RÓLUNK ÍRTÁK - a Szerencsés Találkozások kiadványban
FELTÉTEL NÉLKÜLI ALAPJÖVEDELEM - GYIK
Óriási találmány: 90 éve áll a papírház - videó
Az épület az amerikai Rockportban található és 1924 óta ugyanolyan sértetlenül áll, mint mikor felépült. Ez persze annak is köszönhető, hogy maga a szerkezet fából készült, ellenkező esetben kártyavárként dőlt volna össze.
A falakat Stenman - aki hivatása szerint mérnök volt - rétegről rétegre haladva készítette el újságpapírból ragasztó és lakk segítségével.
A ház jelenleg múzeumként működik és Stenman leszármazottai üzemeltetik.
- Rengeteg lakk van falakon, de a belül nem lakkozzuk, mert minél több réteg kerül rá, annál barnább a felület. Most pedig még el lehet olvasni a régi újságpapírokat - mesélte Edna Beaudoin, a ház fenntartója, aki azt is elmondta, hogy az épület remekül ellenáll az időjárás viszontagságainak.
Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy maga Stenman is élt a házban: 1924-től 1930-ig minden nyarát ott töltötte.
Blikk-információ
Adatátvitel az emberi testen keresztül
Másodpercenként 10 Mb mennyiségű adatot is képes továbbítani az emberi testen keresztül az a technológia, melyet a napokban mutattak be az Ericsson mérnökei.
Forrás: techn.msn.mainap
Már itt van a Google-Glasses riválisa, az Olimpus fejleszti
Hiller egyetért fideszes elődeivel
Nem lesz olyan miniszter, aki teljesen hibátlannak tartja a tíz éves bolognai rendszert, de olyan sem, aki abszolút elvetendőnek.
Hol áll e skálán ön szerint Magyarország? Mennyire volt sikeres a magyar felsőoktatás átállása az egységes felsőoktatási rendszerre?
Ha egy skálát veszünk, amelynek a zéró értékén az áll, hogy abszolút nem vált be a rendszer, ki kell lépni belőle, és a 10-es értéken pedig az, hogy hibátlanul, ideálisan sikerült a bevezetése, akkor ezen a skálán Magyarország szerintem hetes szinten áll.
Ezzel azt is mondja, hogy egyetért a tíz évvel ezelőtti Fidesz-kormánnyal abban, hogy aláírták a belépési nyilatkozatot?
Igen. Ez a rendszer – az Európai Egységes Felsőoktatás rendszere - biztosítja az országok diákjainak a mobilitást, annak a lehetőségét, hogy más országokban végezhessék tanulmányaik egy részét.
A rendszer bevezetése óta 25 ezer magyar egyetemista tudott ezáltal a bolognai rendszer más országaiban tanulni, és 10 ezer külföldi fiatal pedig Magyarországon.
Ezek azért nem olyan nagy számok, nem túl jelentős hallgatói mobilizálódást mutatnak…
1990 előtt egy teljesen más rendszerben néhány száz magyar diák – elsősorban a nyelvszakosok – tanulhatott államközi szerződések nyomán a szocialista országokban. Ez megszűnt a rendszerváltással. Utána 2000-ig viszont csak teljesen szabályozatlanul, eseti pályázatokkal, ösztöndíjakkal juthattak ki diákok - nem túl nagy számban - külföldre.
Ma valamivel több mint 700 norvég diák vesz részt Magyarországon költségtérítéses orvosi képzésben, akiknek képzési költségeit a norvég állam fizeti, mert az itt nyújtott színvonal megéri nekik.
A bolognai rendszerben az országok maguk dönthetik el, hogy egyes képzések osztott, vagy osztatlan formában szerveződnek?
Igen. Magyarországon – több kisebb mellett – az orvos- és jogászképzést hagytuk osztatlan rendszerben. Úgy vélem, jól tettük, ezen nem kívánunk változtatni.
De van olyan ország a bolognai rendszeren belül, ahol fölvetődött, hogy ezeket is osztottá tegyék. Ellenkezőleg is vannak fölvetések: a ma osztott rendszerű képzést változtassuk ismét osztatlanná. Ilyen például a pedagógusképzés. Én ezeket a kijelentéseket elhamarkodottnak tartom, mert még nincs semmilyen tapasztalat arról, hogy az osztott rendszerben végzett tanárok felkészültsége, elhelyezkedése mennyire eredményes.
Egy rendszert nem lehet állandóan rángatni, az oktatási rendszert pedig pláne nem, mert itt a változtatások hatásai csak évek múlva jelentkeznek. De beszélnünk kell a felelősség kérdéséről, hogy milyen értéke van egy adott diplomának. Hiszen a felelősség nem csak ott van, hogy minél több embernek biztosítsuk a lehetőséget diploma megszerzésére, hanem a kimenetnél is, hogy a megszerzett diplomával el tud-e majd helyezkedni, szükség van-e rá a piacon. Ezért igazítottuk a keretszámokat - az egyes szakok államilag támogatott számát - a piaci igényekhez. Mindez a minőségi képzést szolgálja.
A felsőoktatás finanszírozása is átalakult. Vége annak a korszaknak, amikor az egyetemek mindenkit felvettek, mert így jutottak a fejkvóta alapján a legtöbb pénzhez?
- 10.03.06 Felsőoktatási óriáskonferencia kezdődik
- 10.03.02 Hogyan akarják a pártok egész népünket taní-tani?
- 08.04.11 Az oktatás nem tőzsde - interjú Hiller Istvánnal
- Oktatáspolitika.lap.hu
- Külföldi oktatás.lap.hu
Megjelent: | 2010.11.18. 07:27 |
Frissítve: | 2010.11.18. 09:33 |

A találmány segítségével a repülőgépek szárnyait, épületeket, légvezetékeket és utakat is jégmentesen lehetne tartani komoly fagyok idején.
A jégmentes technológia beépítése az anyagba ezen felül hatékonyabb és fenntarthatóbb megoldás a jelenlegieknél, mint például a vegyszerek alkalmazása, a sózás vagy a fűtés.
A megoldás keresésekor a Harvard School of Engineering and Applied Sciences és a Wisconsin-Madison Egyetem kutatói a természethez fordultak, mert a szúnyog például képes párátlanítani a szemét, a molnárpoloskák lába pedig száraz marad, amikor a vízen futnak.
Ezután nagysebességű videofelvételeket néztek meg mélyfagyasztott cseppek nanoszerkezetű felületekkel való találkozásáról. A csepp először szétterült, majd újra gömbformát vett fel, és visszapattant a felületről, mielőtt odafagyhatott volna. Egy sima, szerkezet nélküli felületen ezzel szemben a csepp szétterült állapotban marad, majd megfagy.
Sokféle geometriai szerkezetű és felbontású felületettel kísérleteztek.
Végül megtalálták az optimális anyagot, amelyen még mínusz 25-30 Celsius-fokon sem fagynak meg a cseppek. Ennél nagyobb hidegben pedig nem megfelelően tapad oda a jég, így könnyűszerrel eltávolítható.
AJÁNLOTT LINKEK:
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK:
-
2010.10.22 Pitypangból cumi és óvszer -
2010.10.21 Tűzben-fagyban sérülés nélkül -
2010.10.18 Pattogó vízcseppek -
2010.10.08 A szuperfolyadék soha nem fagy meg
A mappában található képek előnézete tenger