Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 


 

 Virtual tours - sétálgass a Szajna partján

 


 

Bámulatos képeken az ókori világ 7 csodája
A világ 7 csodája alatt az ókor hét legismertebb és legimpozánsabb építményét értjük. Mára már sajnos csak az egyikük maradt fent, de hírnevük töretlen maradt. Ebből is látszik, mennyire rászolgáltak a csoda névre.
Kheopsz piramisa
Az óegyiptomi Giza, ma Kairó közelében, a Nílus folyó partján, 30 kilométer hosszan 60-80 piramist építettek 4500 évvel ezelőtt. Kheopsz fáraó piramisa a legnagyobb. Ez az egyetlen csoda a 7 közül, ami fennmaradt, még ma is 232 méter széles és 147 méter magas. Két és félmillió darab mészkőkockából épült, egy darab kő súlya 2 és fél tonna. 100 ezer munkás építette 30 éven át. A király piramisa előtt található egy szfinx, amely oroszlántestből és Khephrén fejéből áll. A piramis belsejében és alatta folyosók vezetnek különböző kamrákhoz, köztük a fáraó sírkamrájához.
Szemirámisz függőkertje
Az ősi Babilon városában az Eufrátesz folyó partján helyezkedett el egykor a világ második csodája, Szemirámisz függőkertje. A hatalmas, négyszög alapú, teraszos palota tetejére lépcsőzetesen felépített pompás kertek igazi csodának számítottak a sivatagi tájon. Minden kép ami róla készült nem teljesen pontos, hiszen az építmény 2600 éve elpusztult, csupán a mese, a legenda, a hagyomány őrizte meg az emlékét. Nem tudhatjuk pontosan azt sem, hogy ki építette, de valószínűleg V. Samsi-Adad király csináltatta feleségének, Szemirámisznak.
Artemisz temploma
Artemisz templomának megépítése Krisztus születése előtti 6. században történt. Romjait 1870-ben az angol Wood találta meg, ebből lehet következtetni a templom hatalmas méreteire. Kerszifoin volt az építő, 65 méter széles, 130 méter hosszú templomot épített tiszta fehér márványból, amit körbevett 126 darab oszloppal. Az oszlopok 19 méter magasak és gazdagon díszítettek voltak. A templom közepén Artemisz Istennő szobra állt.
Zeusz szobra Olümpiában
Az olümpiai Zeusz-szoborról római pénzeken maradtak fenn képek, így csaknem pontosan tudjuk, hogyan nézhetett ki ez a csodálatos monstrum. Pheidiász, a görögök legnagyobb szobrásza készítette 2500 évvel ezelőtt. Zeuszt, a görögök főistenét ülve ábrázolja, a szobor a templom 18 méter magas mennyezetét csaknem el is éri. Az ülő Istenség a jobb kezében győzelmi istennőt tartott, a balban jogart, sassal. Fején olajágakból font koszorú volt.
Mauszólosz síremléke
Mauszólosz a kisázsiai Kária királya volt, s annak székhelyén, Halikarnasszoszban hunyt el Krisztus születése előtt 353-ban. Özvegye, II. Artemiszia királynő hatalmas, templomszerű épületet emeltetett 350-ben férje emlékére. Az építmény állítólag 46 méter magas volt, négyszögletes alapépítményére 36 oszloppal körülvett templomszerű síremléket tettek. Erre pedig 24 lépcsős piramist, aminek a tetején lovasfogat szobor állt a király és a királyné szobraival.
A ródoszi kolosszus
Egy Napisten-szobor is a világ 7 épített csodája közé tartozott. A ródoszi kolosszus ugyanis Héliosz isten óriási méretű szobra volt. A kisázsiai és a görög félsziget közötti Ródosz kikötőjének bejáratát őrizte. A monda szerint a kolosszus úgy állott ott, hogy szétvetett lábai között elfértek a hajók. Egy Karesz nevű szobrász készítette 12 éven át, és Krisztus előtt 290-ben készült el. Bronzból öntötték, belülről kifalazták. 32 méter magas volt. Ma a ródoszi kikötő bejáratánál két oszlopon bronzszarvasok láthatók.
Az alexandriai világítótorony
Az alexandriai öbölben, Pharosz szigetén épült fel az ókori világ leghatalmasabb világítótornya. A leírások szerint 160 méter magas volt és 55 kilométerre elvilágított, mutatva a helyes utat a tengerek vándorainak. Ptolemaiosz Philadelphosz uralkodása idején Szosztratosz építtette csupa márványból az óriási épületet, Krisztus születése előtt 185 és 246 között. Az eredeti rendeltetése mellett kilátóként is használták az emberek.
Serhal Diána, 2012/08/21 - 15:50

 

A világ hét csodája: miért éppen ezek?

2011. augusztus 19., péntek, 19:55 • Utolsó frissítés: 2011. augusztus 19., péntek, 20:01
Szerző: life-style.hu  Forrás: hvg Panoráma

 


Címkék: világ hét csodájaalexandriai világítótoronybábel tornyababilon falaibabiloni függőkert;halikarnasszoszi MauzóleumKheopsz piramisarodoszi Kolosszus;  

Hol vannak már azok a békés idők, amikor minden kisiskolás fejből fújta az antikvitás hét csodáját? Meglehet, sok mindent át kell értékelnünk korábbi tudásunkból, mert mint kutatók figyelmeztetnek, nem minden volt úgy, ahogyan azt korábban esetlegesen megtanultuk.

Vegyük például a klasszikus kor hét építészeti csodáját.

Amiről mi tudunk, azt többek között szidóni Antipatrosztól tudjuk, aki a Krisztus előtti második században egy frappáns epigrammában szedte össze a kor nevezetességeit.

Sokáig azt hihettük, hogy az akkoriban népszerű költő maga is végiglátogatta a nevezetes építményeket, ám mint kiderült, nagy valószínűséggel ő már nem csodálhatta meg például az akkor már minden bizonnyal romos babiloni függőkerteket. Persze, mit sem von le Antipatrosz költői érdemeiből, ha ő maga is netán csak szemtanúk, esetleg más források alapján írta meg klasszikus művét.

Fal vagy Fárosz?

Érdekes viszont, hogy már akkortájt sem volt konszenzus a hét csoda tekintetében. Jóllehet Antipatrosz idejében már állt az alexandriai világítótorony, ő mégsem azt, hanem Babilon falait említi hetedik csodaként.

Tény, az egyes korszakokban a világ legnagyobb városának számító metropolis falai olyan vastagok voltak, hogy egy harci kocsi is vígan végighajthatott rajtuk – nem is tudta azt ellenség lerombolni. Az óperzsa birodalom megalapítója, II. (Nagy) Kürosz is csak úgy tudta bevenni Babilont Kr. e. 539-ben, hogy egyes források szerint elterelte az Eufráteszt, s annak medrében masírozott be a városba.

Ám ha ilyen bonyolult az antik csodák felsorolása, vajon miért nem például nyolcat vagy kilencet határoztak meg a tudós szerzők? Nos, azért, mert minden bizonnyal fontos jelentőséget tulajdonítottak a hetes számnak. Úgy tudni, a minden régi kultúrában tisztelt egyiptomi és babiloni bölcsek a két életszám, a hármas és a négyes összegét is sokra becsülték, nem beszélve az ókori matematikusokról, akik kiemelten foglalkoztak a háromszöggel és a négyszöggel, úgyis, mint tökéletes formákkal. A hetest ők is szent számnak tartották. Szóval, hiába állt akár tucatnyi említésre méltó csodálatos építmény az antik világban, kis túlzással, meg kellett küzdeni a legjobb hétbe való bekerülésért.

Bábeli zűrzavar

Mások azon értetlenkednek, miért nem került bele például Babilon tornya a híres antipatroszi összeállításba. Némelyek úgy vélik, akkoriban már teljesen romos lehetett az egykor minden bizonnyal nagyszerű építmény, így azért húzták le a listáról, mert már nem lehetett gyönyörködni benne. Így vagy úgy, elismert szerzők elismert munkáiban más és más hetes listával találkozhatunk. A történetíró Hérodotosz vagy a földrajztudós Sztrabón is másként emlékezik, akikkel vitába száll a római Vitruvius építészzseni, míg a természettudós idősebb Plinius is más csodákat említ. Ahogyan Josephus Flavius, a zsidó háború krónikása is más összeállításról tud – csoda-e, ha sokan talán lokálpatriotizmustól vezérelve hazájuk épületeit teszik inkább a listára?

Fotó: sk-szeged.hu

Így aztán akadnak olyan szerzők, akiknél például a Jeruzsálemi Templom is a csodák között szerepel, másoknál viszont Noé bárkája tűnik fel. Megint mások persze csak a vállukat vonogatják, és saját elképzelésekkel állnak elő. Ahogyan Plutarkhosz, a Párhuzamos életrajzok szerzője vagy az első „hivatalos” útikönyv tudós írója, Pauszaniasz.

A nagy piramis

A középkori, majd újkori konszenzus szerint a cikkünkben alább ismertetett építmények kerültek be „a legjobb hét” közé. Legelébb is Kheopsz piramisa, az egyetlen antik csoda, ami a mai napig megcsodálható. Érdekes módon ez készült el a legkorábban, egyiptológusok szerint már 4500 évvel ezelőtt állhatott. Kheopsz fáraó síremlékének magassága egykor meghaladta a 146 métert, közel kétmillió mészkőtömbből „rakták össze”, súlyát pedig 6 millió 400 ezer tonnára becsülik (ennyi kőből Magyarország összes templomát fel lehetne építeni). A mai napig tucatnyi elmélet született arra, hogyan is építhették meg az irdatlan piramist, való igaz, nem lehetett könnyű az akkori mérnököknek. Antik szerzőktől tudható, hogy a munkálatok legalább két évtizedig tartottak, s mintegy százezer munkás dolgozott a síremléken.

Úgy tudni, először Hárún ar-Rasídnak, a bagdadi kalifátus legendás uralkodójának a gyermeke hatolt be a piramisba a IX. században, ám legnagyobb sajnálatára a királyi kamrában a közel 30 centiméteres denevérürülékén kívül nem sok mindent talált. A XII-XIII. században aztán az építőanyagra éhes egyiptomiak szétverték a hófehér mészkőburkolatot, és ezekből építették újjá korábban a keresztesek által lerombolt, felgyújtott házaikat. A piramis „csúcsdísze” is ekkoriban tűnhetett el, azóta „csak” 137,20 m magas az építmény. A nagy piramishoz rengeteg rejtély és legenda kapcsolódik, s hogy a különös síremlék a mai napig is megmozgatja az emberek fantáziáját, arra legyen elég annyi példa, hogy még az elmúlt években is robotexpedíciót szerveztek a belső járatok felkutatására, a robot tapogatózásait pedig élő adásban sugározta a televízió. A legendák minden bizonnyal tovább fognak élni, mivel a piramisjáró készülék elakadt, így jócskán marad még miről fantáziálni.

A csodálatos függőkert

A babiloni függőkert (másnéven Szemirámisz függőkertje) is impozáns építmény lehetett. Tudósok szerint II. Nabú-kudurri-uszur (a Bibliában Nabukodonozorként vagy más fordításban Nebukadneccárként emlegetett) babiloni király építtette, méghozzá Kr. e. 600 körül. A legenda szerint feleségének, a méd Küaxarész király lányának, Amüitisznek kívánt így a kedvében járni. Amüitisz ugyanis nem szűnt meg sóvárogva gondolni a zagroszi hegyekre és erdőkre, ami érthető is volt a lapos és kies babiloni pusztában. Ezért aztán férje épített egy mesterséges hegyet, a tetején csodásan zöldellő kerttel. Erről beszámolt évszázadokkal később Sztrabón és Diodórosz is, mindazonáltal nincs sok bizonyíték arra, hogy valóban létezett-e a csodás építmény. Ámbár arra vonatkozóan találtak egy ősi feljegyzést, miszerint Babilonban használtak volna egy mechanikus szivattyúféleséget, amivel akár nagy magasságba is képesek lehettek vizet szállítani.

A függőkert kifejezés viszont meglehetősen pontatlan, Sztrabón csupán annyit ír, hogy „boltozatos teraszokból áll egymás felé emelkedve, és a pillérek kocka-alakban pihennek. Ezeket a lyukakat feltöltötték földdel, így a fák képesek voltak a lehető legmagasabbra megnőni. A pillérek, boltozatok és a teraszok égetett téglából és aszfaltból készültek.” Valószínű, hogy a függőkertnek fordított eredeti szöveg jelentése inkább a teraszok túlnyúlására, kitüremkedésére vonatkozott. A kertekben állítólag rengeteg rózsa, gránátalma, füge, mandula, dió, vízililiom növekedett. Feltételezések szerint a háromszor is porig rombolt Babilonnak és benne a mitikus kertnek – valamint Bábel tornyának – nyomaira bukkant a mai Irak területén Robert Koldewy német régész a XIX. század utolsó éveiben.

Az óriási Zeusz-szobor

Ma már csak elképzelni tudjuk, milyen lehetett egy másik, a kanonizált csodák közé bekerült óriási műalkotás. Zeusz legismertebb szobra Olimpia városában állt, pontosabban foglalt helyet. Az Athéntól nagyjából 260 kilométerre fekvő kultikus központot Zeusznak szentelték, és ott tartották meg a Kr. e. VIII. századtól kezdve négyévente a Coubertin báró által az újkorban feltámasztott sportversenyeket, az olimpiákat. Kr. e. 470-ben aztán nekiláttak egy csodálatos új Zeusz-templom építésének. A nagyjából másfél évtized alatt elkészült templom szívében trónolt a Pheidiász mester által alkotott Zeusz. Pheidiász egyébként először egy vasból, fából és gipszből álló vázlatot készített, majd elefántcsontból megformálta az arcot, a kezeket és a lábakat (ekkoriban terjedt el göröghonban a nézet, miszerint Zeusz csupán azért teremtette meg az elefántokat, hogy legyen elegendő alapanyag a szobor elkészítéséhez…). Zeusz haját, ruháját és szandálját aranyból készítették el.

A szobor 12 méter magas volt, még a Zeusz jobb kezében álló győzelmi istennő, Niké alakja is nagyobb volt egy jól megtermett sportolónál. A szobor a tekintetben is különleges volt, hogy Pheidiász a korábbi, haragvó istenképektől eltérően egy jóságos öregurat alkotott. Évszázadokon át járultak elé a sportolók, mígnem a keresztény I. Theodosius császár a IV. század végén betiltotta a pogány kultusznak, és így elítélendőnek minősített olimpiai játékokat. A szobor egészen bizonyosan már korábban, a Kr. u. II. évszázadban megrongálódott, de hogy mi lett a sorsa, nem tudni. Egyes feljegyzések szerint Kr. u. 475-ben Konstantinápolyba szállították, ahol később tűzvész áldozata lett.

Artemisz temploma

Szintén kultikus célból emelték az Epheszosz városának fenségét és gazdagságát hirdető Artemisz-templomot, ami valóban csodálatos lehetett. A mai Törökország területén fekvő városban először közel 3 ezer évvel ezelőtt emelhettek – Athéné és Apolló templomai mellett – a híres vadásznak, a szűz holdistennőnek, Artemisznek is szentélyt. Ezt azonban a Kr. e. VII. században egy árvíz súlyosan megrongálta, később pedig lovas nomádok teljesen lerombolták. Kr. e. 560-ban aztán a Krőzusnak is nevezett gazdag Kroiszosz, lüdiai király foglalta el Epheszoszt, aki mélyen a zsebébe nyúlt, és újjáépítette Artemisz templomát. Az új még a réginél is szebb és impozánsabb lett: Az 51 méter széles és 105 méter hosszú szentély tetejét 127 darab 18 méter magas márványoszlop tartotta, az istennő szobrát pedig ébenfából készítették el. Részben emiatt a kor egyik kedvelt turistadestinációjává nőtte ki magát Epheszosz. Aztán Kr. e. 356-ban beütött a ménkű. Pontosabban tűz ütött ki. Történt ugyanis, hogy egy forró nyári éjszakán egy bomlott elméjű gyújtogató, bizonyos Hérosztratosz beosont a templomba és lángra lobbantotta az áldozati ajándékokat.

Az epheszosziak azonban nem nyughattak, s miután annak rendje és módja szerint kivégezték Hérosztratoszt, sziszifuszi munkával ismét újjáépítették – és megnagyobbították – Artemisz meggyalázott templomát. Ami aztán a Kr. e. 3. században már nem csak kultikus célt szolgált: itt kötötték meg a kereskedőváros legtöbb üzletét, amivel tulajdonképpen az Artemiszion a térség legnagyobb bankjává nőtte ki magát, ahol még hitelt is lehetett igényelni. A virágkor a rómaiak alatt is folytatódott, a birodalom Róma után második legnagyobb városában minden áprilisban nagyszabású ünnepségeket tartottak Artemisz istennő tiszteletére, amelyeken közel egymillió ember vett részt. A gyönyörű templomban Kr. u. 262-ben gót hordák tettek maradandó kárt, ami megmaradt belőle, az a már fentebb említett Theodosius idején, a pogány kultuszok betiltásakor vált idejétmúlttá (egyes források szerint 406-ban, Aranyszájú Szent János parancsára rombolták le végleg). A templom köveit így a vidék építkezésein hasznosították újra.

A halikarnasszoszi Mauzóleum

Maradjunk is Epheszosz környékén. Mintegy 150 kilométerre dél felé fekszik Bodrum, a török kisváros. Két évezrede azonban még Halikarnasszosznak hívták, és itt állt az ötödik világcsoda, Mauszólosz, káriai uralkodó síremléke. Mintegy 2400 évvel ezelőtt egy bizonyos Hekatomnosz perzsa fejedelem parancsára virágzó uralkodói székhellyé változott a korábban jelentéktelen település. A szatrapa azonban menetközben, Kr. e. 377-ben elhalálozott, így fia, Mauszólosz ült a trónra. Mauszólosz egy jelentős épülettel óhajtotta magát halhatatlanná tenni. Göröghon legfelkapottabb építészeit bízta meg a projekt lebonyolításával, a kiírt pályázatra számtalan híres művész jelentkezett, végül bizonyos Szatürosz és Phütheosz görög építészek nyertek. Elképzelésük szerint egy 33x39 méteres alapterületű földdarab tetejére egy 22 méter magas építmény kerül, oszlopcsarnokkal, piramis alakú tetővel, aminek a csúcsán márványból faragott négyesfogat ékeskedik. A teljes síremlék így 45-50 méter magas lehetett. Akkora volt a beruházás, hogy a Kr. e. 353-ban meghalt fejedelem után még felesége (egyben testvérhúga), Artemiszia sem tudta befejezni a művet, holott két évvel túlélte férjét.

A mesterek azonban – az ókorban példátlan módon – magukra vállalták a remekmű befejezését. A Mauszóleion rengeteg háborút túlélt, és közel másfél évezreden át sértetlenül megmaradt. A Kr. u. 12. században egy hatalmas földrengés lerombolta jelentős részét, majd háromszáz évvel később a kereszteslovagok elhordták a maradékot, hogy az ott talált kövekből építsék meg a muszlimok ellen emelt váraikat. A 19. század közepén, szinte véletlenül bukkantak a nyomaira a régészek, az ott talált leleteket ma a londoni British Museumban lehet megtekinteni. Emlékét nem mellesleg a mauzóleum szó is őrzi – ma már így hívnak minden nagyobb síremléket.

A rodoszi Kolosszus

Még mindig érdemes a térségben időznünk. Az ókori Halikarnasszosztól nagyjából 150 kilométerre fekszik északra Epheszosz, ám délkelet felé ugyanilyen távolságra Rodoszt találjuk. A térségben nagyjából ebben az időszakban háborúk dúltak, így például Démétriosz, Phrügia és Lükia királya is hadba szállt Rodosz ellen. A kemény rodosziakkal szemben a király végül az antik világ legpusztítóbb fegyverét, egy óriási ostromló gépet vetett be. A mintegy 40 méter magas fatoronyban faltörő kos, tucatnyi katapult és íjászok serege is helyet kapott. Ez bizony már a védőket is megrettentette, akik megfogadták a napistennek, ha megmenekülnek, jókora szobrot emelnek a tiszteletére. Úgy tűnik, Héliosz meghallgatta őket, mert a toronynak csapdát állító rodosziak megbénították a szerkezetet, ezért Démétriosz kénytelen-kelletlen békét kötött velük. A ravasz rodosziak azonban nemcsak Démétriosz, de a szobor megalkotására felkért lindoszi szobrász, Kharész eszén is túljártak. Arra kérték ugyanis a mestert, hogy építsen egy 18 méter magas szobrot.

Később szóltak csak neki, hogy kétszer akkora szobor kellene, amiért persze kétszer annyit fizetnének. Kharész belement, s csak később döbbent rá, hogy a dupla akkora szobor nem dupla, hanem nyolcszoros költségekkel jár. De akkor már késő volt. Kharész a vállalkozásba tönkrement, 12 évi megfeszített munka után elkészült ugyan, de öngyilkosságba menekült. Az akkori világ legmagasabb szobráról egy kép sem maradt fenn, sokáig úgy ábrázolták, mintha terpeszállásban magasodott volna a kikötő fölé. Ez azonban elég valószínűtlen, mivel számos magas vitorlás fennakadhatott volna a combjai között. Akárhogyan is, az óriás napisten-képmás mindössze hatvan éven át ékesítette a szigetet. Kr. e. 224-ben egy földrengés eltörte Héliosz térdét, a szobor pedig a közeli házakra zuhant. Az ezt követő szűk évezredben ott is feküdt, mert egy jós azt jövendölte, szörnyű csapások érik a szigetet, amennyiben helyreállítják a szobrot. Kr. u. 653-ban aztán arabok foglalták el Rodoszt, leszedték Hélioszról a bronzot, és elszállították Észak-Mezopotámiába. Állítólag 900 teverakományra való fémet nyertek a Kolosszusból – csoda-e, ha azóta minden óriási építményt e néven illetnek?

Az alexandriai világítótorony

Termékeny volt a Kr. e. III-IV. évszázad, már ami a csodálatos építmények készítését illeti. Ekkor született meg ugyanis a hetedik csoda, a nagy világítótorony. Miután az ifjú makedón uralkodó, a fél világot leigázó Nagy Sándor megalapította a róla elnevezett Alexandria városát, I. Ptolemaiosz Szótér, Kr. e. 290 körül úgy gondolta, érdemes az aprócska Phárosz szigetén egy minden addiginál magasabb tornyot építenie. A 30×30 méteres oldalhosszúságú területen egy 50-70 méter magas talapzat emelkedett. Ezen állt egy újabb, 30 méter magas, nyolcszögletű torony, amin egy kör alakú hétméteres építmény magasodott – a terveket egyébként Euklidész kortársa, Szosztratész rajzolta meg. Jóllehet először „csak” a város nagyságát hirdető mementónak készült, s csak később lett belőle világítótorony, a mai napig sehol nem építettek ilyen magas, végül 110-135 méteresre emelkedett tengeri jelzőberendezést.

A torony tetején a fényforrást gyantával és olajjal üzemeltették, és egy rafinált tükörrendszer segítségével összegyűjtötték a tűz fényét. Ezáltal, legalábbis az ókori utazók leírásai szerint, a fénysugár olyan erős volt, hogy „még a világ végén is jól lehetett látni”. Az épület falát hófehér márvány borította. A torony ezer éven át hirdette Alexandria dicsőségét, mígnem a VIII. vagy a X. században egy földrengés lerombolta. A torony köveiből (és márványát felhasználva), Kait Bey mameluk szultán a 15. században pompás erődöt emelt, ami ma is stabilan áll. Mivel annak idején nem voltak világítótornyok, ezért az óriási jelzőrendszert a sziget neve után Phárosznak nevezték. Ezért van az, hogy manapság minden világítótornyot így, fároszként is emlegetnek.

Újkori csodák

Egyszer és mindenkorra szeretett volna pontot tenni a viták végére a kanadai-svájci Bernard Weber, aki 2001-ben létrehozta a New Seven Wonders of the World (A világ új hét csodája) alapítványt. Amint azt kihirdette, korábban önkényes alapon határozták meg, mi kerülhet bele a kiválasztott hét közé, ám most a világ lakossága szavazataival döntheti ezt el. Állítólag több, mint száz millió ember adta le a szavazatát, és a nagy csinnadrattával 2007. 07. 07.-én Lisszabonban kihirdetett nyertesek között új, váratlan szereplők is feltűntek. Mindazonáltal már az eredményhirdetés előtt sokan szóvá tették, hogy nem a glóbusz egésze szavazott, hiszen csak interneten vagy telefonon lehetett voksolni, ráadásul senki nem akadályozta meg az érdeklődőket abban, hogy többször szavazzanak.

A listára került a másfélezer éves mexikói maja-tolték romváros, Chichén Itzá, aminek egyik jelképe a Kukulkán tollas kígyóisten tiszteletére emelt 55 méter magas piramistemplom. Helyet kapott ott a Rio de Janeiro fölé magasodó Megváltó Krisztus 30 méter magas art deco szobra, amit Párizsban készítettek el, és 1931-ben állítottak fel. Az antikvitásból is került fel épület a listára. A Colosseumot, Róma hatalmas amfiteátrumát az első században építették, közel ötven méter magas, 188 méter hosszú és 156 méter széles, fénykorában akár 60-70 ezer ember is nézhette benne a viadalokat.

Évszázadokon át építették azt az erődítményrendszert, amit ma már csak kínai nagy falként emlegetnek. A több ezer kilométer hosszúságú, átlagosan tíz méter magas fal méltán kapott helyet az új csodák között. Ahogyan a perui Machu Picchu is. Az egykori Inka Birodalom megerősített városa a 15. században élte virágkorát, különlegessége, hogy az Andok hegyláncai között szinte megközelíthetetlen hegynyergen bújik meg.

Az újkori listán még Jordániának is jutott hely. Itt található ugyanis Petra városa, ami kétezer évvel ezelőtt, a nabateusok idején virágzó kereskedelmi központ volt. A nabateusok tökélyre fejlesztették a kőfaragást és a fazekasságot, ennek nyomai a mai napig látható a romvárosban. Végül, de nem utolsósorban, az indiai Tádzs Mahalról is elegendő számban emlékeztek meg a szavazók. Az 1631 és 1654 között 20 ezer munkás által felépített monumentális mauzóleumot Sáh Dzsahán császár „rendelte meg” felesége, Mumtaz Mahal halálakor. Az agrai fehér márvány síremléket évente három millió turista keresi fel.

Már a szavazás közben Egyiptom protestált és összeesküvést emlegetett, amiért egyetlen „hivatalos csodaként” partvonalra állítják. Ezért aztán a szervezőktől „tiszteletbeli csoda” címet kapott. A finisbe egyébként bekerült még az athéni Akropolisz, a granadai Alhambra, de a párizsi Eiffel Torony mellett például a moszkvai Vörös tér is.

Az alapítvány honlapja legújabban a világ hét természeti csodájára gyűjt szavazatokat, a végeredményt 2011. 11. 11.-én fogják kihirdetni. A honlap komolyságára jellemző, hogy ma már szinte mindenről szavaztat: lehet a hét legklasszabb állat mellett a legjobb dj-kre is voksolni, de arról is szavazhatunk, mely országokban volna leginkább szükség reform(ok)ra.

A világ nyolcadik csodája a kamatos kamat intézménye. Képes volt napjainkra rabszolgaságba manipulálni a Föld teljes lakosságának 99 százalékát! 

 

Tovább -     Ez jobb, mint egy IQ teszt!

 

Tovább -   Hold béli Kárpát-medence? 

 

További verseim...

Gere Irén: Felkiáltójelek

felkiáltójeleket
rajzolok az égre
hátha meglátják végre
túl a reménytelenségen
legalább valami
ragyogjon az égen
kirabolt emberek
helyett rajzolom
a jeleket - hiszen
a gyalázat már
úgyis megesett
újra hülye április
jéghideg tavasz van
egy Nemzet vacog
a hazug tavaszban

Forrás: Poet.hu

 


Alternatív energiaforrások; nap-, szélenergia; hőszivattyúk; szellőztetőgépek:

http://www.geo-solar.net/geosolar/index.html

 

Új Medicina:

Az új medicina egy természettudományos rendszer. Az orvostudomány periódusos rendszere. Leírja az élő szervezetek működését, megbetegedések mechanizmusát, azok kialakulását és elmúlását. Olyan szakmai precizitással, ami ezelőtt soha nem létezett . Ez józan paraszti ésszel felfogható biológia, élettan. Megmutatja, adott helyzetre, konkrét konfliktus-szituációra hogyan reagálnak az élőlények fizikai, testi, szervi, és mentális szinten. Leírja az ún. biológiai különprogramokat, az eseti és feltételhez kötött válaszreakciókat, tehát azokat az elváltozásokat, (az összeset!) amit eddig - az összefüggések ismeretének hiányában - megbetegedésként értelmeztünk (allergiától a végbélrákig).Végre van egy megbízható eszköz, pontos ismeret, egy "térkép az emberi test bölcs üzemeltetéséhez". Bizonyíték arra, hogy minden elváltozásnak van (biológiai) értelme. 
http://www.ujmedicina.hu/

 

Hasznos tudnivalók az élelmiszer adalékanyagokról:

http://www.geo-energia.hu/hpc/eteladalek.html?a=geosolar

 

Háború a nemzet ellen (Jelenczki István 4 részes dokumentumfilmje Magyarország jelenlegi helyzetéről.)

DVD-n megvásárolható: http://jelenczki.hu/

Kapcsolódó cikkek:

http://msztolna.neobase.hu/content/h%C3%A1bor%C3%BA-nemzet-ellen

http://barikad.hu/node/43243

  

Zeitgeist Movement Magyarország:

 

 

 

 

http://www.thezeitgeistmovement.hu/

 

Zeitgeist Movement:

http://www.thezeitgeistmovement.com/

 

Zeitgeist Magyarország:

http://www.zeitgeisthungary.com

 

Zeitgeist blog:

http://zeit-geist.blog.hu/

 

EzVan Kiadó:

http://www.ezvankiado.hu/

 

Eredeti angol nyelvű videók a 9/11-ről, és hasonló témákról:

http://www.question911.com/linksall.htm

 

Teljes kronológiai sorrend a 9/11-es eseméyenkről angolul:

http://www.historycommons.org/project.jsp?project=911_project

 

Nagyon fontos oldal az alternatív energiákról, magyarul (köszönöm Ildinek a linket!):

http://www.alternativenergia.hu/

 

Az ingyeneregiákról szóló tanulságos oldal:

http://fenykapu.free-energy.hu/

 

Ébresztés (az oldal mottója: “A pénz nem eszköz lett, hanem cél. Ezért omlik össze a gazdaság.”)

http://ebresztes.tk/

 

Filmek és feliratok:

http://t1115felirat.neobase.hu/

 

 Money Reform Party (angol)

 

 

 

 

 9/11-ről magyarul:

http://www.lucidumintervallum.com/1/wtc-al.html

 

ORGRIDEA - Organic Grid Of Ideas (Organikus Gondolatháló):

http://orgridea.org/

 

Alex Jones tényfeltáró oldala (angol):

http://www.infowars.com/

 

Vízenergia alapítvány: A víz ég, a víz a legolcsóbb és legtisztább üzemanyag!

http://www.vizenergia.hu/

 

Új látásmód a gyógyászatban ("A kialakult betegséget kezelni olyan, mintha az ember akkor kezdene forrást építeni, amikor már megszomjazott"):

http://www.tryme.shp.hu/

 

Világfa (ismertető oldal) - Önkéntes társadalomüzemeltetési környezet az élő bolygóért:

https://sites.google.com/site/vilagfainfo/

 

Szívesség közösség:

Azért csináljuk, mert 

  1. jelen társadalmi helyzetünk kulcsa szerintünk: önzetlenségben fejlődni
  2. a szívesség lehetőség tapasztalni: érdek nélküli adást – és elfogadást
  3. hisszük, hogy ma, MOST megtett pici, egyéni lépésektől változik a világ
  4. felelősségünk tehát tenni, amiről tudjuk, hogy jó – nem csak beszélni róla

http://szivesseg.net/content/isten-hozott

 

Egy magyar polgár válogatása a még gondolkodó magyarokhoz:

http://www.budapesti.info/

 

Magyarok Szövetsége:

http://www.magyarokszovetsege.hu

 

TUDATOSSÁG-TUDATÁBAN:

http://www.tudatossag-tudataban.blogspot.com/

 

Az USA államadóssága percről-percre:

http://brillig.com/debt_clock/

 

Free energy generator (angol):

http://www.magniwork.com/ 

 


 

 

 

A mappában található képek előnézete Ökoklikk hétvége Galgahévíz