Lesz-e Magyarországon garantált Alapjövedelem?
Bízni kell az emberekben!
Ebből finanszírozzuk az FNA bevezetését!
Társadalmi Kiegyezést kezdeményez a Kulturális Kreatívok2009
Lesz-e valaha Magyarországon garantált Alapjövedelem?
Társadalom: A magyar kormány az eddigi intézkedéseivel azt deklarálta, hogy nincs dolga a szegényekkel!
A nagy tömegek még bíznak benne, hogy Orbán Viktor belátja a tévedését, elnézést kér a 4 millió éhezőtől és megjön a józan esze, valóban a magyar emberek érdekeiért áll ki! Erre kapott ugyanis felhatalmazást a nagy tömegektől 2010-ben!
Most még nem késő! Az elszegényedettek bizalma még adott és elnyerhető. Az pedig jogos társadalmi igény, hogy legyen Magyarországon garantált Alapjövedelem!
A kérdés csak az, megkapják-e a bevezetésének a jogát a jelenlegi politikai szereplők.
Az Európai Unió folyamatosan napirenden tartja azt a kérdést, hogy miként lehet csökkenteni a tagállamokban a szegénységet. Ezt a szándékot elvileg a tagállamok is osztják, hiszen 2010-ben valamennyien aláírták, hogy 2020-ig összesen húszmillióval csökkentik a szegénységben élők számát.
|Forrás Népszabadság| 2013. július 16.
Magyarország ennek keretében arra tett ígéretet, hogy félmillió embert emel ki a szegénységből – e kötelezettséget Balog Zoltán, a humántárca minisztere írta alá. Andor László szociális ügyekért felelős uniós biztos több fórumon is felhívta a figyelmet azokra a bizottsági ajánlásokra, amelyek segítséget nyújthatnak ahhoz, hogy a közpolitikát a válsággal küszködő tagállamok úgy alakítsák, hogy az a szegények, sérülékeny társadalmi csoportok megóvását szolgálják.
Az Európai Bizottságban is egyre gyakrabban kerül elő a minimumjövedelem kérdése.
(Hegyi Gyula: Garantált minimumjövedelem mindenkinek? Népszabadság, június 28., http://nol.hu/lap/forum/20130628-garantalt_jovedelem_mindenkinek)
Mivel azonban a szociális juttatások mértéke, a jóléti rendszer kiterjedtsége – így a szociális minimum garantálása is – tagállami hatáskör, az unió a minimumjövedelmet direktívaként előírni nem tudja.
Az EU szociális bizottsága ennek ellenére határozottan képviseli, hogy kívánatos lenne, ha Európa-szerte fontolóra vennék a tagországok azt, hogy a szegényeknek garantált minimumjövedelmet biztosítsanak.
Erre a feladatra alakult az „Európai Minimumjövedelem Hálózat”, amely bizottsági támogatással kétéves projektet valósít meg. A cél: társadalmi és politikai támogatást teremteni az Európai Unió tagállamaiban.
A projektben ezek mellett öt országban – köztük Magyarországon – speciális munka is zajlik: tényfeltárás és helyzetértékelés. A projekt hazai koordinációját a Magyar Szegénységellenes Hálózat végzi. A szervezet nemrégiben konferenciát tartott a magyar helyzetről, a szociális minimum garantálásának lehetőségeiről.
Ellenkező irányban
Senkit nem tartanak vissza a „hatékony” munkától
Fotó: Móricz SimonBár az uniós ajánlások a szegények védelméről szólnak, Magyarország a szociálpolitikában nem követi az európai trendeket – épp ellenkezőleg.
Az Eurostat adatainak elemzésekor megállapítható, hogy a válság óta eltelt években Lengyelországban, Ausztriában, Szlovákiában és Romániában csökkent a szegénység, a tagállamok zömében stagnált a helyzet, Magyarországon, Litvániában, Bulgáriában, Észtországban és Lettországban viszont elszabadultak a jövedelmi egyenlőtlenségek, mélyült a szegénység. Vagyis: az uniós országok többségében működik a társadalmi szolidaritás: a gazdasági válság begyűrűzése ellenére növelték a GDP-arányos szociális kiadásokat, és ezzel megvédték az embereket a szegényedéstől.
Néhány ország viszont – köztük Magyarország – nem így tett.
A szociálpolitikai fordulat azonban nem Orbán Viktor kormányra lépését követően következett be, hanem Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején. Az ő kormányzása alatt vezették be az egy család-egy segélyezett elvet, akkor vezették be az Út a munkához közmunkaprogramot, amely a Fidesz verziójának 1.0-s elődje volt.
Alapjövedelem – aláírásgyűjtés már 27 országban
A kezdeményezés részletei és aláírási lehetőség: itt.
Az interneten megkezdődött az Alapjövedelem érdekében indított aláírásgyűjtés mind a 27 uniós tagországban. Az irigység kultúrája lehet az egyetlen akadálya, ami egy szégyenteljes társadalmi norma. Évszázadokkal ezelőtt a profitéhes tőke alapozta meg. Egy egészségesen működtetett polgári demokráciában közakarattal könnyedén átsorolható a deviancia kategóriába.
Az aláírásgyüjtés helyzetéről itt tájékozódhat.
A politikán múlik
A minimumjövedelemről szóló konferencián Ferge Zsuzsa szociológus elemezte a helyzetet.
Álláspontja szerint Magyarországon a szociális ellátások elszakadtak a létminimumtól: a juttatásokból még csak az alapkiadásokat sem lehet fedezni.
A minimumjövedelem bevezetésének pedig maga Orbán Viktor az akadálya.
Orbán a jóléti állam fogalmának végéről beszélt, és arról, hogy e helyett munkaalapú társadalmat kell építeni, amelyben nem jogokkal, hanem érdemekkel lehet jogosultságot szerezni szociális ellátásokra.
Orbán Helsinkiben büszkén vallotta: úgy alakította át Magyarország szociális rendszerét, hogy az többé „senkit nem tart vissza” a munkától.
Hatékony mondandó ez egy olyan országban, ahol az emberek 90 százaléka létbizonytalanságban él, a társadalom fele pedig rosszabbul, mint a rendszerváltás idején.
Néhány évvel ezelőtt még a magyarországi szegénység lényegében megegyezett az uniós átlaggal.
Csakhogy az egykulcsos adó bevezetése ötszázmilliárd forintot csoportosított át a rosszabb jövedelműektől a jobban élők irányába , valamint a közmunkabér drasztikus csökkentése (ez a KSH által egy főre meghatározott létminimum összegének mindössze a hatvan százaléka) megtette a hatását.
A szegénység megfékezhetetlennek tűnő elszabadulásának oka az is, hogy a családi pótlék összege 2008 óta változatlan, a tartós munkanélküliek segélye pedig 28 ezer forintról 22 ezerre csökkent.
A rendszeres gyerekvédelmi támogatást tavaly óta Erzsébet-utalványban kapják a családok, ami egy pénzforgalomra épülő piacgazdaságban nemcsak szabadságkorlátozó, hanem megalázó intézkedés! Az öt-hatszázezer nyilvántartott munkanélküli fele pedig semmilyen ellátást nem kap!
A KSH számításai szerint egy egyedülálló, munkaképes korban lévő felnőtt havi létminimuma 88 ezer forint.
Ezt az összeget még a nettó minimálbérrel sem lehet megkapni.
Egy négygyerekes családnak 320 ezer forintra lenne szüksége a minimális szükségletek kielégítéséhez, ehhez képest a családi ellátásokkal, ingyenes iskolai étkezéssel ennek az összegnek a felét sem érik el a juttatások.
Nemcsak arról van szó, hogy mindössze a szükségletek felét fedezi az ellátás, hanem arról is, hogy mindezt a kormány helyesli – mondta Ferge Zsuzsa, aki hangsúlyozta, hogy akkor azokról a szegényekről még nem is beszélt, akik dolgoznak. Az alacsony keresetre ugyanis semmilyen pénzbeli kiegészítés nem jár.
A szociológus meggyőződése ugyanakkor, hogy Magyarország nem annyira szegény, hogy ne tudna minimumjövedelmet biztosítani a polgárainak, ennek bevezetése csak politikai akarat kérdése.
Akadály az alaptörvény
Misetics Bálint szociálpolitikus a minimumjövedelem bevezethetőségének magyarországi lehetőségeiről – pontosabban: inkább az akadályairól – beszélt. Ezzel kapcsolatban a Budapest Intézet készít elemzést. Az akadályok egyik legfőbbikeként az alaptörvényt említette, amelyből kikerült – a köztársasági alkotmányban még meglévő – a szociális biztonsághoz való jog, akárcsak a társadalombiztosítás. Misetics hangsúlyozta, ezek nem szimbolikus alkotmányos jogok, hiszen hiányuk a későbbi alkotmánybírósági esetjog kapcsán gyakorlati jelentőségűvé válhat. (Az alkotmánybíróság a társadalombiztosításhoz és a szociális biztonsághoz való jogot az alkotmányból levezetve tudta megvédeni.) Az alaptörvény mindemellett kimondja a szociális ellátások feltételes jellegét, ami – így Misetics – „nem szokványos” az európai uniós tagállamok alkotmányában. A szociálpolitikus azt is elmondta, hogy bár Orbán Viktor az elmúlt hónapokban valóban többször is beszélt a jóléti állammal való szakításról, de ez nem azt jelenti, hogy a kormány ténylegesen lebontotta volna a jóléti állam kereteit – azokat inkább csak arrébb tolta. Példaként említette, hogy az állam a középosztályt nyíltan támogatja az újraelosztáson keresztül, ezzel szemben viszont sem a szegénység csökkentése, sem az esélyegyenlőség előmozdítása nem jelenik meg a közpolitikájában.
Fizessenek a jobban élők
Egy 2011-ben készült közvéleménykutatás szerint a megkérdezettek 94 százaléka egyetértett abban, hogy a szegénység problémája sürgős intézkedéseket kíván, a jobb módúak fizessenek több adót. Kétharmaduk szerint az állam keveset költ a szegényekre, 81 százalék viszont a munkalehetőség biztosítását nevezte meg a kilábalás útjának, és ezzel a 27 uniós tagország közül a legmagasabb arányt érte el Magyarország. A kutatásból az is egyértelműen kiderül: a magyarok a segélyezéssel szemben bizalmatlanok, a juttatásokat feltételekhez kötnék. Ez a vélekedés pártpreferenciától szinte teljesen független: nagyon jelentős támogatottsága van ugyanis annak, hogy a segélyeket feltételekhez kössék. (Ó. M. D.)
Cipruson bejelentették, hogy a szigetország 2014 júniusában tervezi bevezetni a garantált Alapjövedelmet
A hír azt bizonyítja, hogy valamennyi Eu tagállam hatáskörébe tartozik a döntés a Feltétel Nélküli Alapjövedelm bevezetéséről. Mindössze politikai szándék és akarat kérdése az adott tagállam részéről.
Ez a fajta megoldás a polgári demokrácia igazi győzelmét és a társadalmi kiegyezés alapját hozhatná el Magyarországnak is. Valamennyi politikai szereplőnek kormánypárti és ellenzéki oldalon az FNA elképzelés mentén sikerülhetne egészséges párbeszédet lebonyolítani és legalább ebben az egyetlen kérdésben együttműködni egymással.
A mai működésképelen rendszer alternatívája, a forradalom nélküli társadalmi változás útja az FNA!
Az Alapjövedelem bevezetése az Eu tagállamok hatásköre! Mindössze politikai akarat kérdése és csupán a jelenleg is rendelkezésre álló állami pénzeszközök gazdaságélénkítő átcsoportosítását kívánja meg! 2013.08.09.
Ebből finanszírozzuk az FNA bevezetését!
Megjegyzésünk:
A ma még jobban élőket sem menti meg semmi attól, hogy ne jussanak az elszegényedettek sorsára... Nagy tömegek fizetőképessége nélkül ugyanis egyetlen gazdaság sem válhat működőképessé! A nagy tömegek fizetőképessége nélkül továbbra sem kerül adósságmentes pénz a gazdaság természetes körforgásába!
Magyarország teljes gazdasága az összeszerelésre és a legalacsonyabban díjazott bérmunkára épül! Nincs termelés és nincs működő gazdaság! Egy ország vagyunk, ahol a legnagyobb foglalkoztató maga az állam! A gazdaságba irányuló transzfer haszna a magánzsebekbe vándorol oly módon, hogy 225 foglalkoztatottra 137 minimálbér kifizetése jut.
A hallgatag és a politizálástól magát elhatároló lakosság van annyira bölcs, hogy továbbra is támogatja a polgári kormány újabb 4 évi munkáját, de az FNA bevezetésének az elfogadása jogos társadalmi elvárás miután bebizonyosodott, hogy a mai kapitalizmus már nem képes a polgári demokrácia normái szerint működni! A drasztikus elszegényedés megindulása a 2008-as pénzügyi és gazdasági válsághoz köthető. A válságnak négy periódusa volt eddig Magyarországon. 2008. második felében tört ki a pénzpiaci válság, amely a megtakarítással rendelkezőket érintette. 2008−2009-ben visszaesett a foglalkoztatás, nőtt a munkanélküliség. Ezzel párhuzamosan a devizahitelek problémája is élesen megjelent. 2009−2011-ben az állami kiadásokat erőteljesen csökkentették, miközben nőttek a lakossági elvonások. Az egykulcsos SZJA bevezetése hátrányosan érintette az alacsony keresetűeket. 2011−2012-ben egyértelműen szűkítették a szociális és egészségügyi kiadásokat. A háztartások közel 81 százalékának nincs annyi tartaléka, hogy egy váratlan, nagyobb kiadást – 100 000 Ft nagyságban – ki tudjon fizetni. A fűtés hiánya 20 százalékról 27 százalékra nőtt az elmúlt két év alatt.
A válság elmúlt öt évében azok a negatív tendenciák erősödtek fel még jobban, amelyek a társadalom alsóbb rétegeit érintik hátrányosan. A szegénységnek nem csak a mértéke, hanem mélysége is hatalmas ütemben nőtt. Különösen jelentős volt a szegénységi kockázat növekedése a gyermekek és a fiatalok, az alacsony iskolázottságú és a roma háztartásfővel élők körében, valamint azok között, akik olyan háztartásban élnek, ahol a háztartásfő munkanélküli vagy inaktív.
A parlamenti pártok lemondtak a leszakadó rétegek felzárkóztatásáról, hiszen egyik pártnál sem jelent meg átfogó program a leszakadás további megakadályozására. Ha a folyamatokat nem tudja megfékezni az elit, akkor a szélsőséges politikai erők komolyan profitálhatnak ebből. forrás: Totyik Tamás
FELTÉTEL NÉLKÜLI ALAPJÖVEDELEM
Kezdeményezők
Az Európai polgári kezdeményezés előterjesztői a következő 15 EU tagállam polgárai (Ausztria, Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország,Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország,) A kezdeményezők több különböző kultúrát, nyelvet, társadalmi csoportot valamint politikai és vallási / filozófiai nézetet képviselnek, de az előterjesztett kezdeményezést mind elfogadják, mint egy hosszú távú megoldást.
A Feltétel Nélküli Alapjövedelem meghatározása
A feltétel Nélküli Alapjövedelem (FNA) nem helyettesíti a jóléti államot, hanem a jelenlegi kompenzációs (kiegyenlítő) modellt alakítja át egy emancipációs (egyenjogúsító) jóléti államra. Az emancipációs Feltétel Nélküli Alapjövedelem a következő négy jellemzővel határozható meg:egyetemes (általános), egyéni (személyes), feltétlen, és elég magas ahhoz, hogy biztosítani tudja a méltóságteljes életet és a társadalmi részvételt.
Egyetemes: Alapvetően minden személy életkortól, származástól, lakóhelytől, foglalkozástól, stb. függetlenül jogosult lenne erre a juttatásra. Ennek következtében jogot formálunk egy európai szintű, garantált, feltétel nélküli alapjövedelemre.
Személyes: Minden embernek - férfinak, nőnek és gyermeknek - joga van alapjövedelemhez, tehát ez határozottan nem egy családnak vagy háztartásnak jár. A Feltétel Nélküli Alapjövedelem független a családi állapottól, élettársi kapcsolattól, a jövedelemtől vagy a háztartásban élők és családtagok vagyoni állapotától.
Ez az egyetlen módja annak, hogy az egyén magánélet létfenntartása más személyek, intézmények kontrolljától független legyen. Ez teszi lehetővé az egyén számára, hogy sorsa alakításában saját döntéseket hozhasson.
Feltétlen: Az alapjövedelmet alapvető emberi jognak tekintjük, amely nem függ semmilyen előfeltételtől. Független a munkaviszonytól, egyéb önkéntes közösségi szolgálattól, hagyományos nemi szerepektől. Nincs alávetve jövedelmi, megtakarítási illetve ingatlan tulajdonlási korlátnak. Elég magas a társadalmi részesedéshez: Az összegnek biztosítania kell a tisztességes megélhetést, amely kielégíti az egyén társadalmi, szociális és kulturális igényeit az érintett országban.
Meg kell akadályoznia az anyagi szegénységet, és lehetőséget kell teremtsen a társadalmi részvételre. Ez azt jelenti, hogy a nettó jövedelem legalább a szegénységi küszöbszinten kell legyen, amely az uniós normák szerint megfelel a nemzeti nettó átlagjövedelem 60%-ának. Különösen azokban az országokban, ahol a többségnek alacsony a jövedelme, és ezért az átlagjövedelem is alacsony, egy alternatív összehasonlítást (pl.fogyasztói kosár) kell alkalmazni annak meghatározására, hogy az alapjövedelem összege garantálja a méltóságteljes életet, az anyagi biztonságot és a teljes körű társadalmi részvételt.
A Feltétel Nélküli Alapjövedelem indoklása
A jelenlegi foglalkoztatási modellek és az elégtelen (mert feltételes, rászorultságot ellenőrző, nem elégséges mértékű) jövedelmi és újraelosztási rendszerek eredményeként elengedhetetlennek tartjuk a Feltétel Nélküli Alapjövedelem bevezetését az alapvető emberi jogok biztosításához, különös tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájában is deklarált méltóságteljes élethez való jogra.
A Feltétel Nélküli Alapjövedelem gátat szab a szegénységnek és lehetőséget biztosít mindenkinek a saját élete szabad alakítására, valamint a társadalmi tevékenységekben való szabad részvételre.
A Feltétel Nélküli Alapjövedelem enyhíti a társadalmi megosztottságot, segít elkerülni a visszaéléseken és irigységen alapuló vitákat és azok következményeit, valamint visszanyesni a feleslegesen költséges, elnyomó, ellenőrző és felügyelő bürokráciát.
Miután mentes minden megkülönböztetéstől és megbélyegzéstől, a Feltétel Nélküli Alapjövedelem kiküszöböli a rejtett szegénységet és az ebből következő különböző problémákat is. A Feltétel Nélküli Alapjövedelem folyománya a társadalmi szabadság. Segít a polgároknak azonosulni az Európai Unióval, valamint biztosítja politikai jogaikat. Támogatja az alapvető jogok megvalósítását. "Az emberi méltóság nem csupán egy alapjog, hanem a legalapvetőbb; az összes többi erre épül." (hivatalos magyarázat az Európai Unió Alapjogi Chartájának 1. cikkéhez).
A Feltétel Nélküli Alapjövedelem bevezetésének az előkészítése az Európai Unió tagállamainak a hatáskörébe tartozik. Nemzetközi tanulmányok szerint a Feltétel Nélküli Alapjövedelem finanszírozásának többféle módja is lehet. Erre ez a polgári kezdeményezés nem tesz javaslatot.” -
Forrásképzés: Társadalmi viszontbiztosításként működő alap - közfizetőeszköz - közjövedéki "egységcsomag" bevezetéséről lehet szó a gyakorlatban. Társadalmi tőke összesérték fedezet alapján létrehozható intelligens -adósságképzés nélküli - visszacsatoló jellegű forrásbővítéssel.
Mindenkinek természetes joga van a tisztes megélhetéshez!
Alapjövedelem – aláírásgyűjtés már 27 országban
A kezdeményezés részletei és aláírási lehetőség: itt.
- Dr. Drábik János: A közpénzrendszer visszaállításának a szükségessége 2013/06/06
- Bocskay József és Bódis Krisztián: A tudás alapú szociális nemzetgazdaság kiépítésének lépései 2013/05/31
- Dr. Varga István – Modern pénzügyek, kotlátok és lehetőségek 2013/05/15
- Az összeomló pénzrendszerről, és a megoldásokról – Bernard Lietaer az Echo TV-n 2013/05/02
- Makkos Albert: A jogállamiság kontra devizahitelezés 2013/05/01
- dr. Szabadkai Attila: Magyarország igenis versenyképes!! 2013/04/17
- Szex, szex, szex és szex 2013/04/04
- Bódis Krisztián: Hogyan védd magad meg a pénz csapdájától? 2013/04/03
OLVASS TOVÁBB
Miként is álljunk hozzá az ALAPJÖVEDELEM kérdéséhez
Mit kell tudni a Feltétel Nélküli Alapjövedelem elképzelésről
FNA - Gyakran Ismételt Kérdések
Megalakult az Első Feltétel Nélküli Alapjövedelem Egyesület
A mappában található képek előnézete Magyarságtudat