AZ ÚJ TÁRSADALOM LEHETŐSÉGE ÉS FORMÁI
Így kerülheti meg a netcenzúrát 2012.11.08.
David Rockefeller a Trilaterális Bizottság találkozójához intézett beszéde 1991.június
"Hálásak vagyunk a Washington Postnak, a New York Timesnak, a Time Magazinnak és más nagyszerű kiadványoknak, amelyek igazgatói részvettek találkozóinkon, és tiszteletben tartották titoktartási fogadalmukat, majdnem negyven éven át.
Lehetetlen lett volna számunkra terveink kibontakoztatása a világ számára, ha ki lettük volna téve a nyilvánosság reflektorfényének ezen évek alatt.
Az értelmiségi elit és a világbankárok nemzetek feletti legfelsőbb hatalma biztosan többre becsülhető, mint a nemzeti önrendelkezés, amit az elmúlt évszázadok során gyakoroltunk."
|
Cipruson bejelentették, hogy a szigetország 2014 júniusában tervezi bevezetni a garantált Alapjövedelmet
A hír azt bizonyítja, hogy valamennyi Eu tagállam hatáskörébe tartozik a döntés a Feltétel Nélküli Alapjövedelm bevezetéséről. Mindössze politikai szándék és akarat kérdése az adott tagállam részéről.
Ez a fajta megoldás a polgári demokrácia igazi győzelmét és a társadalmi kiegyezés alapját hozhatná el Magyarországnak is. Valamennyi politikai szereplőnek kormánypárti és ellenzéki oldalon az FNA elképzelés mentén sikerülhetne egészséges párbeszédet lebonyolítani és legalább ebben az egyetlen kérdésben együttműködni egymással.
Örömmel üdvözöljük a szigetországban megszületett politikai akaratot és a tiszteletre méltó döntést!
Továbbra is bízunk benne, hogy az Orbán kormány is elvégzi a szükséges közgazdasági számításokat és Ciprushoz hasonlóan olyan döntést hoz, amely az Alapjövedelem bevezetésével rántja ki a devizahiteleseket a bajból ugyanúgy, ahogy a többi elszegényedett társadalmi réteget is!
Az Alapjövedelem egyetlen akadálya az irigység kultúrája lehetne, amit évszázadokkal ezelőtt a profitéhes tőke alapozott meg és ideje száműzni a társadalmi normák közül a devianciák sorába miután bebizonyosodott, hogy a mai kapitalizmus már nem képes a polgári demokrácia normái szerint működni.
A mai működésképelen rendszer alternatívája, a forradalom nélküli társadalmi változás útja az FNA!
Az Alapjövedelem bevezetése az Eu tagállamok hatásköre! Mindössze politikai akarat kérdése és csupán a jelenleg is rendelkezésre álló állami pénzeszközök gazdaságélénkítő átcsoportosítását kívánja meg! 2013.08.09.
Ebből finanszírozzuk az FNA bevezetését!
Mi a legfőbb probléma ma Magyaroszágon! 2012.07.13.
A pénzügyi oligarchia Orbán Viktor fejét követeli.
A pénzkartell nem akceptálja, hogy Orbán megpróbált minden szabályt betartani és e mellett a jogkövető magatartás mellett egy kis fokú pénzügyi önállóságot kivívni Magyarország számára, hogy az állam képessé váljon új munkahelyeket teremteni és kenyeret adni a lakosság kezébe.
Az állampolgárok nincsenek tisztában azzal, hogy mi történik ma Magyarországon:
- Magyarország egy monetáris gyarmat.
- A magyar társadalom többet termel, mint amennyit fogyaszt.
- A teljes többletet elviszi a kamat- és profitszivattyú, az árfolyam manipulálása, a multi cégek támogatása, stb.
- Mindezen felül a pénzügyi oligarchia még arra kényszeríti a magyar államot, hogy továbbra is eladósodjon, a pénzkartell kamaigényeit kiszolgálja.
- 2012.07.13. Elvették a magyar állampolgároktól az utolsó védőbástyát is, a készpénz használatának a jogát!
- A hivatalos sajtó Magyarországon a pénzkartell igényeit szolgálja ki, a tulajdonosi elvárások rabszolgája.
- Orbán gazdasági szabadságharcát a belső destruktív erők akadályozták meg, ezért kellett Magyarországnak az IMF-et visszahívni.
- Ez az, amitől jobban félnek, mint a tűztől!
Ezért lőnek ágyuval verébre!
EZT A REKLÁMOT AZ EU BETILTOTTA - Toll a fülükbe!
A magyarok ereje nem a létszámában, hanem az egyedeit meghatározó tulajdonságaiban rejlik!
VÁLASZTÁSOK 2014 - LAKOSSÁGI SZEMMEL
Alapjövedelem – aláírásgyűjtés már 27 országban
EZT IS MEGOLDJA AZ ALAPJÖVEDELEM BEVEZETÉSE
Friss Hírek 2011 rovatunk
Teendők a hőségben
Ahogyan emelkedik a hőmérséklet, úgy nő szervezetünk terhelése. A szervezet hőszabályozó képességét az életkor, a testsúly, a fizikai erőnlét, az egészségi állapot, a táplálkozás és gyógyszerszedés is befolyásolja. Ezért fontos, hogy alkalmazkodjunk a meleg, forró napokhoz.
- Zuhanyozzunk langyos vagy hideg vízzel, naponta akár többször is.
- Érdemes ventilátort használni, 1-2 órát légkondicionált helyiségben tölteni.
- A déli órákat lehetőség szerint töltsük zárt helyen, sötétített helyiségben.
- Fogyasszunk vizet, teát, szénsavmentes üdítőt, jót tesz a paradicsomlé, az aludttej, a kefir, a joghurt és a levesek.
- Ne fogyasszunk kávét, alkoholos italt, cukros, illetve szénsavas üdítőt.
- A szabadban érdemes széles karimájú kalapot, napszemüveget viselni.
- Hordjunk világos színű, bő szabású, pamut öltözetet.
- Használjunk bőrtípusunknak megfelelő fényvédő krémet.
- A csecsemőket, kisgyermekeket árnyékban levegőztessük, ne sétáltassunk a hőségben kisbabát.
- Sose hagyjunk gyermeket, állatokat (kutyát) zárt, szellőzés nélküli parkoló autóban.
ÁNTSZ Kommunikációs Főosztály
Leszállópályán a magyar gazdaság
- Haász János,
- Jenei Miklós
Növekedésből stagnálásba fordult a magyar gazdaság az idei második negyedévben, az elsőhöz képest a gazdasági növekedés 0 százalék. Az előző év második negyedévéhez képest is csak 1,5 százalékkal, az első félévben összesen 1,9 százalékkal nőtt a magyar GDP az előzetes adatok szerint. Bár az ágazati statisztikák tükrében számítani lehetett a rosszabb második negyedéves adatra, az még így is lesújtó. Úgy tűnik, megbukni látszik a kormányzati gazdaságpolitika. A rossz hírre gyengülni kezdett a forint.
Mindössze 1,5 százalékkal növekedett a magyar GDP a második negyedévben a tavalyi második negyedévhez képest, derül ki a KSH és az Ecostat által kedden közzétett előzetes adatból. A gazdaság éven belül stagnált, vagyis 0 százalékkal nőtt az adatközlés szerint. Az idei első félévben csupán 2 százalékkal, a naptárhatás kiszűrése után mindössze 1,9 százalékkal nőtt a magyar GDP, olvasható a közleményben [1] (pdf).
A gyenge adat máris érezteti a hatását, gyengülni kezdett, bár egyelőre nem vészes mértékben, a forint. Az euró árfolyama a 269,5 körüli szintről 270,3 forint környékére nőtt az adatközlés után, a svájci frank ára a 237,6 forintos hajnali szintről 241 forint közelébe ugrott. A BUX részvényindex, igaz, jelentős hétfői emelkedés után, 1 százalékos mínuszban van, valamennyi jelentős papír árfolyama esik.
Az Equilor reggel kiadott elemzése szerint a várt 2,5 százalékos növekedési ütemhez képest 1,5 százalékra lassuló GDP-növekedés rendkívül negatív képet festene a magyar gazdaságról, és valószínűleg valamennyi előrejelzésén változtatnia kellene a kabinetnek, hiszen az idei büdzsé átlag 3 százalékos növekedéssel kalkulált. Ha valóban ilyen gyenge adat jön ki, akkor egyértelműen tarthatatlanná válik ez a projekció, és erősíti azt a képet, hogy a következő évek hiány és adósságmutatóinak betartásához további drasztikus államháztartási kiigazításra lehet szükség, fogalmaz az Equilor.
A megjelent, Index által már hétfő este megszerzett [2] GDP-adat jelentősen elmarad a kormány és a piaci elemzők várakozásaitól. Ez utóbbi 2,3 százalék volt, míg a konvergenciaprogram erre az évre 3 százalékos GDP-bővülést jósolt az óvatosabb, úgynevezett konzervatív forgatókönyv szerint.
Az adat az egyes, havonta közölt ágazati statisztikák ismeretében egyébként nem meglepő, ugyanakkor viszonylag súlyos helyzetet jelent. A Nemzetgazdasági MInisztériumot már augusztus elején, a frank dinamikus erősödése idején megkérdeztük, készít-e új gazdaságpolitikai pályát a várható lassulás miatt, választ azonban a mai napig sem kaptunk.
Eddig főként az export – különösen a német export – húzta a magyar gazdaságot, ennek lassulása hazánkat is fékezi. A teljes kivitel júniusban az előző évhez képest csak 3,1 százalékkal nőtt, míg a behozatal 2,6 százalékkal, tavaly májusban 19,4 százalékos volt export növekedése, az import 14,6 százalékkal bővült. Az idén júniusban a külkereskedelmi mérleg 615 millió euró többletet mutatott, ami elmarad [3] a májusi 730 millió eurós többlettől.
Nem húz az ipar
A legutóbbi termelési és értékesítési adatok szerint ráadásul a növekedés motorját adó ipar teljesítménye [4] is leszállópályára került: júniusban, 0,6 százalékkal maradt el a májusitól. A kiigazítatlan adat alacsonyabb volt az előző júniusinál, és júniusban már az ipari export is csökkent.
Januárban még kiemelkedő adatokat produkált a gépipar és a járműipar is, ám ezt a második negyedévben stagnálás váltotta fel. A makroadatokból már látszanak a feldolgozóiparI termelés globális lassulás jelei. Borús jövőt vetít előre [5], hogy júniusban a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 8,2 százalékkal visszaesett 2010 azonos hónapjához viszonyítva. Az építőiparban még rosszabb a helyzet, egy év alatt 9,6 százalékkal esett vissza, de júniusban már 13,9 százalékkal maradt el az előző évitől a teljesítménye.
Bár a foglalkoztatásban [6] valóban történt javulás - csaknem harmincezerrel több embernek van munkája, mint egy éve - a második félévben már várhatóan alábbhagy a bővülés, az elemzők kilátásai egyértelműen negatívak, maradhat a 10-11 százalékos munkanélküliség.
Nem nőtt a fogyasztás
A gazdaságpolitika egyik várakozása az volt – lényegében erről szól a Matolcsy-féle kormányzati gazdaságfilozófia –, hogy az szja-csökkentéssel a családoknál maradó pénzből származó pluszköltés felpörgeti a kiskereskedelmet és a belső fogyasztást. Egyelőre azonban, részben azért, mert az adócsökkentés viszonylag szűk rétegnél jelentkezett, ez nem érezteti a hatását (igaz, ezt az elméletet a gyakorlatban sem igazolták). A kiskereskedelem forgalma [7] egész Európában, így Magyarországon is stagnál, miközben az európai adósságválság miatt erősödő frank a devizahitelesek terheit növeli, tovább gátolva a fogyasztás élénkülését.
A törlesztők növekedése [8] a GDP-nek nagyjából 0,7 százaléka, ennyi biztosan kiesik a fogyasztásból, így a gazdasági növekedés még a kormány konzervatív előrejelzésében szereplőnél is alacsonyabb, 2 százalék körüli szintre állhat be. Az Index megkérdezte a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy a növekvő frankárfolyam hatására tervezi-e módosítani a makropályát, választ egyelőre nem kaptunk.
Borulhat a hiánycél
A vártnál alacsonyabb növekedés egyik következménye az lehet, hogy nehezebb lesz a költségvetési hiánycél elérése – részben a kevesebb bevétel, részben önmagában az alacsonyabb GDP-adat miatt –, bár ebben az évben a nyugdíjpénzek államosítása miatt ezzel még nem lesz probléma.
A kormány most egyszeri intézkedésekkel, elsősorban a nyugdíjállamosítással és a stabilitás tartalék zárolásával [9] lényegében mesterséges, strukturálisan nem fenntartható egyenlegjavulást mutat ki a 2011-es költségvetésben, a hiány (a hivatalos cél 2,9 százalék, az MNB 2,8-at vár) csak ezekkel az intézkedésekel tartható az idén. Nélkülük az MNB szerint 5,4 százalékos elcsúszás lenne a költségvetésben.
Az elmúlt hetekben, hónapokban azonban számos elemzésben fogalmazták meg a szakértők a kételyeiket, hogy jelentős, több százmilliárdos újabb intézkedések nélkül a 2012-re vállalt deficit már nem lesz tartható.
A Magyar Nemzeti Bank számításai szerint [10] az idei költségvetéshez képest durván 600 milliárdos luk tátong a 2012-es büdzsén. Pontosabban fogalmazva, a kormánynak ekkora, a GDP 2,1-2,2 százalékának megfelelő egyenlegjavulást kell produkálnia a költségvetés belső tételeinél ahhoz, hogy a konvergenciaprogramban megjelölt 2,5 százalék legyen az uniós módszertan szerint számított hiány jövőre
Fejesek VIP-kórházai
Az ötlet szerintünk is ízléstelen és felháborítja a jóérzésű lakosságot!
Kulturális Kreativok2009 Csoport
A kormány a minap úgy módosította egy korábbi rendeletét, hogy a jövőben az állami vezetők különleges és soron kívüli egészségügyi szolgáltatásokat kaphatnak két fővárosi intézményben. A kormánytagok, államtitkárok, miniszteri kabinetvezetők egy módosított rendelet szerint díjmentesen kapnak különleges orvosi ellátást a Központi Honvédkórházban és a Kútvölgyi Kórház kiemelt részlegén. Helyettük a közigazgatási tárca fizet. Erre 20 millió forintot költ az állam.
A kormányrendelet megjelenése után a Blikk egyebek mellett annak próbált utánajárni, "magánkézben van-e a Kútvölgyi kiemelt részlege", ha igen, miért nem állami intézményre esett a választás? A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium lapzártáig nem válaszolt a lapnak.
A VIP-ellátás a szakmai szervezetek szemét is csípi. Cser Ágnes, az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint az ötlet szánalmas és ízléstelen, mert az állami vezetők így jobb ellátásban részesülnek, mint a többi beteg. Márpedig ezzel folytatódik a rákosista és kádárista korszak.
– Ez egy őrület – mondta a lapnak Garai István Levente (MSZP), a parlament egészségügyi bizottságának tagja. Mint mondta: magukra költenek, miközben az egészségügyre jövőre 9 százalékkal kisebb értékű forrás juthat, mint az idén.
A Blikk megkérdezte a Fidesz-frakció véleményét is, helyeslik-e, hogy pluszforrás jut az állami vezetők ellátására, miközben a takarékosság az egészségügyet is sújtja. Lapzártánkig azonban a Fidesz sem válaszolt.
A HVG a téma kapcsán arról ír, hogy a VIP-gyógyítást, mint járandóságot a Bajnai-kormány szüntette meg. A hetilap szerint egyébként egyik kiszemelt kórház sem tudja egyelőre pontosan, hogy hány fő gyógyítását várják el tőlük és főleg mennyiért, hiszen a szerződés feltételeinek pontosítása várat magára.
Mit kezdene a kormány az idősekkel?
A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) két projektjén keresztül 4 évig 60 milliárd forintot biztosít a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a munkaerőpiacon hátrányos helyzetűnek számító ötven év felettiek, a képzetlenek, illetve a kismamák foglalkoztatására – ismertette Czomba Sándor államtitkár a kormány múlt heti döntését.
Az államtitkár elmondta: a projekt támogatja az alacsony iskolai végzettségűek, az elavult szakképzettséggel rendelkezők, a pályakezdők, a gyesről vagy gyedről visszatérők, a bérpótló juttatásban részesülők, a tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek, valamint az ötven év felettiek foglalkoztatását.
Az idősebb munkavállalók csoportjára kiemelt figyelmet fordít a kormány, mivel ez a korosztály a regisztrált álláskeresők több mint ötödét adja - írta az MTI. Az ő foglalkoztatásukra 17 milliárd forintot különítenek el a TÁMOP-projektből, így több mint 17 ezren kaphatnak munkát ebből a csoportból.
Volt már hasonló
A Start Extra program az ötvenedik életévüket betöltött, tartósan állást keresőket, a képzetleneket segítette. Annak a munkáltatónak, aki egy ilyen kártyával rendelkező munkavállalót alkalmazott, az első évben nem kellett fizetnie a munkaadói és a tb-járulékot, valamint a tételes egészségügyi hozzájárulást. A második évben a bruttó kereset 15 százalékát fizette járulékként, a tételes egészségügyi hozzájárulást azonban továbbra is elengedte neki az állam.
Az ötven év feletti álláskeresők egy éven keresztüli foglalkoztatását a tárca úgy támogatja, hogy az első négy hónapban a munkabérre és járulékaira 100 százalékos támogatást fizet, a második négy hónapban legfeljebb 50 százalékos támogatást ad ugyanerre, az utolsó négy hónapban pedig járuléktámogatást biztosít. Az első két szakaszban maximum a minimálbér kétszerese és annak járulékai erejéig adható a támogatás, míg az utolsó négy hónapban a minimálbér kétszeresére számolt járulék a maximális támogatási összeg.
Czomba Sándor hozzáfűzte: a munkaügyi központoknál igényelhető támogatást egy évnél kevesebb időre is igénybe lehet venni, ekkor ennek megfelelően arányosítják a három szakaszos támogatást. Ha ezzel a támogatással alkalmaz a munkáltató 50 év feletti munkaerőt, akkor egy év alatt több mint egy millió forinttal csökkenhetnek a munkaadói terhek.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy a programba körülbelül 70 ezer, munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű embert szeretnének bevonni. Czomba Sándor hangsúlyozta: a korábbi támogatásokhoz képest a tárca nagyobb hangsúlyt kíván helyezni az önfoglalkoztatóvá és a vállalkozóvá válás támogatására.
A bértámogatás mellett a résztvevők felének - körülbelül 35 ezer embernek - képzést is adnak, ezzel is növelve a későbbi elhelyezkedési esélyeket. A foglalkoztatás ideje alatt ezenkívül mentor is segíti a munkavállalókat. Olyan képzéseket szerveznek, amelyekre valós munkaerő-piaci igény van, vagy konkrét beruházásokhoz - például az Audi győri beruházásához - kapcsolódnak - jelezte az államtitkár. Az államtitkár szerint a projekt keretében legalább 20 ezer munkavállaló kerülhet tartósan vissza a munkaerő-piacra, vagyis a projekt befejezését követő fél év után is alkalmazásban lesz. A programba legalább 11 800 romát is bevonnak - fűzte hozzá Czomba Sándor.
Több idős munkanélküli lehet
A kormány terveiben szerepel, hogy azok, akiket alkalmasnak találnak a munkavégzésre, elveszítik a rokkantnyugdíjukat. Emiatt növekedhet a munkanélküliség ráta. A rokkantnyugdíjasok több mint 80 százaléka 50 év fölötti. Az Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság 2010-es statisztikája szerint a legnépesebb korcsoport az 1950-1954 között születetteké a rokkantnyugdíjasok között: 155 ezernél is többen vannak.
A tervek szerint az év második felében kezdődhet el a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata, ami körülbelül 220 ezer embert érintene, akiknek – a becslések alapján – akár a fele is visszatérhetne a munka világába – közölte Nagy Anna kormányszóvivő még májusban.
A rokkantnyugdíjasok felülvizsgálatára és a munkaerőpiacra való visszatérésükre vonatkozó új kormány-előterjesztés minisztériumok közötti egyeztetése még nem fejeződött be. Annyit azonban már megtudott a Világgazdaság, hogy az új koncepció szerint jelentősen csökkenne a támogatási rendszerrel járó adminisztráció, a meglévő igazgatási szolgáltatási elemek integrációjával az egyablakos szisztéma kialakítására törekednének a tervezet megalkotói. A cél az lenne, hogy lehetőleg minél több megváltozott munkaképességű helyezkedjen el az őket foglalkoztató intézmények helyett a nyílt munkaerőpiacon, ép kollégákkal együtt dolgozva.
„A magyar munkaerőpiacon 50 év felett szinte lehetetlen elhelyezkedni annak, aki bármely okból elveszítette munkahelyét” – olvasható az Időskori sokszínűség a munkaerőpiacon című GKI-tanulmányban (kutatásvezető: Adler Judit).
A kutatás egyik felmérése szerint a munkaadók 61 százaléka hatéves szakmai gyakorlattal rendelkező munkatársat venne fel a legszívesebben, 24 százaléka a tanulmányaikat éppen befejező személyre szavazna, s 25 éves szakmai gyakorlattal rendelkezőt csak a 15 százalékuk választana. A rokkantnyugdíjba vonulás menekülési útvonal az idősödő munkavállalók számára a munkanélküliség elől – állapítja meg a tanulmány.
Előítélet él a munkaadókban
Ha valaki már elmúlt 45-50 éves, akkor nagyon nagy hátránnyal indul a munkakeresésben – mondta az fn.hu-nak korábban Juhos Andrea, a DBM Magyarország tanácsadó cég vezetője. A korábbi években ezt nem tapasztalta, most azonban több forrásból is hallotta, hogy a munkaadóknak fenntartásaik vannak az idősebb álláskeresőkkel, egyre terjed az előítélet, hogy ezek az emberek már nem elég rugalmasak, nem tudnak változni, alkalmazkodni. Még akkor is ez a vélemény róluk, ha az illető szakmai múltja, készségei miatt tökéletes lenne a munkára. A karriertanácsadó arra lett figyelmes, hogy sokszor ezek az emberek már az előtt feladják a munkakeresést, még mielőtt elkezdenék. Azt hangoztatják, hogy nekik a koruk miatt úgysem sikerül újra elhelyezkedniük.
Az Európai Unióban a megkérdezettek összesen 64 százaléka számít arra, hogy a gazdasági válság miatt nőni fog a munkaerőpiacon az életkor alapján történő diszkrimináció – derül ki a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (ILO) munkahelyi esélyegyenlőségről szóló jelentéséből.
Egy másik felmérés is hasonló eredményre jutott. A leginkább a koruk miatt érezték úgy a munkavállalók, hogy diszkriminálják őket – állapította meg a TÁRKI kutatása is. A több mint nyolcezer munkavállalót megkérdező felmérés során 5 kérdésben – életkor, etnikai hovatartozás, nem, egészségi állapot és családi állapot – vizsgálták a hátrányos megkülönböztetést. Az életkor miatt érzett diszkrimináció a legfiatalabbak és legidősebbek körében a legjellemzőbb. A válaszadók 8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az életkora miatt érte hátrányos megkülönböztetés a munkaerőpiacon.
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság a munkaadókat kérdezte arról, hogy szerintük mi a 45 éven felüliek alkalmazásának a gátja.
Az idősebbek a munkáltatók szerint nehezebben sajátítják el az új munkamódszereket, illetve kevésbé járatosak a számítógép használatában.
Lapátra tehetnék a kisgyermekeseket és az időseket
Megjelent: 2011.07.22. 09:00 | Frissítve: 2011.07.22. 09:16
Egy törvénymódosítás-tervezet szerint a kormány megszüntetné a védőhálót a 3 évnél fiatalabb gyerekek szülei és a nyugdíj előtt állók körül.
.png)
Amennyiben az országgyűlés elfogadja, a jövőben a védelmi időszak alatt is közölhetik a munkáltatók, ha nem kívánják tovább foglalkoztatni a 3 évnél fiatalabb gyermeket nevelő szülőket és az öregségi nyugdíjkorhatár előtt állókat. Ez derül ki a Pénzcentrum birtokába került törvénymódosítás-tervezetből.
Jelenleg a munkáltató csak rendkívüli felmondással szüntetheti meg a munkaviszonyukat többek közt azoknak, akik táppénzen vannak, várandósok, lombikbébiprogramban vesznek részt, gyesen, gyeden vannak, illetve dolgoznak, de a legkisebb gyermekük még nem érte el a 3 éves kort. Ezt változtatnák most meg.
Az előterjesztés szerint kikerülne a munka törvénykönyvéből egyebek mellett az a rendelkezés, hogy csak különösen indokolt esetben lehet rendes felmondással elbocsátani azokat a munkavállalókat, akiknek kevesebb mint 5 évük van hátra az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig. Ennek magyarázata, hogy a különösen indokolt eset fogalma nehezen volt értelmezhető, és bizonytalanságot okozott a munkaügyi gyakorlatban.
A kisgyermekes szülőknél is megszűnne a védőháló. A Pénzcentrum szerint a tervezetben lévő indoklásból úgy tűnik, a lépésre azért lenne szükség, mert a munkáltatók eddig is megszabadultak a gyermekesektől, csak rendkívüli felmondással, amit esetenként indokolatlanul alkalmaztak.
Forrás: Pénzcentrum
Egyenesági rokonnak is kell illetéket fizetni
Megjelent: 2011.07.14. 07:02 | Frissítve: 2011.07.14. 07:02
Ha egy szülő már a gépkocsi megvásárlásakor tudja, hogy az üzembentartó a gyermeke lesz, ezt célszerű még azon a napon, akár ugyanabba az okiratba foglalni.
.png)
Az illetéktörvény szerint, amennyiben gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának megszerzésével egyidejűleg haszonélvezeti, használati vagy üzembentartói jogot alapítanak, illetve gépjármű, pótkocsi tulajdonjogát az azon fennálló használati, haszonélvezeti, illetve üzembentartói jog jogosítottja szerzi meg, a tulajdonjog megszerzőjét terhelő illetéket csökkenteni kell a haszonélvezeti, használati, illetve üzembentartói jog megszerzéséért fizetendő illeték összegével.
A tulajdonjog-szerzés és a vagyoni értékű jog egyidejűleg történő alapítása abban az esetben vélelmezhető, ha a nevezett jogosultságokat megalapozó okiratok egy napon keletkeztek.
Ennek megfelelően, ha a szülő vásárol egy személygépkocsit, majd még ugyanazon a napon akár ugyanabban az okiratban a gyermeke számára ingyenesen üzembentartói jogot alapít rajta, akkor a szülő az egyébként fizetendő illeték 75 százalékát köteles megfizetni, míg a gyermek illetékmentesen szerzi meg a vagyoni értékű jogot, amennyiben igazolja, hogy az ajándékozó egyenes ági rokona.
Forrás: MTI
Alapvető emberi jog lehet az internet
Az EBESZ felszólította tagországait, köztük Magyarországot is, hogy az internethez való hozzáférésre úgy tekintsenek, mint a legalapvetőbb szabadságjogra.
"Mindenkinek jogában kell állnia, hogy részt vegyen az információs társadalomban, és az államok felelőssége, hogy garantálja polgárainak az internethez való hozzáférést" - állapította meg friss jelentésében az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet.
A jelentés, amely a maga nemében első az EBESZ történelmében, felszólítja a páneurópai szervezet tagállamait, hogy kövessék Finnország és Észtország példáját: a két ország nemrég mindenkit megillető emberi jognak nyilvánította az internetet, illetve az ahhoz való hozzáférést.
Egy tavaly márciusban publikált kutatási eredmény szerint 26 ország 27 ezer válaszadójának 79 százaléka úgy véli, hogy az internethez való hozzáférés alapvető emberi jog. A Nemzetközi Távközlési Egyesület főtitkára, Dr. Hamadoun Toure, még ennek kapcsán a BBC-nek úgy nyilatkozott, hogy az államnak úgy kellene tekintenie az internetre, mint a közútra, vagy a vízhálózatra.
TECHLINE.HU TOP TIPPEK
- Sérült vagy törölt fájlok egyszerű és gyors visszaállítása, ingyenes programmal
- Vicces: újabb rosszul elhelyezett reklámok
- Videók letöltése a legnépszerűbb oldalakról, több formátumban, telepítés nélkül
- PDF-ből Word dokumentum, ingyenes teljes verzióval
- Egyszerűen használható e-book konvertáló, ingyen!
77 %-ra csökken az államadósság az 1345 milliárd forintnyi nyugdíjvagyonnak köszönhetően
2011.06.21. kedd 9.32 forrás: pénzcentrum.hu
"Az éves nemzeti össztermék 81 százalékáról 77 százalékra, 1345 milliárd forinttal csökken az államadósság a keddi kormányülésen bejelentendő intézkedésekkel" - nyilatkozta a kormányfő a Magyar Rádió 180 perc című reggeli műsorában. A miniszterelnök megjegyezte: "magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakításából származó pénzt fordítja a kormány az államadósság csökkentésére".
A Portfolio.hu elemzői már korábban rámutattak arra, hogy ez az egyszeri államadósság-csökkentés a nyugdíjpénztári vagyonnak köszönhető. Véleményük szerint az viszont már érdekesebb kérdés, hogy az 1345 milliárd forintos összeg miért csak a GDP 4%-ának megfelelő mértékben mérsékli az államadósságot. A hivatalos prognózis szerint a kormány az idei évre 28 440 milliárd forintos GDP-vel számol, vagyis az 1345 milliárd forintnyi nyugdíjvagyon az idei GDP 4,8%-ának felel meg.
A kormányfő a közrádió műsorában úgy vélekedett, hogy tudomása szerint világrekordnak számít az adósságcsökkentés mértéke. "Már a mérséklés ténye is érdem, hiszen az uniós tagországokban folyamatosan nő az államadósság" - tette hozzá.
A miniszterelnök azt is elárulta, hogy "az ősszel várhatóan újabb adósságcsökkentő lépésre kerül sor", később pedig a tervezett intézkedések mérséklik az államadósságot.
Elveszi a kormány a szabadságunkatA kormány azért csökkentené a dolgozók pihenőidejét, a fizetett szabadságot, hogy ezzel növelje a vállalkozások versenyképességét és munkahelyeket teremtsen – olvashatjuk a bürokráciacsökkentő programban. A foglalkoztatáspolitikai szakértő szerint viszont ez ostobaság. Nemzetközi összehasonlításban egyébként nem is jár túl sok szabadság a magyaroknak.
D. I.
2011. május 12. 14:30
A bürokráciacsökkentés részeként a kormány a munkavállalói jogokat csorbítaná. Terveik között szerepel a bérpótlék csökkentése, megszüntetése, valamint a végkielégítések és a felmondási idő megvágása, de ide sorolják a szabadságok rendszerének átalakítását is. A fentiek fényében természetesen ezt is csökkentenék, azzal indokolják, hogy „a közvetlen versenytárs országokban életkortól függetlenül 20-25 munkanap, nálunk életkortól függően 20-30 munkanap” pihenőidő jár a munkavállalóknak.
A Nemzetgazdasági Minisztérium bürokráciacsökkentő programja szerint ezzel 0,5 százalékos foglalkoztatásjavulást, illetve 50 ezer új, legális munkahelyet nyerne Magyarország. Az fn.hu megkereste a szaktárcát, hogy a pontos terveiről megkérdezze, ám azt a választ kaptuk, „részletes információt a témában a hivatalos kormányálláspont kialakítását követően” tudnak adni.
| |||||||||||||||
| << | Szeptember / 2019 | >> | ||||
Statisztika
| Online: | 2 |
|---|---|
| Összes: | 721944 |
| Hónap: | 2982 |
| Nap: | 74 |