vannak a támogatói között. Ha összegyűlik januárig annyi aláírás, ami az Európai Bizottságot arra kötelezi, hogy foglalkozzon bevezetésének lehetőségével, akkor fontos és nehéz viták kezdődhetnének és mélyülhetnének el. Hegyi Gyula pár nappal ezelőtt biztatta csatlakozásra olvasóinkat, föltárva egyszersmind aggodalmait is, mert nincs reform hátrányok és veszélyek nélkül.

Három okunk van rá, hogy azt gondoljuk: az állampolgári alapjövedelem realitását Európában megérlelte az idő.

Egy: nincs olyan szegény uniós tagállam, melyben a tömeges szegénység szükségszerű lenne, mely ne tudná az alapvető szükségleteket biztosítani valamennyi állampolgára számára. Kettő: versenyképes, hatékony foglalkoztatás, dinamikus technikai fejlődés, racionálisan szervezett közigazgatás és közszolgáltatások mellett a munkaképes lakosság potenciális munkaerejének egyre nagyobb része leköthetetlenné válik. Három: ennek az egyre nagyobb résznek a zsugorítása végett az állam egyre több kárt okoz.

Egyre több piactorzító, hatékonyságromboló lépésre kényszerül. Iszonyatos összegekkel támogat versenyképtelen ágazatokat, termelési formákat, veszteséges exportot, hatalmas kedvezményekkel ösztönöz túlfoglalkoztatásra és alulfejlesztésre, protekcionista intézkedésekkel csonkolja az egységes európai piacot, gátolja a munkaerő és a tőke szabad áramlását, horribilis összegeket költ drága kölcsönökből állami beruházásokra, közfoglalkoztatásra, a munkanélkülieket ellenőrző, kezelő apparátusra stb., stb. Mindez a korrupció, a hatalommal való üzérkedés melegágya.

Nagyon csodálkoznék, ha alapos, minden körülményt tekintetbe vevő hatástanulmányok és modellszámítások ne arra az eredményre jutnának, hogy a garantált alapjövedelem kevesebbe kerül, mint amennyit nyerünk vele.

Az alapjövedelem egyrészt az emberhez méltó lét szintjére emel, másrészt behatárolja az állam felelősségét. A nyomor fölötti szintről indul mindenki, aztán a többi az ő dolga: ki-ki akkor és annyi pénzt keres/csinál, amennyit akar és tud.

Persze nagyon el lehet szúrni. Az alapszint beállításával, karbantartásának mechanizmusával is, meg azzal is, ha az állam túlságosan, vagy túl kevéssé vonul vissza. Ha párhuzamosan fenntartja pusztító és pazarló gazdaságpolitikai aktivitását. Ha a közszolgáltatásokat, a segítő hálózatokat, a szocializációs intézményeket nem irányítja és fejleszti úgy, hogy a mélyszegénységből kiváltó alapjövedelemnek integráló és ne gettósító hatása legyen. Volna miről töprengeni. El kellene kezdeni.

Megjegyzésünk a cikkhez:

A Feltétel Nélküli Alapjövedelem egy okos, forradalommentes megoldás és mindössze az államháztartásban jelenleg is rendelkezésre álló pénzeszközök gazdaságélénkítő átcsoportosítását követeli meg! A bevezetése politikai akarat kérdése.

Az államot jogosítványokkal felruházó állampolgárok elvárása, hogy megjelenjen a gazdaságban és a termelésben a nagy tömegek fizetőképessége. Ez pedig olyan módon történjen amivel eltörölhető a korrupció, a költséges állam fenntartása és minden társadalmi probléma. Az FNA ilyen megoldás. Ha a polgári kormány nem lépi meg az FNA bevezetését, a szélsőséges politikai erők profitálhatnak: Friss látlelet a szegénységről!

Cipruson bejelentették, hogy a szigetország 2014 júniusában tervezi bevezetni a garantált Alapjövedelmet

A hír azt bizonyítja, hogy valamennyi Eu tagállam hatáskörébe tartozik a döntés a Feltétel Nélküli Alapjövedelm bevezetéséről. Mindössze politikai szándék és akarat kérdése az adott tagállam részéről.

Ez a fajta megoldás a polgári demokrácia igazi győzelmét és a társadalmi kiegyezés alapját hozhatná el Magyarországnak is. Valamennyi politikai szereplőnek kormánypárti és ellenzéki oldalon az FNA elképzelés mentén sikerülhetne egészséges párbeszédet lebonyolítani és legalább ebben az egyetlen kérdésben együttműködni egymással.

A mai működésképelen rendszer alternatívája, a forradalom nélküli társadalmi változás útja az FNA!

Az Alapjövedelem bevezetése az Eu tagállamok hatásköre! Mindössze politikai akarat kérdése és csupán a jelenleg is rendelkezésre álló állami pénzeszközök gazdaságélénkítő átcsoportosítását kívánja meg! 2013.08.09.

Alapjövedelem – aláírásgyűjtés már 27 országban

A munkaközpontú társadalmat  emberközpontú társadalommá kell átalakítanunk.

 „ Az ember nem attól szabad, hogy azt csinál amit akar, hanem, hogy nem kell azt tennie, amit nem akar ” Jean-Jacques Rousseau

Kapcsolat:
Első Magyar Egyesület a Feltétel Nélküli Alapjövedelemért 

E-mail: alapjovedelem@alapjovedelem.org

https://www.facebook.com/FNA.hu

http://alapjovedelem.org/      

http://alapjovedelem.hu/ 

SZÁMLÁLÓ

OLVASS TOVÁBB

Kulturális kreatív az akinek elege van

A közpénzekből garantált Alapjövedelemre is telne!

A magyar lakosság választási ígérete 2014-re!

VÁLASZTÁSOK 2014 - Lakosági szemmel

Ezt is megoldja az ALAPJÖVEDELEM bevezetése!

Lesz-e Magyarországon garantált Alapjövedelem?

Miként is álljunk hozzá az ALAPJÖVEDELEM kérdéshez

Mi az ALAPJÖVEDELEM?

FNA - Gyakran Ismételt Kérdések

nol.hu - Garantált jövedelem mindenkinek?

Európai polgári kezdeményezés SZÁMLÁLÓ

Európai polgári kezdeményezés ITT ÍRD ALÁ

FNA Kulturális Kreatívok

2013-07-25 10:29:37

A hatalom csak önmagát szereti? – Tanúvallomások a megélhetésről Nem tudom, meddig lehet még nyomorban tartani az embereket. A kilátástalanság, az elutasítás, a látszatintézkedések, az empátia hiánya jön le felénk, szürke emberekhez a hatalomtól. Körülöttünk az emberek mind megértőek nehéz sorsunk iránt, a hatalom meg csak önmagát szereti? – írta a Magyar Szociális Fórumnak az egyik honfitársunk a sok közül, akik tanúvallomásukban beszámoltak a társadalmi mozgalomnak, hogyan élnek.   75 éves leszek – folytatja a levél. Évek óta nem voltam nyaralni, még egy napra sem, pedig ingyen utazom. De másra nem telik. Színházban már öt éve nem voltam. Egyetlen „dőzsölésem”, hogy megveszem a gyógyszereket és a teákat, hogy túléljem az életemet, és élelmiszert vigyek munkanélkülivé lett tanár fiamnak – áll az asszony levelében.   Egy kis faluban élő édesanya a következőt írta: Férjemmel és 3 középiskolás lányommal élünk. A férjem közmunkás, az ÁHT-ét szüneteltetik, ezért én nem kaphatok szociális segélyt, mivel egy háztartásban csak egy jogosult rá. Akárhova írtam, mindenhol csak a linket küldték el, a törvényről, de érdemleges válasz sehonnan nem jött. Az összes jövedelmünk 49000+48000 családi pótlék! Van, hogy napokig nem tudunk venni kenyeret. Elhelyezkedni nem tudok, pedig napi szinten országosan küldözgetem az önéletrajzom. De még válaszra sem méltatnak. Az önkormányzatunk pedig elzárkózik. Rendkívüli gyermekvédelmit kaptam 6 ezer Ft-ot, ami szűkösen 3 napra elég volt. Azóta megint nincs semmi a szekrényben.   A helyzetünk kilátástalan – írja egy devizahiteles. A közművek felé rendszeres a tartozásunk, ennek következtében lassan egy éve leszerelték a gázóránkat, most a villanyszámlákkal és a vízzel küszködök. Télen nem telik tüzelőre sem. Még megpróbáljuk tartani magunkat, de már nem tudjuk sokáig.   - Elkeseredett egyedülálló édesanya vagyok, a lányomék devizahitelt vettek föl, amiből egy komfort nélküli házat vettek, azóta ők felújították, komfortosították, de már nem tudjuk fizetni a hitelt, a család minden fillérjét odaadtuk a banknak, miközben a vőm elveszítette a munkahelyét. Teljesen kilátástalannak tűnik a helyzet, félek, elveszik a házukat. Egyébként egy két szobás családi házról van szó, semmi luxus, ezt nyögjük 6 éve. - Megszűnt a munkaviszonyom, szociális segélyen vagyok. Öcsém szakközépiskolát végzett, de nem kap munkát. Szerettük volna, hogy tovább tanuljon, de a továbbtanulásra félretett pénzünket már átutaltuk a banknak. Most már nincs miből fizetni a törlesztő részletet – írja egy másik devizahiteles.   - Az elején a törlesztő részlet 15 ezer Ft volt, ami mostanra 42 ezer Ft-ra nőtt. Ezt már nagyon nehezen tudom fizetni, mivel 90.000 Ft a fizetésem és mindent ebből kell fizetnem – számolnak be egy további levélben.   - Mivel munkanélküli vagyok, nem megy tovább. Munkát nem kapok, nem tudok többé fizetni.   - Ma megint az jár a fejemben, hogy mit adok enni a családnak? Férjem több mint fél fizetését elviszi a bank, nekem nincs munkahelyem mivel Borsodban hol is lenne, egy gimnazista gyerekkel. Lesz-e annyi sörös doboz a kukákban, hogy egy kenyérre való legyen? Ez jár a fejemben. Sajnos szégyen a kukázás, de nincs más lehetőség.   - Több évig munkanélküli voltam, feleségemnek sem volt munkája, háztartásbeli. Két kisgyermekünk van. Fél éve dolgozom, minimálbérért. Tekintve, hogy kilátástalan a helyzetünk, nincs reményünk arra, hogy a bank által soksorosan megemelt összegű törlesztést fizessük.   - Nagyon nehéz döntés után jutottam el, hogy írjak önnek! De annyira nehéz helyzetben élek beteg fiammal, aki most van leszázalékolás előtt! Én önkormányzati segélyt kapok. Ebből 15 ezer Ft hitelem van, és még a rezsi. Ha ezeket nem fizetem, hajléktalanok leszünk. Így élelemre már nem is marad pénz. Nagyon sokat éhezünk. Itt nálunk minden segítségforrást megjártam, eredménytelenül. Ez a falu hátránya. Itt sem munka, de semmi sincs, kérem.   - Adva van családunk, mint sok más több tízezer az országban. Két felnőtt, mi a párommal, és két gyermekem, akik közül már egyik nagykorú, de tavalyi érettségije óta nem talál munkát magának.  A párom munkanélküli, már évek óta, mivel szakmája ács, tetőfedő, bádogos, kőműves, magasépítő technikus, így nem tud elhelyezkedni, mivel 50 éves elmúlt. Én 80%-os rokkantként rokkant ellátást kapok. Ebből kell(ene) 4 embernek megélni.    - Kézhez kaptam pontosan 980.499 FT hitelt. Ennyiért ma 4 milliót követelnek tőlem!   - Egyszerűen arra nincs pénzem a számlák és törlesztő részletek sakkozással történő fizetése után, hogy éljek, éljünk.   - Sajnos napról napra élünk, mert az első mindig a hitelek kifizetése, és a többiből, ha marad, élünk két gyermekünkkel együtt.   - Ez már uzsorakamat, kifizetni lehetetlen, még az unokáink unokái is fizetnék! Többször próbálkoztunk a banknál, hogy állítsa vissza az eredeti hitelt és fizetjük 80 ezer Forintjával, de mindig elutasítottak, semmiben sem segítőkészek! Négy kiskorú gyermekkel lakunk az ingatlanban, amit már végrehajtónak adtak át, nemsokára árverezik!   - Csak egy havi törlesztővel vagyunk elmaradva, de már nagyon nem tudjuk fizetni, illetve élni sem tudunk, mert a csekkeket sem tudom fizetni. Nyakig vagyunk az adósságban, a házat is fel kellene újítani, mert lassan ránk dől. Párom dolgozik csak, és az ő fizetését egybe viszi szinte minden hónapban a bank. Nagyon szeretnénk valami megoldást, de sajnos ügyvédet sem tudunk fogadni, mert nem tudnánk kifizetni az ügyvédi és egyéb költségeket.   - Már mindent megvonunk a családtól, hogy fizetni tudjunk. Nagyon félek, nem tudom, meddig bírunk még így élni.

Társadalmi Kiegyezést kezdeményezünk! Kulturális Kreatívok2009

Választások 2014 - Lakossági szemmel

Az állam lehet a társadalmi átalakulás eszköze is

Az állam felruházása jogosultságokkal nem a tőke és a gazdasági uralom, hanem a nagy tömegek, a lakosság privilégiuma, joga és kötelezettsége

A magyar lakosság felismerte 2010-ben, hogy az alapvető társadalmi antagonizmus nem a kormányzás szintjén van. A megoldást tehát nem az államtól való eltávolodásban látta, amikor a kétharmados döntését meghozta.

A helyes irány továbbra is az állam megerősítése a jogaiban! Az állam a társadalmi átalakulás élére állhat, amennyiben él a nagy tömegek még megmaradt bizalmával.

A gazdasági antagonizmus az, amely ellen az államnak és a lakosságnak egymással együttműködve kell fellépnie.

Az állam dönthet úgy, hogy az egészséges társadalmi változások élére áll és a forradalom nélküli utat, az Alapjövedelem bevezetését mérföldkőnek tekinti miután bebizonyosodott, hogy a mai kapitalizmus már egyre kevésbé képes megfelelni a polgári demokrácia normáinak!

Nálunk az irigyság kultúrája már devianciának minősül!

Yagooftculturalcreatives

A Yagooft Culturalcreatives Klub oldalán közzétesszük a te Yagooft meghívó linkedet, amennyiben az itt található linkek egyiként csatlakoztál. Várunk szeretettel a Kulturális Kreatívok2009 Group nemzetközi online baráti társaság szimpatizánsainak körében.

Oldal: Ez 96 embernek tetszik.