Offshore-ozó államtitkár
Feleségének adta el ciprusi cégét, energetikáról otthon nem beszélnek
Horváth Attila Imre új klímapolitikai államtitkár az elérhető hivatalos adatok alapján jelenleg is egy megújuló energiába fektető ciprusi offshore társaság igazgatója, résztulajdonosa és kézbesítési megbízottja. Közlése szerint ezzel szemben már két éve, állami megbízatását megelőzően eladta a – szándékaik szerint nem offshoreként alapított – cégben lévő részesedését feleségének. Igazgatói tisztségéről pedig lemondott. Ez azonban nem jelenik meg a hivatalos cégkivonatban. Kézbesítési megbízotti posztjától nem tartotta lényegesnek megválni.

Horváth Attila Imre feleségének adta át a ciprusi, szándékaik szerint nem offshore-ként alapított céget
Mint arra korábban felhívtuk a figyelmet, a Horváth életrajzában megemlített négy cég közül ma három felszámolás alatt áll. Ezen felül az egyikben jelenleg is a ciprusi tulajdonos kézbesítési megbízottja. Ez azt jelenti, hogy a hivatalos leveleket továbbítania kell a külföldi cég felé. Nohaminderről megjelenés előtt kikértük véleményét, csak azután reagált, mondván: szerinte megtévesztő volt korábbi munkahelyeit összefüggésbe hozni azzal, hogy néhány közülük később tönkrement. A ciprusi cégkapcsolatra nem tért ki, de ezt a kormány más szervei sem tartották szóra érdemesnek.
A ciprusi cégbíróságtól – az Opten céginformációs szolgálat segítségével – lekért friss adatok szerint Horváth Attila Imre jelenleg is igazgatója és 25 százalékos tulajdonosa a Budasolar nevű kft.-t birtokló ciprusi, offshore státusú New Palace Investment Ltd.-nek. Korábban esetenként Horváth kisebb súlyú ügyekben önállóan is képviselte a társaságot. Például 2008-ban a kézbesítési megbízást is ő adta a ciprusiak nevében saját magának.
Az államtitkár most állt kérdéseink elébe. Közlése szerint a hivatalos ciprusi cégkivonatban szereplő adatok nem felelnek meg a valóságnak. Miután ugyanis 2012 elején jelentkezett a fejlesztési tárcához, tulajdonrészét feleségének adta – aki ezt vagyonbevallásában feltünteti –, igazgatói tisztségéről lemondott. Így amikor februárban kinevezték főosztályvezetőnek, joggal feltételezte, hogy már nem volt céges kapcsolata. Kézbesítési megbízotti státusát – amit a magyar cégbíróság kezel – ugyanakkor nem adta át és erről nem is tájékoztatta a tárcát, mivel az szerinte részint egy feladatokkal nem járó, lényegtelen poszt, másrészt nem is összeférhetetlen tisztségével.
Az Opten részéről az ügy kapcsán megkeresésünkre közölték: kizárt, hogy a térítés ellenében kiadott cégkivonat ne a közhiteles elektronikus adatbázisnak a lekérés időpontjában – jelen esetben ez év augusztus 6-án –érvényes, hatályos adatait tartalmazná. Hozzáfűzték: ha bármely érintettnek másról van tudomása, feltétlenül mihamarabb tegyen lépéseket az általa vélt állapot tényleges cégbírósági bejegyeztetésére.

Horváth Attila Imre
Népszabadság - Móricz SimonA két állítás leginkább csak úgy hozható össze, hogy Horváth Attila Imre aláírhatta ugyan a vonatkozó cégpapírokat, ám azok valami miatt nem kerültek bejegyzésre Cipruson.
A Budasolar Kft.-t – hosszas, korábbi anyagunkban részben tárgyalt előzmények után – Horváth Attila Imre és cégtársa, a tapasztalt elektronikai szakemberként ismert Krafcsik István alapította 2007-ben, napelemgyártó gépek előállítására. Horváth Attila Imre tulajdonrésze 10, Krafcsik Istváné 90 százalék volt. 2008-ban 25–75 százalékos aránnyal megalapították a ciprusi New Palace Investmentet, és nemsokára e cégnek adták el a Budasolart. Az államtitkár magyarázata szerint abban az időben erőteljes tárgyalások folytak befektetőkkel (oroszokkal, kínaiakkal, amerikaiakkal) arról, hogy megveszik a céget, és a vevőjelöltek kérésére állt fel ez a tulajdonosi szerkezet. Végül nem változott a tulajdonos, a cég mára a felszámolás sorsára jutott.
Egy ciprusi cég igazgatói státusza egy közszolga esetén egyértelműen összeférhetetlen lenne, azt a közszolgálati törvény tételesen tiltja. A cégtulajdonlás, illetve a kézbesítési megbízotti státusz – ha ezért nem kap juttatást – ugyanakkor jogilag nem összeférhetetlen: ma akár egy kormánytagnak is lehet offshore cége.
Horváth Attila Imre előző cikkünkhöz fűzött megjegyzése szerint alaptalanul sugalltuk, hogy ügyvezetői tevékenységei után a társaságok ellen kezdeményezett felszámolási vagy végrehajtási eljárások között összefüggés állna fenn. Ennek kapcsán most leszögezte: a 2004-ben azt megelőző munkahelye, az Oster Lízing által szintén napelemgyártó gépsorok előállítására alapított Energosolarral, melyben ügyvezető és résztulajdonos is volt, 2007 végén minden kapcsolatot megszakított. Így valóban semmi köze nincs ahhoz, hogy itt 2010-ben felszámolás következett. Azt a tényt pedig, hogy az általa a 2007-es alapítástól 2011 végéig irányított Budasolar ellen a NAV 2010, a telephelyet biztosító KFKI pedig 2011 elején kezdeményezett végrehajtást, úgy kommentálta: valóban nem ment jól a Budasolarnak sem, de eme hitelezőkkel folyamatosan tárgyaltak és végül megegyeztek. Arra a kérdésünkre, hogy 2011. december 28-án, fél évvel a felszámolás előtt miért adta át az ügyvezetést édesapjának, leszögezte: akkor már tudta, hogy jelentkezik a nemzeti fejlesztési tárca klímapolitikai főosztályára, tehát családjával így döntött. Tagadta, hogy akkor már érezhető lett volna a felszámolás előszele: számára akkor még kezelhetőnek tűnt a helyzet.
A Budasolaron kívül több, jelenleg is működő, jórészt megújuló energiával foglalkozó cég is szoros kapcsolatba hozható Horváth Attila Imrével. A korábbi cégtárs, Krafcsik István jelenlegi szakmai vállalkozásaiban továbbra is aktív társtulajdonos a Horváth Attila Imre felesége beltagságával működő Gyolcs Bt. Ezek: a napelem- és napkollektor-fejlesztéssel foglalkozó Soliker Kelet-Európa Kft. és a technológiai tevékenységgel foglalkozó Bu-Soltech Kft. Horváth Attila Imre leszögezte: ezekről természetesen tud, de állami feladatait határozottan elválasztja e társaságok tevékenységétől és feleségével nem szoktak ilyen témákról beszélgetni. Biztos benne, hogy sem korábbi cégei, sem a felesége bt.-jének résztulajdonában lévő megújulóenergia-ipari társaságok az ő állami beosztásának nem voltak haszonélvezői, állami pályázatokon nem nyertek. Ilyen szempontból jelenlegi munkahelye „kifejezett hátrány”, hisz ezek a fejlesztésekre éhes társaságok emiatt elestek egy, a többiek számára rendelkezésre álló, rendkívül fontos forrástól.
Kusza vezetés
Kissé kusza helyzetbe ütköztünk az – államtitkár elmondása szerint hasonlóképp napelemmel kapcsolatos tevékenységre létesített – Invert West Kft.-nél. A 2010 végén alapított társaság a kanadai Alan Lloyd Kirby tulajdonában áll, aki felé a kézbesítési megbízott jelenleg is Horváth Attila Imre. Első ránézésre ugyanakkor az ügyvezető szintén az államtitkár. Ez maga lenne a tételes összeférhetetlenség állami, illetve ezen belüli tevékenységével. Alaposabb vizsgálattal megállapítható, hogy Horváth Attila Imrét határozott idővel, 2011 végéig nevezték ki ügyvezetőnek. Kézbesítési megbízotti státuszáról ugyanakkor nem mondott le, mivel azt lényegtelennek és összeférhetőnek tartotta. Megfogalmazása szerint az eredeti elképzelések egyelőre nem valósultak meg, így ez egy „alvó cég”.
Jogi szakértőink rögzítették: ebben az esetben nincs ügyvezetője a társaságnak, amiért Horváth nem tehető felelőssé. A kanadai tulajdonosnak kellett volna biztosítania az új ügyvezetőt (akit egyébként a továbbra is kapcsolattartóként bejegyzett Horváth Attila Imrén keresztül lehetne elérni), de ezt láthatólag nem tette meg. Ez egy jogsértő állapot: „alvó” státuszt a magyar cégjog nem ismer, e társaságnak, még „üresen” is számos közkötelezettsége van, amit sok esetben csak az ügyvezető intézhet. Az érintettek kezdeményezhetnének eljárást a törvényes állapot helyreállítására, de ennek nincs nyoma az iratjegyzékben. Ilyenkor a cégbíróságnak is joga lenne intézkedni, de ezt – akár leterheltségre vagy épp jelentkező kárvallott hiányára hivatkozva – sok esetben nem teszik meg. A cégadatok szerint 2012 végén a NAV az Invert West ellen is indított végrehajtást.
Távol a partoktól
Kérdéseink nyomán Horváth Attila Imre szükségesnek tartotta leszögezni, hogy a New Palace Investmentet nem offshore státusszal alapították meg, hiszen a tulajdonosok nem kívánták elfedni kilétüket. A most elérhető, hivatalos cégkivonat ugyanakkor kerek perec rögzíti, hogy a New Palace Investment Ltd. offshore státusú.
Az, hogy mi offshore és mi nem, végtelen szakmai viták tárgya, hisz a fogalom definíciója rugalmas. Évtizedek óta él a törvényes adómegkerülési technika, miszerint egy adott országban megtermelt jövedelmet egy jóval alacsonyabb adózású államban alapított cégnek utalják. Az offshore nyers fordításban azt jelenti, hogy parttól távoli. Számos ilyen szolgáltatást nyújtó állam ugyanis kifejezetten megtiltja, hogy az adott cég saját határain belül tényleges piaci tevékenységet végezzen. Az üzletelés feltételeit biztosító államok ugyanakkor évi több ezermilliárd dollár adótól esnek el, ami miatt erőteljes – egyelőre hasztalan – küzdelmet folytatnak az offshore-világ ellen. Noha mára az offshore szitokszóvá vált, és mindenki – így maga Ciprus is – elhatárolódik tőle, az alacsony adózási feltételek biztosítása továbbra is él és virul.
Horváth Attila Imre úgyszintén kijelentette: a New Palace Investmentet nem használták Magyarországon megtermelt jövedelem adójának csökkentésére.
Ezt az adatok is alátámasztják. Egy adószakértő ugyanakkor a konkrét ügy kapcsán leszögezte: ha létrejött volna a Budasolar eladása, a New Palace Investment alkalmas lett volna arra, hogy Horváth Attila Imre és cégtársa ne fizesse meg Magyarországon az ezen keletkező árfolyamnyereség-adót, csak jóval kevesebbet Cipruson. Oldalukról még kedvezőbb helyzet állt volna elő, ha magát a New Palace Investmentet értékesítik. Olyan ok, mely alapján e felállást a vevő érdeke lenne kérni, nem ismert – szögezték le. A baloldalhoz sorolt személyiségek offshore jellegű (tényleges vagy vélt) cégeit előszeretettel citáló Fidesz, amely mára közismertté tette a sorozatos támadásokban használt „offshorelovag” kifejezést, a kormánypárt háza táján felbukkanó, offshore jellegű cégekkel szemben jóval megértőbbnek mutatkozik. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Rogán Antal frakcióvezető nemrég például erőteljes védelmébe vett egy általuk megbízott kajmán-szigeteki társaságot, mondván, az nem offshore, mert tulajdonosai ismertek. A Kajmán-szigetek ugyanakkor szintén jelentős adókedvezményeket kínál az oda bejegyzett cégek számára.
Szubjektív életrajz
Horváth Attila Imre kérdésünkre elmondta: gépészmérnökként végzett, így került a Király Lízing Kft.-hez 1999-ben, ahol CNC-gépek lízingelési ügyeivel foglalkozott. A jóval később becsődölt Baumag-csoporton belül a lízingtársaság nagy pénzügyi önállóságot élvezett és szinte a legtovább állt meg a lábán –tette hozzá. Ezt követően az Oster Lízinghez került, megmaradva az eszközfinanszírozásnál. Annak kapcsán, hogy ez a társaság akkor egy, a szocialista párthoz kötődőnek mondott vállalatcsoport tagja volt, leszögezte, ő ott kezdetben beosztottként, kizárólag szakmai munkát végzett, az alapítók hátterét nem ismerte, politikai megbízásokat nem kapott. Az itt töltött időszakban ismerte meg a magyar fejlesztésű napelemgyártási technológiát, amiben fantáziát látott. Sikerült meggyőznie az Oster Lízinget arról, hogy a gyártásra Energosolar néven céget alapítsanak, amelyben már ügyvezető volt. Így került a megújulóenergia-ipar közelébe, amelynek idővel minden ágával megismerkedett. Miután
2006-ban az Oster Lízing francia kézbe került, onnan távozott. A megújuló energiás cégeknél eltöltött évek során érzékelte problémáikat, így fogalmazódott meg benne, hogy ha esélyt kap rá, az állam oldaláról igyekszik több lehetőséget teremteni a számukra. 2012 februárjában nevezték ki a klímapolitikai főosztály vezetőjévé, szeptemberben helyettes államtitkár lett – így hozzá került többek között a víz- és szemétszállítás szabályozása is – majd ez év júliusában a területtel foglalkozó, újonnan létrehozott államtitkárság élére nevezték ki. Ezt Horváth Attila Imre azzal indokolta, hogy az iparág jövőjét meghatározó stratégiákat már kidolgozták, a megvalósítás ugyanakkor megnövekedett munkaterheléssel jár, ami szükségessé tette az átszervezést.
Kérdésünkre leszögezte: azokban a társaságokban, ahol korábban dolgozott, komoly és reményteljes munka folyt, felszámolásuk a magyar piaci problémákat is jelzi. Ennek ellenére nem értékeli akkori munkáját hiábavalónak.
OLVASS TOVÁBB