Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


165 millióval avatkoznak be a magyar közélet alakulásába!

A közpénzekből garantált Alapjövedelemre is telne!

A MAGYAR LAKOSSÁG VÁLASZTÁSI ÍGÉRETE 2014-re

Alapjövedelem – aláírásgyűjtés már 27 országban

május 1 -3

Népi kezdeményezés indult!

Népi kezdeményezés indult az Európai Unióban a Feltételi Nélküli Alapjövedelem bevezetése érdekében.

A kezdeményezés részletei és aláírási lehetőség: itt.

Az interneten megkezdődött már az Alapjövedelem érdekében indított aláírásgyűjtés. Jelenleg már mind a 27 uniós tagországban folyik az aláírásgyűjtés.

Az aláírásgyüjtés helyzetéről itt tájékozódhat.

 

ALAPJÖVEDELEM

ALAPJÖVEDELEM - Gyakran Ismételt Kérdések

 

 

Csúfosan lebuktak a "nemzeti" nagytőkések
2013. április 20.

Miközben a kormányzat elkötelezetten támogatja a belföldi tőkés érdekköröket, kiderült: Soros György alapítványa mellett a "nemzeti" nagytőke pénzeli Bajnai Gordon közéleti szervezetét, a Haza és Haladást. Az elmúlt két évben a Csányi vezette OTP bank 40, a részben állami tulajdonú MOL 25 millióval segítette a volt miniszterelnököt, aki mögött a globális pénzarisztokrácia érdekei húzódnak meg. (Nyilatkozatunk az alábbiakban olvasható.)


 

A Váralja Szövetség szerint a magukat nemzeti nagytőkéseknek neveztető érdekkörökről kiderült, hogy valóban oligarchák, hiszen tisztességtelen eszközökkel beleavatkoznak a magyar közélet alakulásába - sőt, mivel egyszerre több, egymással versengő formációhoz is kötődnek, így vélhetőleg az ország döntéshozatali mechanizmusát már jelenleg is érdemben befolyásolni képesek.

Álláspontunk szerint ezeket a tőkés érdekeltségeket határozott lépésekkel el kellene távolítani a politika közeléből, sikerességüket ugyanis a piac keretein belül kell megoldaniuk. A jelenség azért is nagyon súlyos, mivel összességében a teljes harmadik köztársaság válságát mutatja: az államszervezet különböző gazdasági szereplők foglyává vált, és úgy tűnik, már nem képes onnan szabadulni.

Csúfosan lebuktak a „nemzeti” nagytőkések

Nyilatkozatunkat és a kapcsolódó hivatkozásokat itt tekintheti meg: KATTINTSON!

Megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy a Bajnai Gordon politikai mozgalmának hátterét jelentő Haza és Haladás Alapítványt 2011-ben és 2012-ben is komoly milliókkal támogatták külföldi és belföldi tőkés érdekkörök, mint például a jelentős részben állami tulajdonú MOL vagy a Csányi Sándor vezette OTP.1  Bajnai Gordonék az elmúlt két évben a Soros Györgyhöz köthető Center for American Progress alapítványtól csaknem 100 millió forintnyi dollárt kaptak, ugyanakkor az OTP bank 40 millió forinttal, a MOL pedig 25 millióval segítette őket.

A Váralja Szövetség úgy véli, a kormányzati kommunikációban és a jobboldali sajtóban újabban „nemzeti” nagytőkéseknek nevezett oligarchákról ismét kiderült, hogy tisztességtelen eszközökkel beleavatkoznak a magyar közélet alakulásába. Csak azok az érdekkörök képesek ugyanis két, egymással harcot vívó politikai formációt egyszerre a támogatásunkról biztosítani, amelyek egy ország döntéshozatali mechanizmusát már jelenleg is érdemben befolyásolni képesek.

Ma újra bebizonyosodott: nemzeti nagytőkések nem léteznek, csak oligarchák vannak, akik a politikai szereplők kampánytevékenységeinek megfinanszírozása útján kívánnak a döntéshozatalra és ezáltal a közügyekre hatást gyakorolni. Éppen ezért nem tudtunk korábban sem egyetérteni a kormány belföldi nagytőkéseket támogató politikájával. 2, 3 Ezek az érdekkörök most újra egyértelművé tették a külföldről támogatott Bajnai Gordon hatalmi ambícióinak segítésével, hogy nem helyénvaló, amikor a kormány „15-20 regionális multi”4 terjeszkedésével képzeli el a magyar gazdaság fellendülését, illetve „azt szeretné, ha minél több nagytőkés (…) lenne Magyarországon.”5  Ismét megállapítjuk, hogy belföldi nagytőkés és külföldi nagytőkés között nincs különbség, hiszen a tőkeérdekeltségek valamennyien egy globális hálózat részei. Csak remélni tudjuk, hogy ez az elképesztő eset a kormányt is hasonló felismerésre készteti.

A Váralja Szövetség álláspontja szerint a multik egyáltalán nem szorulnak az állam támogatására, sikerességüket a piac keretein belül kell megoldaniuk, sőt határozott lépésekkel el kell távolítani őket a politika közeléből. A mindenkori kormányzat feladata sokkal inkább a vagyoni középosztály kiszélesítése, a javak igazságos eloszlásának biztosítása és a helyi közösségek megerősítése lenne.

A közéletben egyenesen nem is szabadna olyan formációknak részt venniük, amelyek fennállásukat vagy eredményeiket különböző tőkeérdekeltségeknek, esetleg külföldi alapítványoknak köszönhetik, hiszen működésük nem a demokratikus elven, a társadalom támogatásán nyugszik. Az ilyen és ehhez hasonló politikai szervezetek komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek.

A mostani eset is azt bizonyítja, hogy a rendszerváltás zűrzavaros átmenetéből kifejlődött harmadik köztársaság súlyos válságát éli meg, legitimitását az emberek szemében elvesztette, az államszervezet különböző gazdasági szereplők foglyává vált, és úgy tűnik, már nem képes onnan szabadulni.

Bízunk abban, hogy a jövőben létrejön egy olyan áramlat, amely a pártok felett állva képes a nemzeti összefogás megteremtésére és egy új, hagyományainkra, a fenntarthatóságra és a társadalmi igazságosságra épülő rendszer megalkotására!

Budapest, 2013. április 20.

Váralja Szövetség

*A hivatkozásokat az eredeti formátumú állásfoglalásban tüntettük fel.


 

 

SZIGORÚAN A TÉNYEK:

  .Bajnai Gordon 1968. március 5-én született Szegeden.

Baján nőtt fel, apja, Bajnai György az 1980-as években a környék egyik legbefolyásosabb üzletembere volt, a rendszerváltozáskor egyik napról a másikra családostul Bécsbe költözött, csak a fia maradt itthon. Első munkahelyére, a Creditum Pénzügyi Tanácsadó Kft.-hez is apja hathatós támogatásával került.

A Creditum Gyurcsány Ferencnek is első munkahelye volt.

A közgazdász végzettségű Bajnai Gordon 1993-ban Londonban, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknál volt szakmai gyakorlaton, majd az Eurocorp Nemzetközi Pénzügyi Rt. tanácsadójaként dolgozott, szintén Gyurcsánnyal együtt.

Alma a fájától A befolyásos apára, Bajnai Györgyre ma is sokan emlékeznek Baján. Nem túl nagy szeretettel. Bajnai György a város egyik legnagyobb vállalatának, a Bajai Lakberendező, Építő és Vasipari Szövetkezetnek, a BLÉVISZ-nek az elnöke volt. A BLÉVISZ-nek több megyei bútorgyárban volt érdekeltsége. A rendszerváltás után ezeket kivétel nélkül felszámolták. Megszűntek, csődbe mentek. A BLÉVISZ ellen 1994 januárjában indult csődeljárás, amelynek végeztével a bíróság 1997 áprilisában a céget megszüntette. A BLÉVISZ bútorgyárai bezártak, az ingatlanokat eladták, utcára kerültek az emberek.

Még nem indult meg a csődeljárás a BLÉVISZ ellen, amikor a rendszerváltás évében, 1990-ben Bajnai György a bécsi székhelyű EWT Kereskedelmi Kft. (EWT Handelsgesellschaft mbH.) ügyvezető igazgatója lett és Ausztriába költözött. Egy sor bútoripari cég csődje még csak ezután következett. 1989-ben alakult a Möbeltrade Külkereskedelmi Kft., amelynek több bútorgyár mellett a Bajai Lakberendező, Építő és Vasipari Szövetkezet is a tagja volt. A cég felügyelőbizottságában ott ült Bajnai György is.

A cég ellen 1993-ban felszámolási eljárás indult. A cég 2002 decemberében szűnt meg a bíróság jogerős végzésével.

1990-ben jegyezték be a Baja Design Termelési és Kereskedelmi Kft.-t, amely, a bútoripari termékek mellett iparcikk-kiskereskedelemmel munka- és üzemszervezéssel, kiállítások szervezésével foglalkozott. A cég felügyelőbizottsági tagjai között itt is megtaláljuk Bajnai Györgyöt. A cég felszámolását 1993-ban rendelték el, a cég 1996-ban végleg megszűnt. Mintha valakik tudatosan kiszívták volna az életerőt a környék bútoripari vállalkozásaiból.

Ezután jött az első agrárcég. 1993-ban alakult az INT-FOOD, amit 1994-ben jegyeztek be. A cég képviseletére Bajnai Györgyön kívül, aki az igazgatóság elnöke volt, már fia, Gordon is jogosult lett. A fiú a cég igazgatóságának is tagja volt. A cég gabonakereskedelemmel, élelmiszer-kereskedelemmel, iparcikk-kereskedelemmel foglalkozott. Kapcsolatai révén könnyen jutott hitelhez, és akadtak bankhivatalnokok, akik akkor is pozitívan bírálták el a hitelkérelmét, amikor már a INT-FOOD - mit tesz Isten - úszott az adósságban. Az pedig nyilván csak a véletlen műve, hogy a Mezőbank helyi fiókvezetője az INT-FOOD felügyelőbizottsági tagja is volt egyben. Végül ez a vállalat is belefulladt az adósságba, amelyet a hoppon maradt pénzintézetek mellett a cég hitelezői is alaposan megsínylettek. Az INT-FOOD ellen 1998-ban indult meg a csődeljárás, 2001-ben a bíróság a céget megszüntette.

Az INT-FOOD csődje sem vette el a Bajnaiak kedvét a cégalapítástól. 1990-ben hozták létre az Agromercat Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Részvénytársaságot, amelynek egyik igazgatója Bajnai György lett.

A vállalkozás egyebek mellett mezőgazdasági termeléssel, szolgáltatással, vegyes termékkörű nagykereskedelemmel, élelmiszer-nagykereskedelemmel, idegenforgalommal, külkereskedelemmel foglalkozott. Igen, kitalálta az olvasó, a cég végelszámolását a társaság közgyűlése rendelte el.

Ez volt a második agrárcég, amely valamiért újra tiszavirág-életűre sikeredett.

1996-ban jegyezték be a Pekár '96 Malomipari Részvénytársaságot, amely malomipari termékek gyártásával, mezőgazdasági termék-nagykereskedelemmel, élelmiszer-nagykereskedelemmel, külkereskedelemmel, raktározással, tárolással foglalkozott.

A cég képviseletére dr. Róla Jolán felszámolóbiztos mellett Bajnai Gordon igazgatósági tag is jogosult volt. A felügyelőbizottsági tagok között megtaláljuk Gordon édesanyját, Bajnai Györgynét is. Sejthető, hogy a Pekár '96 sem lett hosszú életű.

A cég ellen 1997. október 8-án felszámolási eljárás indult. A bíróság megállapította az adós fizetésképtelenségét és elrendelte a cég felszámolását.

De végelszámolással törölték a cégjegyzékből azt az 1993-ban alapított betéti társaságot is, amely növénytermesztéssel, kertészettel, szarvasmarha-tenyésztéssel, baromfitenyésztéssel, kereskedelemmel, zöldség-, dísznövénytermeléssel foglalkozott, és amelynek kültagja Bajnai György volt.

A Bajnai-cégeket finanszírozó hitelintézetek zömét ma már hiába keressük a cégjegyzékben.

Azért mégis sokan emlékeznek a Trigonra, a Mezőbankra vagy a Magyar Külkereskedelmi Bankra, annál is inkább, mert az utóbbi nevét az új tulajdonosa, a Bayerische Landesbank nem változtatta meg. A hazai pénzintézetek a rendszerváltást követő években egyre növekvő adósságcsapdába kerültek. Ennek egyik oka az volt, hogy hitelnyújtásaiknak nem volt fedezete: ügyfeleik csődbe mentek és magukkal rántották a hitelező pénzintézetet is.

Erre példa a Trigon csődje.

A magyar pénzintézetek zöme ezt az időszakot nem élte túl.

Az 1987-ben alakult Agrobankot 1995-ben, működésének felfüggesztését követően látványosan konszolidálták, majd beolvasztották a Mezőbankba.

A Bajnaiéknak is hitelező Mezőbankot, amely 1988-ban alakult, még 1992-1993-ban konszolidálták, majd a már kistafírozott pénzintézetet 1997-ben megvásárolta az Erste Bank.

Az Erste másik szerzeménye, a Postabank 1988-ban alakult és 1996-ra az ország második legnagyobb pénzintézetévé nőtte ki magát.

Tőkéjét azonban, mint tudjuk, elveszítette. Az állam 1998-ban konszolidálta, vagyis az adófizetők pénzéből felpumpált bankra a Horn- és az Orbán-kormány összesen több mint 200 milliárd forintot költött.

Az ily módon kitisztított bankot vette meg azután az Erste Bank. Bajnai Gordon 1995-től a CA-IB Értékpapír Rt. ügyvezető igazgatója.

A CAIB Értékpapír Rt. volt az a cég, amelyet az 1998. február 11-i Fenyő-gyilkosság után a VICO-lapok és a nagyértékű ingatlanok értékesítésével megbíztak. (A VICO-Birodalom által kiadott sajtótermékek havi példányszáma 1994 végére meghaladta a 12 milliót!)

Bajnai Gordon 1999-től 2000-ig a cég vezérigazgató-helyettese volt. 2000 és 2005 között a Wallis Rt. vezérigazgatói posztját töltötte be, az ő időszakához köszönhető a magyar baromfiágazatot megrázó Hajdu-BÉT csődje, amelynek következtében libatenyésztők nem jutottak hozzá a pénzükhöz, kilencen öngyilkosságba menekültek kilátástalan helyzetükben.

Ez volt a rendszerváltás óta legnagyobb csőd, amely azután a hajdúsági állattenyésztők évtizedes munkáját, egzisztenciáját, sőt sokak egészségét is aláásta: nekik ugyanis csak kétségbeesés, kilátástalanság, és néhány beváltatlan ígéret jutott. Szinte mindenük odaveszett: körülbelül 80-100 millió forinthoz jutottak hozzá a közel hatmilliárdos követelésükből a Hajdú- Bét károsultjai, ami durván egy százalékos kártérítés: azaz semmi.

A Hajdú-BÉT Baromfi-feldolgozó és Értékesítő Rt. egyik tulajdonosa a csőd kezdetén a Wallis Rt. volt, amelynek irányításában Bajnai Gordonnak kulcsszerep jutott: ő volt a cég egyik igazgatósági tagja, emellett vezérigazgatói címmel is rendelkezett. A Wallis Rt. egészen 2002 áprilisáig változó mértékű, olykor jelentős befolyással rendelkezett a Hajdú-BÉT-ben. Ugyanekkor, 2002 áprilisának elején jelentős befolyást szerzett a Hajdú-BÉT-ben a Vitonas Ltd., az a Cipruson, Limassolban bejegyzett offshore cég, amelynek kézbesítési megbízottja - milyen érdekes - Bajnai Gordon volt. 

A Wallis ezt követően szépen kiszállt a Hajdú-BÉT-ből, de az adóparadicsomban bejegyzett offshore cég, a Vitonas befolyása továbbra is megmaradt. Olyannyira, hogy közvetlenül a 2004. január 22-én bejelentett csőd előtt, vagyis 2002. április 25-től egészen 2003. december 12-ig már többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezett a néhány héttel később felszámolás alá kerülő cégben.

A Hajdú-BÉT felügyelőbizottságában 1998-tól 2003-ig megtaláljuk Zelles Sándort, aki egy ideig a Wallis egyik igazgatója volt és később a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vezérigazgatója lett, könyvvizsgálói között pedig újabb jeles személyek bukkannak fel: a cég könyvvizsgálatát 2002 áprilisától 2007 novemberéig a Simor András jelenlegi jegybankelnök által vezetett Deloitte and Touche Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. látta el. A Wallis a felszámolási eljárás indulásakor közleményben tudatta, hogy a fejlesztésekre fordított pénzek, feltőkésítés és egyéb tranzakciók miatt több mint ötmilliárd forint befektetési veszteséget szenvedett el a Hajdú-BÉT miatt, és nincs reménye arra, hogy tulajdonosi hitelei megtérüljenek. De ez nem volt igaz.

Feloldott államtitok

Valójában az történt, hogy 2002. szeptember 4-én, másfél évvel a felszámolás előtt a Hajdú-BÉT hitelszerződést kötött a Raiffeisen Bankkal és fedezetként 7 milliárd forint értékben jelzálogot jegyeztetett be 22 ingatlanára. Nem sokkal ezután a debreceni bíróság a hitelezők kérésére elrendelte a Hajdú-BÉT felszámolását. A cég ezt megfellebbezte, majd székhelyét Kecskemétre áthelyezve, felszámolást kért maga ellen.

És ekkor jött a csavar: a Raiffeisen Bank 2003 decemberében felmondta a hitelszerződéseket és közölte, hogy él opciós jogával, ami azt jelentette, hogy azonnal megvásárolhatja mind a 22 ingatlant.

Ám miután erre a törvény nem adott közvetlenül lehetőséget, így színre lépett egy kft., amelyik eljátszotta a vevő szerepét. Ez a jóságos vállalkozás mintegy 2 milliárd forintot fizetett volna a több, mint 4 milliárdot érő ingatlanvagyonért. Csakhogy az ingatlanok a hitel fedezetéül szolgáltak, és mivel a Hajdú-BÉT nem tudta a hitelt visszafizetni, így az ingatlanok az adós Hajdú-BÉT hiteltartozását csökkentették. A cég vagyona tehát több mint 4 milliárddal csökkent, miközben a hiteltartozásaiból csak mintegy kétmilliárdot írtak jóvá.

A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) azóta kémkedéssel meggyanúsított főigazgató-helyettese, dr. Galambos Lajos 2003. december 19-én az NBH nevében feljelentést tett a Hajdú-BÉT megtervezett felszámolásba vitelének gyanúja miatt.

Feljelentését a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat lehallgatására alapozta, aminek során bizonyítékokat gyűjtöttek dr. Varga Miklós kecskeméti és dr. Szűcs Gyula debreceni bírák ellen. A lehallgatás tényanyaga nyilvános, a világhálóról letölthető.

gyanakkor: "a közel tíz év eseményeinek tényadatai alapján tételesen rögzített súlyos törvénysértések törvényi következmények nélkül maradtak: a Központi Nyomozó Főügyészség 2009. május 10-én másodszor is megszüntette a dr. Varga Miklós és társai ellen, vezető beosztású hivatalos személy által kötelezettségszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt folytatott büntetőeljárást" - olvasható az immár nyilvánosságra hozott lehallgatási jegyzőkönyv tényvázlatában.

A Központi Nyomozó Főügyészség a megszüntető ítéletét 2009 májusában, Bajnai Gordon miniszterelnöksége alatt hozta. A 2003-ban indult nyomozást először 2004-ben zárták le, mert a KNYF nem tartotta felhasználhatónak a telefonlehallgatások alatt szerzett információkat. Az indoklásban arra hivatkoztak, hogy a felhasználás célja nem egyezik a titkos információgyűjtés céljával, ezért más bizonyítási eszközök híján megszüntette az eljárást. 2006-ban új tény, körülmény felmerülése miatt folytatni rendelték az ügyet. 2008-ban a KNYF már biztosra szeretett volna menni, ezért arra kérte a Pesti Központi Kerületi Bíróságot (PKKB), döntse el, hogy felhasználható-e bizonyításra a nem bűnüldözési céllal folytatott titkos információgyűjtés során összeállt anyag.

A PKKB végzése egy hónapon belül megnyugtatóan rendezte a kérdést és mindenkire kötelező érvényű jogerős végzésben mondta ki: "a titkos információgyűjtés eredménye a büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználható". 2009-ben a KNYF mégis a régi "fel nem használhatóságra való" hivatkozással szüntette meg az ügyet, azzal a kiegészítéssel, hogy túl sok idő telt már el a telefonlehallgatások óta, vagyis ennek a nyomozásnak sem lett semmilyen jogkövetkezménye.

ó kapcsolatok Bajnai Gordon már korábban szoros üzleti kapcsolatba került Kóka Jánossal, az SZDSZ volt elnökének, korábbi gazdasági miniszternek érdekeltségébe tartozó Elender informatikai-kommunikációs vállalat megvásárlásakor.

2001 és 2004 között részt vett a Graboplast Rt., 2003 és 2005 között a Rába Rt. igazgatóságának munkájában. 2005-től a Budapest Airport Zrt. igazgatóságának elnöke volt és a Corvinus Egyetem Gazdasági Tanácsának tagja.

Nemcsak az üzleti életben, de ifjúsági politikusként is dolgozott Gyurcsány Ferenccel.

A rendszerváltozáskor részt vett a Gyurcsány által alapított Új Nemzedék létrehozásában, továbbá az Unió a Demokratikus Szocializmusért nevű ifjúsági szervezetben. Már 2004-ben, az első Gyurcsány-kormány megalakításakor felmerült a neve miniszterjelöltként. 2006 júliusától a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetője, fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos volt. 2007 és 2008 között önkormányzati és területfejlesztési miniszterként dolgozott.

2008. május 1-jétől a Nemzeti Gazdasági és Fejlesztési Minisztériumot vezette. Sokáig ő is, és Bécsben élő édesanyja, Bajnai Györgyné is tagadta, hogy fia kormányfői babérokra pályázik. Ám ahogy egyre jobban ingott a szék Gyurcsány Ferenc alatt, úgy merült fel Bajnai Gordon neve egyre gyakrabban.

Most négy év múltán a baloldal újra benne látja összefogása zálogát.

KÖVETKEZTETÉS:

Hogy kicsoda Bajnai Gordon?

Némi hasonlattal éve, olyan, mint egy magasan képzett temetkezési vállalkozó, aki kifinomult eszközökkel vezényli le csődközeli helyzetbe került, de jelentős értékekkel bíró vállalkozások megsemmisítését. Eközben, hogyan, hogy nem, ismeretlen hátterű, olykor offshore vállalkozásnak nagyon jó üzleteket kötnek. Úgy tetszik, Bajnai Gordon ehhez ért igazán.

Őt kiáltják ki zseniális gazdasági szakembernek! Eddigi áldatlan tevékenysége inkább egy sunyi dögkeselyű képét vetíti elénk..

...és még van, aki hisz neki. Persze csak az, akit a fentebb felsorolt - köztudott és bizonyított - tények nem érdekelnek....

 

Bajnai Gordon vezette MSZP-SZDSZ-kormány 2010 előtti megszorításai:

 

Befagyasztották a közszféra bruttó bértömegét.

 

 

Megszűnt a 13. havi közalkalmazotti bér.

 

 

Csökkentették az önkormányzati támogatásokat.

 

 

65 évre emelték a nyugdíjkorhatárt.

 

 

Megszüntették a 13. havi nyugdíjat.

 

 

2010-ben teljesen elmaradt a nyugdíjkorrekció.

 

 

A gyes és a gyed háromról két évre csökkent.

 

 

Megszűnt a lakástámogatás korábbi rendszere.

 

 

Tíz százalékkal csökkent a táppénz.

 

 

Csökkentek a tömegközlekedésre fordítható keretek.

 

 

Csökkent az EU-s agrártámogatások nemzeti kiegészítésének összege.

 

Bevezették a vagyonadót.

 

Hétpróbás politikusok kukucskálnak ki az új civilek mögül

 
frissült
Az egyik magasztalja Orbán Viktort, és sportot űz abból, hogy Gyurcsány Ferenccel ijesztget. A másiknak se Gyurcsány, se Orbán nem kell, és szakítana az elmúlt húsz évvel, miközben lépten-nyomon a Fidesz ellenzékéhez sodródik. Két, magát nagyrészt a politikától függetlennek mondó szervezet egyre zajosabb és egyre durvább csatáját hozta az ősz. Megnéztük, hogy kik bújtak az új civil mozgalmak mögé.

Az ország erkölcsi romlása ellen harcolnak, le akarnak számolni a rendszerváltás óta eltelt 22 év politikai hazugságaival, és mindezt az életükért tenni akaró civilek nevében tennék. Jelszavak szintjén ennyi a közös abban a két kiterjedt és egyre aktívabb szerveződésben, amely ősszel felforgatta az egyre unalmasabb politikai életet.

A Haza és Haladás Egyesület és az abból kinövő Együtt 2014 mozgalom megbuktatná a kormányt, mert károsnak tartja a működését. A Civil Összefogás Fóruma és a hozzá több szálon kapcsolódó, a kormányt támogató Békemenet viszont mindenkit arra figyelmeztet, hogy a Haza és Haladással lényegében Gyurcsány Ferenc szelleme térne vissza. Hogy ezt bebizonyítsák, ősszel kemény kampányt is indítottak, amiről a Haza és Haladás alelnöke kijelentette, hogy a kormány pénzeli.

De vajon ki honnan jött, és kinek milyen a viszonya ahhoz a múlthoz, amellyel most leszámolna?

Akikből egy fél kormány összeállna

Minden "hazáját szerető és tettre kész demokrata" támogatására számít az októberben alapított Haza és Haladás Egyesület, amelynek legismertebb arca az elnöke, Bajnai Gordon volt kormányfő. Az alapítók között messze nem Bajnai az egyetlen politikus, listájukból akár egy kormány névsora is összeállna. Bajnai több egykori miniszterét is az egyesületbe csábította, a volt kormányfő támogatói között megtalálható Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter, Balázs Péter korábbi külügyminiszter, illetve a Medgyessy-kormány igazságügy-minisztere, Bárándy Péter is.

Az egyesület a megalakulásakor közleményben tudatta, hogy "az új politikai korszak nemzeti céljait nem jelölheti ki és nem képviselheti csupán egyetlen erő", ezért az egyesület beszállt az Együtt 2014 szövetségbe, amely a kormány leváltására készül. Az MSZP még nem tudja, hogy csatlakozzon-e hozzájuk, egyelőre csak tárgyalnak erről, de így is több jelenlegi MSZP-tag van már a Haza és Haladásban. Az alelnök Szigetvári Viktor két szocialista választási kampányt is irányított, nem titkolja, hogy jelenleg is tagja még az MSZP-nek. Szintén MSZP-tag a Haza és Haladás alapítói közül Falus Ferenc egykori tiszti főorvos és Haris Éva, aki az év elején még az MSZP választmányának elnökhelyettese volt (alapító volt Bitó László író-orvoskutató, Felcsuti Péter, a bankszövetség korábbi elnöke, Kalmár Péter, Korányi Dávid, Gyurkovics Tamás, Simó György, Simon László és Vörös T. Károly, a Népszabadság volt főszerkesztője is).

Akik odasodródtak az MSZP mellé

Az Orbán-kormány nyugdíjintézkedései ellen tüntető bohócforradalmárok tavaly októberben alapították a Szolidaritást, amely pártoktól semleges egyesületként hirdeti magát a kezdetek óta. Az Együtt 2014-et alapító Szolidaritás elnöke, Kónya Péter tavaly decemberig a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ) elnöke volt, míg a Szolidaritás másik alapítója, Árok Kornél korábban egy tűzoltó-szakszervezetet vezetett (Árok az idén otthagyta a Szolidaritást, és saját pártot alapított).

A Szolidaritás elnökségében elsősorban szakszervezeti vezetők és tagok találhatók, egyetlen kapcsolatuk a politikával, hogy az egyesület több vezetője szoros kapcsolatot tart fenn Mesterházy Attila pártelnökkel, és a Szolidaritás megalakulása idején Kónya Péter és Árok Kornél heti rendszerességgel egyeztetett az MSZP elnökével a párt egyik vezetője és a Szolidaritás tagjai szerint is. Az [origo] egy MSZP-s elnökségi tagtól úgy tudja, hogy még az idén kora ősszel abban egyezett meg az MSZP és a Szolidaritás vezetése, hogy a párt és az egyesület választási szövetséget köt, és jövőre jelentik be, hogy közös jelölteket indítanak a 2014-es választásokon.

Erre egy közös szeptemberi fővárosi fórumon Molnár Zsolt budapesti MSZP-elnök és Székely Sándor, a Szolidaritás társelnöke is célzott, amikor azt mondták, elkötelezettek azért, hogy "a következő országgyűlési választáson egymással összefogva próbálják leváltani a jelenlegi kormányt". (A fórumon részt vett Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció alelnöke is, aki szintén támogatta az összefogást azért, hogy leváltsák az Orbán-kormányt.) Bajnai Gordon és az Együtt 2014 megalakítása végül felborította ezt a forgatókönyvet, mert az MSZP-nek most már nemcsak a Szolidaritással, hanem a három szervezetből álló mozgalommal kell megegyeznie a közös indulásról és jelöltekről.

Akik megelégelték a várakozást

Az Együtt 2014 mozgalom alapítói közül talán a Milla (az Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért nevű szervezet) tartotta magát legtávolabb a politikától. A korábban a drogliberalizációért harcoló Juhász Péter által vezetett egyesület egészen október 23-ig tiltakozott az ellen, hogy politikusok felszólaljanak a rendezvényeiken.

Most viszont megtört a jég, hiszen Bajnai Gordon volt kormányfő éppen a Milla rendezvényén tért vissza a politikába, és itt jelentették be az Együtt 2014 megalakulását. Szintén a Milla rendezvényén szólalt fel Tamás Gáspár Miklós filozófus, aki a rendszerváltás után egy ideig az SZDSZ Országos Tanácsának elnöke is volt, 2009-ben pedig a Zöld Baloldal nevű szélsőbaloldali párt elnöke lett. A jelenleg a parlamentben politizáló politikusok viszont a közönség soraiba szorultak, a rendezvényen viszont megjelent több MSZP-s és LMP-s képviselő is.

Aki már 2009-ben új kormányt akart

A másik csoportosulás még szerteágazóbb, legtöbbet szereplő arcai a 2009 áprilisában létrejött Civil Összefogás Fóruma és a kormány mellett kiálló Békemenet kitalálói.

A Civil Összefogás Fórumot 2009-ben alapította Fricz Tamás politológus, hivatalosan a civil kezdeményezések lehetőségeinek kiteljesítésére. A szervezet azzal a szándékkal alakult, hogy "erősítse a magyar civil társadalom értékkifejezését és érdekérvényesítését". A Gyurcsány-kormány bukása után azonnali előrehozott választásokat követelt.

A CÖF kezdetektől fogva politikai állásfoglalásokat tett, a 2010-es választások előtt több kormányellenes megmozdulást szervezett, Fricz pedig azt nyilatkozta, ha máshogy nem megy, az utcáról kell kikényszeríteni a kormányváltást. A CÖF honlapja szerint 240 szervezet támogatja őket, többségük polgári kör, de köztük van az Orvosi Kamara, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a Trianon Társaság és a Professzorok Batthyány Köre is.

Akit nagyra értékel a kormány is

A CÖF másik alapítója Csizmadia László. Ő a felelős kiadója annak a lapnak, amelyben a CÖF a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány tevékenységének káros voltát bizonygatja. A 2010-es választások előtt rendszeresen szerepelt az akkori kormányokat bíráló fideszes politikusokkal közösen fórumokon (a CÖF első említése az MTI archívumában egy olyan rendezvény volt, ahol Csizmadia szerepelt együtt Budai Gyula jelenlegi agrárállamtitkárral, korábbi elszámoltatásért felelős kormánybiztossal és Kondor Katalinnal, az Echo Tv műsorvezetőjével). Csizmadia 2008-ban társszerzője volt a Magyar Nemzetstratégia című könyvnek, ma már alapító tagja több egyesületnek és tagja volt az Országos Kereskedelmi Szövetség elnökségének, de erről a posztjáról egy éve távozott. Mint a Civil Összefogás alapítója ez év márciusa óta ő a civilszervezetek állami támogatását szervező, idén 3 milliárd forintból működő Nemzeti Együttműködési Alap elnöke.

(Cikkünkben korábban az szerepelt, hogy Csizmadia a BGF docense, hogy a Nemzeti Szociáldemokraták nevű párt alapítója, amiről egy interjúban azt mondta, azért alapítottak pártot, mert szerinte a párton kívüli szerveződéseknek semmiféle ráhatásuk nincs a politikára. Azt is állítottuk, hogy Csizmadia korábban a MIÉP pártigazgatója is volt, később azonban kilépett a pártból. Ezek az információk tévesek, a hibákért Csizmadia László és olvasóink elnézését kérjük.)

Szerződés a kormánnyal
A civil összefogást a kormány is fontosnak tartja, méghozzá annyira, hogy novemberben Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes stratégiai megállapodást kötött a CÖF szervezeti alapját adó Civil Összefogás Közhasznú Alapítvánnyal, amelynek elnöke Csizmadia László. A megállapodás szerint "a társadalmi egyeztetés a jó állam alapvető feltétele, mert elősegíti a jó minőségű, az életviszonyoknak megfelelő jogszabályok megalkotását, valamint a jogszabállyal érintett társadalmi rétegek képviseletét". További részletek itt.

Bayer Zsolt Fidesz-alapító, 1993-ig a párt sajtófőnöke, 1998-tól két évig a Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal főtanácsadója volt. 2007 óta dolgozik a Magyar Hírlapnál. Írásaiban legtöbbször kiáll a kormány politikája mellett, ma is tagja a Fidesznek. Bencsik András 1997 óta a Fidesszel szimpatizáló Demokrata főszerkesztője. 1992-től az MDF tagja volt, de 1995-ben kizárták a pártból, mert bírálta a párt vezetését és a kormányt. 1998-ban a KDNP képviselő-jelöltjeként tért vissza, de nem jutott be a második fordulóba. Később a Fidesz kulturális tagozatának lett a tagja. Az egyik alapító tagja volt a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületnek is, amelyből később kinőtt a Magyar Gárda Mozgalom, de alig fél évvel később kilépett.

Bencsik az első, 2012. januári békemenetről azt mondta, hogy "igazából ez a dolog magától szerveződik. Benne volt a levegőben, hogy az emberek menni akarnak valahova, mi csak megmondtuk, hogy honnan hova." A menet kiállás volt "elsősorban és határozottan Orbán Viktorért, másodszor a kormányért és Magyarországért, harmadsorban mindnyájunkért".

forrás: origo.hu (nonprofit.hu)

Hírlevél rovat: 
 

2013.július 14. Lakossági gondolatok a Taveres-jelentés kapcsán.

Nem díjazzuk, hogy önvizsgálat helyett ismét a lakosság hülyítését tűzték a zászlójukra az ellenzékben politizálók. Az ellenzéknek lenne egy normális szerepe is a demokráciában. Mondjuk: a közcélokért illene együttműködni a megválasztott kormánnyal és talán illene azon fáradozni, hogy talpra állítsák a magyar gazdaságot. Minden gazdasági eszközt ugyanis sikerült törvényesnek feltüntetett módon a magánvagyonukba átmenteniük. Némi közcél is beleférhetne...

A lakosság kifosztásából könnyű volt meggazdagodni. De ezt bebetonozni azzal, hogy visszakívánkoznak a megélhetési politizálásba, a lakosság szemében már erősen devianciának minősül! Változik a világ. Szerencsére.

 

 

OLVASS TOVÁBB

A FÖLD politkai elitje minden hatalmát az emberiség előtt elhallgatott tényekből meríti

 

 

A mappában található képek előnézete Magyarságtudat