Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Földházak, dombházak, organikus építészet

2012.11.11

 NAPELEM MINDENKINEK! Már itt is beszerezhető!

 

Földházak, dombházak: különleges organikus építészet

A földház vagy dombház ősi építészeti forma, Magyarországon az utóbbi 20 évben ismét megjelent, bár nem túl nagy számban. Kivitelezési költsége megegyezik egy hagyományos ház költségeivel, fűtésére viszont 30-40 százalékkal kevesebbet kell költeni. Kiváló hőtároló képesség jellemzi, jól hasznosítja a föld kellemes klímáját. Belső tereire a különleges boltozatok és gömbformák jellemzőek, míg a külső megjelenésében szinte egy zöld kertre emlékeztet. Lakóitól újfajta életszemléletet követel.

Ősi építészeti formák

Magyarországon országszerte az utóbbi 20 évben 30-40 földház vagy dombház épült. A világban már régi hagyományokra tekint vissza ez a lakóház-típus, főleg ott jellemző, ahol szélsőséges az időjárás. Így a hideg éghajlatáról ismert Izlandon éppúgy megtalálhatóak a földházak, akár csak Afrikában, ahol a nagy hőingadozások nehezítik a mindennapokat. E nem konvencionális építészeti formából Svájcban például már lakópark is épült.
Magyarországon is van hagyománya a dombházaknak, elég csak a házak végébe épített boltozatos, félig a talajszint alá süllyesztett földes pincékre gondolnunk, amelyek jelentős részét
mára lebontották. De ugyanígy a présházak, lyukpincék is ezen az elven működtek. A földházakra jellemző kupolás, boltíves szerkezetek ugyanakkor leginkább a templomépítészetben figyelhetők meg.
 
 
 
Életforma
 
A földház életforma – mondja Hegedűs Zsolt építészmérnök, aki jó néhány ilyen típusú épületet tervezett már. Mivel az épület nem a mai lakóházakra jellemző vízszintes és függőleges elemekből áll össze, hanem boltívek és kupolaformák alakítják, ezért mind az építtetőtől, mind a tervezőtől és kivitelezőtől sokkal nagyobb odafigyelést igényel. A kivitelezési költség nagyjából megfelel egy hagyományos lakóház költségeinek. Érdekes módon az építész nem ajánlja a dombházat azoknak, akik most divatból kívánnak ilyet építeni maguknak, hiszen ehhez az organikus életszemlélet és a fenntartható környezet iránt való elkötelezettségre van szükség. Aki letér a hagyományos útról, annak számolnia kell a nehézségekkel is, a dombház és lakója szinte szimbiózisban élnek, szerves egységet képeznek – figyelmeztet.

Hová és miből építsük?

A dombháznak sokféle megjelenési formája képzelhető el, de legkevésbé egy adott dombszerű természeti képződménybe vájják. Többnyire sík vagy enyhén lejtős telekre építik fel a boltozatos, kupolás szerkezetet, majd a végén vastag földtakaróval fedik be. A földkéreg szinte minden anyagot megvéd az eróziótól. A föld, a kavics, a kavicsból, mészkőből, égetett mészkő származékból álló beton és a vörösfenyő mind ilyen anyag. Építéséhez ideális a délnek lejtős, kötött talajú terület. Kevésbé jó a homokos vagy sziklás, hiszen ha az ember földházat akar, legyen a közelben föld.
A dombház „másságát” jól szimbolizálja az építési engedélyezési eljárás is. Ugyanis a dombház épülhetne olyan természetes anyagokból is, amelyek használatára nem kap ma engedélyt az építtető, hiszen csak minősített anyagokból lehet építkezni. Egyesek szerint ez a nagy építőipari cégek profitérdekeit szolgálja. De természetesen a terméskőből, fagerendából, kis méretű téglából épülő házzal semmi probléma nem adódhat. Általában ezek az épületek a lakott terület határán helyezkednek el, egy nagyobb telken, ahol a hagyományos utcaképnek már nem kell megfelelni. A tervezés is a természettel összhangban történik: a nappal használt helyiségek a déli oldalon, a hálószobák pedig északon kapnak helyet, a fény pedig tetőablakokon keresztül is bejut a házba.
 
 
 
A természettel harmóniában

A dombházak külső megjelenése is maximálisan képviseli a természetközeliséget. Az örökzöld növényzettel fedett rézsűk és dombok között legtöbbször natúr tégla vagy kő felületű falazatok jelennek meg fagerendás előtetőkkel, helyenként ívben záródó nyílászárók, előtetőkkel védett üvegfalak, kupolák felülvilágítóinak társaságában. Néhány év alatt a kert és a fűtetős dombok szerves egységet alkotnak, az épület egybeolvad a környezetével.
Az épület belső tereit tekintve – a különleges gömbkupola-szerkezetek miatt – másfajta hangulat veszi körbe a jelenlévőket, egyfajta szakrális tér alakul, ahol a felülvilágító már csak ráadás. Valójában egy rég elfeledett tudást emelnek újra a köztudatba a dombházak megalkotásával. Ellentétben a mai házépítésekkel, ahol sablonos, egysíkú tereket alakítanak ki: függőleges falak, vízszintes födém, szögletes, uniform szerkezetek – magyarázza Hegedűs Zsolt.

Előnyei

A dombház masszív, stabil épület, amely a manapság terjedő szélsőséges időjárási viszonyokat jobban ellensúlyozza. Míg a passzívház nagy mennyiségű hőszigetelő anyagot tartalmaz, addig a dombházak fő pozitívuma a rendkívül nagy hőtároló képessége. Ahogy a vályogházaknál is, a hűtés-fűtés kérdésének jelentős részét maga a kialakítás és a földtakaró oldja meg: télen bent, nyáron kint marad a meleg. Hiszen hűteni és fűteni gazdaságosabb, ha egyszerűen kihasználjuk a föld állandó 12-14 fokos klímáját. A fűtési költség megfelelő tájolással és méretű üvegfelületek kialakításával a hagyományos háztípusnál kb. 30-40 százalékkal kevesebb. Bár a vezetékes gázt érdemes bevezetni, a meghatározó fűtési mód a fatüzelés. Nyáron jól működik a hűtőfunkció, ha nem engedjük be a meleget, akkor kánikulában is kellemes a belső terek hőmérséklete. Az épület emellett kiváló hő- és vízszigetelő, mégsem zárja el a levegő és a pára mozgását.
http://ingatlanmagazin.com

 

 

A környezettudatos építés elvei:


  • az ökológiailag aktív földterületek építési célú használatának csökkentésével,

  • a helyi erőforrások felerősítésével,

  • minimális anyag-, ivóvíz-és fosszilis energia használatával,

  • jó hatásfokú hasznosításával,

  • korlátozott, nem mérgező és visszaforgatható kibocsátással,

  • az építészeti-környezeti kultúra megőrzésével, a meglévő épületállomány „megszelídítésével”, ökologikus szemléletű felújításával érvényesíthetők.

 

Hazánkban a legutóbbi népszámlálás adatai szerint 700 ezer család él vályog - azaz földfalú házban. Ezt a népszerűséget támasztja alá Hougo Houben 1994-ben kiadott könyve is, mely szerint szerte a nagyvilágban a kilencvenes évek elején 1,5 milliárdan éltek földből készült épületekben. A közfelfogás ennek az építőanyagnak a használatát – szemben a kő- illetve téglaházakkal – szegényesnek, műszakilag nem elég meggyőzőnek ítélte meg. A környezeti ártalmak egyre tragikusabb jeleinek következtében azonban a környezettudatos építés, vagyis az ökoépítészet mind inkább az érdeklődés homlokterébe került, így ennek egyik nagy hagyományokat őrző vállfaja, a vályogépítészet, illetve ennek újragondolt, korszerűsített változata ma reneszánszát éli. A vályog olyan természetes és környezetbarát anyag, amely 100%-ban visszafordítható a természetbe.


Időutazás a vályog történetében:


A vályogtégla-építés első bizonyított maradványait a meleg éghajlatú törökországi Hacilarban, illetve Irán területein találták a Kr.e. 6.évezredben.
Hasonló technikával épült házak nyomaira bukkantak a görögországi, Otzaki-halomnak nevezett ásatáson. Kultúrtörténetileg talán a legizgalmasabb szenzáció és emlék a vályogépítésről az időszámításunk előtti 2000 év körüli időszakra vezethető vissza. A Kínai Nagyfal építésének első üteménél már használták a vályogot, mint építőanyagot, itt a vert- és az öntöttfal technológia egyaránt fellelhető. A kő- és téglaburkolatok közé szakaszosan döngölték be a földet. Pilnius G.S. (i.sz. 23-79) írásaiból tudjuk, hogy a rómaiak a csömöszölt vályogépítési technológiával építettek jelentős erődítményeket Dél Európában. Az Ó-testamentumi írásokból megtudható az is, hogy ha Európát elhagyva elutazunk Afrikába - ott például az egyiptomiak is előszeretettel alkalmazták a sás- vagy nádrost erősítésű vert, illetve vályogtégla falazatokat, de a núbiai, kameruni, marokkói, valamint innen továbbutazva ázsiai, jemeni, afganisztáni, iraki és iráni építményeknél is fellelhető a vályogépítészet.


Az erődítmények, földszintes házak mellett megjelentek az első vályog négy-ötemeletes épületek is már időszámításunk előtt. Jemenben, Szanaa városában például még ma is láthatók azok a három-, négyszintes vályog épületek, amelyek makacsul ellenálltak az időjárás és a történelem viszontagságainak, őrizve a múlt építészetének emlékét.
A vájt földépítés első emlékei Kínából és Észak-Amerikából származnak. A nagy hőingadozásnak és a rengeteg csapadéknak köszönhetően Közép-Kínában egész városok alakultak ki a kivájt föld helyén, a föld felszíne alatti vályogházak sokaságával.


A vert technológia első régészeti emléke az Urukban feltárt mészkőszög-mozaikos templom Kr. e. 3100-ból. Az épület külső falába kúp alakú mészkőszögeket vertek, amelyek a díszítő funkció mellett megvédték a falakat az időjárás viszontagságaitól is. Európában, a vályogépítészet éppen hazánkban élte reneszánszát a tatárjárás, később az ozmán hadak ellen épített magyarországi várrendszer építésének idején. A vár- és erődépítészet során jöttek létre a kővázas, illetve a kívülről kővel vagy téglával stabilizált erődítményfalak.


A vályogépítészet egy másik fejlődési iránya a favázas vályogépületek elterjedése, ill. a vesszőből font falakból agyagtapasszal kialakított építmények. Ezeknél a szerkezeteknél a vályognak már nem teherhordó, csupán térelhatároló szerepe van.
A kereskedelem, a háborúk és hódítások, a kultúrák egymásra hatása nyomán az ősidőkben lokálisan kialakult technológiák elterjedtek az egész Földön, és az ipari forradalomig - vagyis amikortól a tömeges téglagyártás terjedése elkezdődött - a vályog volt a legnépszerűbb építőanyag, vagyis a lakó- és gazdasági épületek alapanyaga. Magyarország egész történelmét hűségesen végigkísérte a földépítés technológiája, hisz például az 1700-as évek végén Mária Terézia és II. József uralkodása alatt a német telepesek számára típustervek készültek, amelyekben a favázas, a vert- és a vályogtechnikákat ajánlották.


Az 1900-as évekre Magyarország Európa földépítési központjává fejlődött, s a három legelterjedtebb technológia: a vert fal, vályog- és rakott fal egyaránt népszerű volt.
De a korszerű téglagyártás itt is lassan kiszorította a vályogépítészetet, mely a két világháború közötti ínséges időszakban, megint csak lendületet vett. Reneszánszát a 70-es évek óta éli Európában és Amerikában egyaránt. Ez az újrafelfedezés egyrészt az energiatudatos építési elveknek, másrészt kiváló épületfizikai tulajdonságainak köszönhető. Napjainkban Németország lett a korszerű földépítési technológia fellegvára.
Vajon mit tud ez az anyag, hogy most a 21. században, az energiatudatos építés korában, ismét népszerűvé vált?

A vályog fogalma: 
A föld- és vályogépítés elsődleges alapanyaga az ún. vályogtalaj, ami alapvetően agyag, homok, kisebb kavicsok és iszap elegye, amihez színező-, valamint a minőséget javító anyagok társulnak. Az építési célra használt vályogtalaj nem tartalmazhat szerves, rothadó anyagokat. A kötést maga az agyag biztosítja, melynek szemcséi 0,002 mm-nél kisebbek. Az agyag a vályog természetes kötőanyaga. Kötőereje az agyag minőségétől és mennyiségétől függ: A kötőerő alapján az építési vályog lehet „sovány” vagy „kövér”.

Előnyők:


  • Kitűnő nedvességszabályozó, ugyanis a földfal az emberi bőrhöz hasonlóan lélegzik. Képes kiegyenlíteni a páratartalomban és hőmérsékletben előforduló ingadozásokat. Szabályozza a belső levegő páratartalmát, így hozzájárul az egészséges mikroklíma kialakításához. Ha például a levegő páratartalma 50 %-ról 80 %-ra emelkedik, a vályogtéglák két nap alatt 30-szor annyi nedvességet képesek magukba szívni, mint az égetett agyagtéglák. Ha a belső páratartalom 95 % - ami nem valószínű huzamosabb időn át -, csak 30-60 nap alatt telítődnek a téglák, oly módon, hogy még ilyen szélsőséges esetben sem vezet állékonyságromláshoz, tehát nem válnak képlékennyé.

  • Jó hőtároló tulajdonságokkal rendelkezik, amit okos építészeti megoldásokkal ki is lehet használni. Télen jelentősen csökkenthető a fűtési költség, nyáron viszont nem szükséges klímaberendezést használni ahhoz, hogy kellemesen hűvös maradjon a belső tér.

  • Energiatakarékos és környezetbarát az előállítása. Mivel az energiát a véges ásványi (fosszilis) energiakészlet elégetésével nyerjük, a vályog ily módon nagyon környezetbarát. Míg egy köbméter cementburkolat 500 kWh „energiába” kerül, addig ugyanennyi vályog feldolgozásához ennek az energia bevitelnek csupán az egy százalékára van szükség.

  • Jelentősen alacsonyabb a szállítási költsége, ugyanis például Közép – Európában a legtöbb építési helyen a pinceszint, illetve az alap kiásásakor vályoggyártásra alkalmas földet termelnek ki, amely a helyszínen azonnal felhasználható, de csak akkor, ha nem tartalmaz túl sok agyagot és követ a föld. Amennyiben túl sok az agyagtartalma a feldolgozandó földnek, akkor homok hozzáadásával „soványítható”. Ilyen esetben szállítási költség nincs. Ezzel az optimális helyzettel nem mindig számolhatunk, de akkor sincs baj. Felhasználásra alkalmas vályog az építés helyszínéhez közeli homokbányáknál, mint melléktermék mindig megtalálható. Ez esetben csekély szállítási költséggel azért számolni kell.

  • A vályog alkalmazása nem igényel komoly műszaki felkészültséget, ezért lett nagyon népszerű a szegényebb társadalmi rétegek körében. Önerős kivitelezési lehetőség, vagyis a szakember kezdeti eligazítása után, a különböző vályogtechnológiákat az építkezők különösebb szaktudás nélkül könnyen elsajátíthatják és alkalmazhatják minden további segítség nélkül.

    Hátrányok: 
    Hátrányaként a „vízérzékenység”- et, az igen csekély húzószilárdságból adódó repedezettséget, zsugorodás- és duzzadásérzékenységet, és ennek következtében az „időjárás-érzékenységet”, felületi erózió veszélyét említhetjük meg.
  •  
Vertfal készítése


Minőségjavítás módjai:


Adalékokkal lehetséges 

  • Hőszigetelést javító, soványítóanyagok: érdes szemű homok, homokkő-tufa őrlemény, pelyva, szalmatörek, fűrészpor, faforgács, fenyőtű, rövid szálú szalma, stb.

  • Kövérítőanyagok: agyag

  • Stabilizáló anyagok: mész, cement, bitumen, kátrány, nátronvízüveg, tejsavó, enyv, trágya, lenolajkence, stb.


A vályogépítés technológiai és alkalmazási módjai:
- előregyártott vályogtéglás,
- agyagpólyás vályogfalas,
- csömöszölt (vert) vályogfalas.
- vázas (fa, kő, tégla) és
- vályoghabarcsos építési mód
Az első három technológiánál teherhordó és térelhatároló, a negyediknél térelhatároló, míg az utolsónál már csak habarcs szerepe van a vályognak.


Rakott fal
A rakott fal tradicionális építési technika, mellyel 1500-1800 kg/m3 száraz sűrűségű fal építhető zsaluzat nélkül készülő agyag és szalma keverékéből. Előnye, hogy tradicionális szerkezetekhez képest nagyon jó hőszigetelő képességű fal építhető. Hátránya, hogy a falszerkezet száradása időigényes és a kész szerkezeten lejátszódó zsugorodások jelentősek. További hátrány lehet a vastag falszerkezetet, valamint hogy a kivitelezése az időjárási körülmények függvénye és a nyílászárók beépítése is körülményes.


Vetett és préselt föld-, és vályogtéglák 
A tradicionális vetett téglák gyártástechnológiájának továbbfejlesztésével, a gépesítés különböző szintű megoldásával dolgozták ki a préseléses gyártástechnológiát. A préseléshez kézi vályogpréseket és köztes technológiájú vályogpréseket használnak.
Az elemes építőanyag száraz sűrűsége 1500-2200 kg/m3 között változik. 
Előnye, hogy nagy tömörségű és nagy nyomószilárdságú, méretpontos építőanyag állítható elő. A száradási idő - mivel az elemek lényegesen kisebbek, mint például a vert falnál - rövid, a gyártás az építési helytől függetlenül is megoldható. A technológia nagy előnye, hogy a korszerű építési technikákkal kompatibilis, a fal készítését a hagyományos falazás technológiája szerint kell elvégezni.
Hátránya, hogy a préselt téglákból készített fal hőszigetelése csekély.

Kiegészítő hőszigeteléssel családi házak és kisebb közösségi épületek építésére ajánlható.

Könnyűvályog monolit falak és téglák
A könnyűvályog technológiát Németországban fejlesztették ki azzal a céllal, hogy a vályogfalak hőszigetelő képességét javítsák. A technológia jellegzetessége, hogy az elkészített fal száraz testsűrűsége 400-1200 kg/m3 érték között változik. Előnye, hogy a falazat hőszigetelő képessége jelentősen megnő. A monolitikusan készített könnyűvályog szerkezetek hátránya, hogy száradási időigénye jelentős, és csak kitöltő szerkezetként, nem teherhordó elemként lehet alkalmazni.

A könnyűvályog tégláknak az 400-1200 kg/m3 testsűrűségű égetés nélkül szárított vályog építőelemeket nevezzük.
Előnyük, hogy a falazat hőszigetelő képessége hagyományos technológiákhoz képest jelentősen megnő. A monolitikusan készített könnyűvályog szerkezetekhez képest további előny, hogy az elemek száradási ideje jelentősen lecsökken.
Hátrányuk, hogy csak kitöltő szerkezetként, nem teherhordó elemként lehet őket alkalmazni.
Kiegészítő hőszigetelés nélkül is alkalmazhatók, állandóan használt épületek esetén is.
 
 

Vakolatok
A vályogépítés egyik legkényesebb kérdése a vakolatok témaköre. A vályogból készített falszerkezeteket jellemzően vakolattal burkolják, azonban a nem megfelelően megválasztott vakolat számos építési hibát eredményezhet.

1) Tradicionális vályogtapasztás
A tradicionális falszerkezeteket (vert fal, rakott fal, vályogfal) kívül-belül vályogos anyaggal tapasztották. Az építési vályoghoz organikus adalékokat (törek, pelyva) valamint állati kötésjavítókat (lótrágya) kevertek, és kézzel hordták fel a tapasztást a falszerkezetre.
A mai kivitelezési gyakorlatban ezen technológia már nehezen felvállalható.
A tapasztás további hátránya, hogy jelentős karbantartást igényel, hiszen minden évben - elsősorban a külső oldalon - a vakolat hibáit ki kell javítani.

2) Vályogvakolat helyi építési anyagból
A tradicionális technológiák és az általános építőipari kivitelezés ötvözete, amikor az építési vályoghoz homokot és organikus adalékokat (törek, fűrészpor) kevernek. Ezen keverék hagyományos betonkeverőben összekeverhető, és hagyományos kőműves technológiával (vakolókanál, stb.) minimum két rétegben felhordható a falszerkezetre.

3) Zsákolt vályogvakolat
Korszerű építőipari vályogvakolatok is kaphatók - elsősorban német és osztrák gyártóktól. A zsákolt anyagot csupán víz hozzáadásával lehet előkészíteni, és akár gépi szórással is fel lehet hordani a felületre. A hagyományos adalékanyagokhoz képest jutta és egyéb nem szokásos adalékanyagok is megtalálhatók a zsákolt földkeverékben.
Nem a vályogvakolatok témakörébe tartozik, de feltétlenül hangsúlyozandó, hogy a hagyományos cementes vakolatok nem javasoltak vályog falazatokra sem a külső, sem a belső oldalon. Belül a fal páragazdálkodási képességét csökkentik, a külső oldalon párafékező rétegként működnek, és megfelelő erősítés nélkül óhatatlanul leválnak a falszerkezetről.


Vályogépületek telepítése, alapozása 
A XIX. század és a mai idők lakhatási igényei, építési körülményei között fényévnyi távolságok vannak. Ezen különbségek igen komoly kihívásként jelentkeznek a mai földépítészet számára.
Új épületek tervezésekor mindenképpen tekintettel kell lenni a telepítés kérdésére. Javasolt, hogy az épületek a terep adottságait tekintve magaslati ponton kerüljenek elhelyezésre, mert a vályogépületek legnagyobb "ellensége” a víz folyamatos jelenléte, amely komoly műszaki károkat idéz elő, s többek között a szerkezet szilárdságának jelentős csökkenését eredményezi.
Vályogfalak esetén erősen javasolt a földből legalább 30 cm-re kiemelt  alaptest alkalmazása. Az alapozást természetesen úgy kell méretezni, hogy a teherátadás megoldott, az egyenlőtlen teherátadás kiküszöbölhető legyen.
Az alapozás elvben elképzelhető cementbe vagy akár sárba rakott kövekből, vagy fagyálló bontott téglából, azonban manapság az élőmunka ára miatt ezen megoldások sok esetben drágábbak és kis mértékben bizonytalanabb megoldást eredményeznek.
Akármilyen alaptestet is készítünk, a falak és a talajon fekvő padló teljes egésze alatt talajnedvesség ellen védő szigetelést kell készíteni. Sokszor felmerül az a vélemény, hogy a régi vályogépületek azért nem voltak szigetelve alulról, hogy a falak természetes nedvességhez jussanak, és amennyiben leszigeteljük a falak alatti részeket túl száraz lesz a fal és kiporlik. A hazai és nemzetközi tapasztalat azonban egyértelműen igazolja, hogy a falak a levegőből kellő mennyiségű nedvességet tudnak felvenni, míg a belvizek miatt megemelkedő, a falakat elérő talajnedvesség teljesen romba tudja dönteni a házakat.
Az épületgépészeti rendszerek tervezése terén manapság szinte követelmény a központi, szabályozott, egyenletes fűtést biztosító rendszerek beépítése. Ezen rendszerek általános sajátossága, hogy csővezetékeken juttatják el a hőt a lakás minden kívánt részére. A melegvizes-fűtőtestes fűtési rendszerek vályogépületekben jelentkező problémája, hogy a fűtés vezetékelését, a vízvezetékekhez hasonlóan, teherhordó vályogfalakba vésve nem tanácsos kivitelezni. Ugyan a fűtési rendszerben csak pár liter víz kering, ezért a vezeték esetleges meghibásodása nem jár katasztrofális következményekkel, azonban a hiba megtalálásáig és kijavításáig esetleg többször fel kell tölteni a rendszert, ami a hiba helyszínén nehezen kiszáríthatóan eláztathatja a falakat. Melegvizes rendszereknél javasolt a fűtési csövek falon kívül, vezetékcsatornában történő vezetése.

A melegvizes fűtési rendszer speciális változata a padlófűtés, vagy a falfűtés alkalmazása. Vályogfalak esetén mind a két rendszer gond nélkül telepíthető - falfűtés esetén akár teherhordó falra rögzítve a fűtési csővezetéket.

Elképzelhető megoldás légfűtéses rendszer kiépítése. Ez a Magyarországon kevésbé elterjedt fűtési megoldás nagyon rugalmas szabályozást tesz lehetővé. Nagyon jól alkalmazható, ha az épület a Nap hőnyereségeit is intenzíven hasznosítani kívánja. Alkalmazása föld és vályogépületekben az általános épületekben megszokott módon történhet.

Amint az minden szakirodalomból megtudható, a föld- és vályogfalak rendkívül érzékenyek a nedvesedésre. Hagyományosan a fürdőszoba nélküli tradicionális házakban ez a probléma nem jelentkezett, azonban a mai házakban alapkövetelmény. A víz a falak állékonyságát nagyban veszélyezteti, ezért a teherhordó falakban vízvezetéket bevésve vezetni nem szabad.
Bevált és jó megoldás a fürdőszobában 10 cm-es válaszfaltéglából épített vendégfal építése, melyben a vízvezetékek biztonságosan elvezethetők. Ennek a megoldásnak további előnye, hogy a mai gyakorlatban általános belső falburkolatok az általános technológiákkal beépíthetők.
A vizes helyiségek kialakításának további lehetséges módja, hogy a vízvezetékeket falon kívül, nyíltan vezetve, vagy falburkolat mögé rejtve alakítjuk ki. A fürdőszoba magas nedvességtartama miatt fa anyagú falburkolatnak nedvességre ellenálló fajok, pl. vörösfenyő ajánlhatók.
A ház tervezésekor feltétlenül ügyelni kell a vizes helyiségek tömbösítésére, egy csoportba szervezésére.


A vályogépítés gépesítése
A vályogtéglák gyártásának egyik legfontosabb kérdése: a nehéz fizikai munkát igénylő anyagkeverés és sajtolás-vetés folyamatának gépesítési lehetősége. Magyarországon és szerte a világban több olyan gépet fejlesztettek ki, mely ezt a nehéz fizikai munkát megkönnyíti.
A földtégla előállítás legegyszerűbb, elektromos áramtól függetlenül alkalmazható eszköze a kézi vályogprés. Ebbe az öntött acélszerkezetű elemekből álló gépbe szervesanyag-mentes, földnedves anyagot kell bedolgozni. A kellő magasságig rakott vályogtalajt kézi erővel, az emelőkar elvén kell mechanikus erővel összenyomni, aminek eredményeként azonnal gúlába rakható, két vízszintes méretére nézve teljesen azonos, függőleges méretére nézve kis méretkülönbségű téglák nyerhetők.
Hasonló, de hidraulikus elvű tömörítéssel működik a cementtel stabilizált BIOECO, illetve a szalmával könnyített Naturbau, vagy a tömörvályog téglát gyártó Szlyúka-féle vályogtéglák gyártása. A kisüzemi méretben gyártó gépsoroknál az anyag bekeveréséhez jellemzően mezőgazdasági gépeket, illetve speciális kényszerkeverőt alkalmaznak, és egy préseléssel 1-4 téglát gyártanak.
A hazai gépesítés talán legérdekesebb szerkezete a Farkas-féle vályogprés, mely hidraulikus sajtolással egy ütemben lyukasztással zárt légcellákat alakít ki a téglában, ezáltal egyedülállóan jó hőtani és szilárdságtani tulajdonságai lesznek a téglának.
http://www.tervlap.hu

 

 

Dombházak hazánkban

Jó pár dombház, illetve organikus ház épült már meg Hegedűs Zsolt építész tervei alapján szerte az országban, örömmel találtam tevékenységére, és azt hiszem sokan csodálattal is tekintünk nem csak, mint érdekes és talán kicsit mesebeli házaira, hanem azokra az elhivatott emberekre is, akik nem csak álmodnak egy új világot, hanem gondolataikkal, terveikkek és tetteikkel meg is valósítják. 



Jelenleg nagyjából 40 olyan ház található Magyarországon, amely közreműködésével készült. Van olyan település, ahol több ház is épült. Közülük néhány nem kifejezetten dombház. Némelyik fűtetős, vagy házlény külsejű organikus építmény, vagy a dombház és organikus formák keveréke.



Hegedűs Zsolt gondolatai: A hétköznapi, sablonos, általános, korlátokkal teli, lelketlen világ sok-sok kényszerrel, s érte adott látszatkényelemmel szolgál. Ellene tenni – számomra fontos késztetés. Az egyedi, új, innovatív, élettel teli, emberi, jövőbe mutató érdekel – az építészetben is.



Akár építkezik valaki, akár nem, akár falun él, akár városban, akár azonosul a természettel és természetességgel, akár nem: ajánlom mindenki figyelmébe Hegedűs Zsolt gondolatait, mely egyfajta ars poetica is: Ahogy fenn, úgy lenn… Valaki megkeres, építkezni szeretne. Találkozás előtti pillanatok: vajon milyen ember lesz? Most kivel sodor össze az élet, mik a közösek bennünk, milyen tapasztalatok születnek majd az együttmunkálkodásból?Önismeretet segítő: vajon milyen vagyok, kiket vonzok magamhoz és miért? Sok-sok emlék-összefüggés a múltból. Van, hogy a cél – tervezés – csak alibinek tűnik… Hallgatok és néha kérdezek, újból hallgatok és én is mesélek. Rezdülések, kimondott és kimondatlan szavak, viszonyok. A HÁZ ideája már létezik, ott fönn. Majdani használói hordják. Rájuk figyelek. Az építés helyszíne tovább mesél. A táj, a természeti és épített-, az emberi környezet, összefüggések. Látható és láthatatlan analógiák. Szünet. Ülök a rajzasztal mellett.



Gondolataimban felidéződnek a beszélgetések, a hallgatások, a látott és érzett benyomások. Előttem a papírra rögzített igények, a fotók segítségével megelevenedő környezet. Azonosulás. Inspirációk. A kezem már rajzol. Mintha megszűnne az építtető különállósága, az én és az ő(k). Alvás. Elfelejtett álmok, ébredés. Újrakezdés. Ismerős, különös erőtér körülöttem, a születés hírnöke. És egyszer csak, rövidebb-hosszabb idő után a sok kis apró részlet egybeforr. Furcsa szintézis ez, ahol a szárnyaló vágyak-ideák, s a földi, anyagi-műszaki tartalmak találkoznak. Pár változás, újabb ötlet, alakítás. A firkákból és skiccekből egymás után készülnek a letisztított vázlatok. Megkönnyebbülés. Szünet. Találkozás előtti pillanatok. Vajon megtörténik? Bevezető mesém után előkerülnek a vázlatok. Figyelek. Vajon megszületik benne, bennük a ráismerés? Igen, ez az! Jóleső érzéssel nyugtázom megtörténtét. Megvan a kapaszkodó, mely újabb lépések támaszaként vezet a létesülés felé.Ami kívül, az belül is...



Dombházakat tervezni nagyon más. Kezdetben különösen nehéz. Törvényei egészen ismeretlenek, sok saját erőt, figyelmet, időt, kreativitást igényel. Pont azokat, amiből mára oly kevés maradt! Kihívás mint minden, a mindennapi, a megszokottól való eltérés. Új utakon járni a jól kitaposottak helyett – akarati tett. Gondolkodást igénylő. Megvalósítása még nehezebb, szerencsémre ez már másik történet, az építtetőim „hétpróbáinak”, hihetetlen erőfeszítéseinek, de önmegvalósításainak is története („mesekönyv” készül épp belőle).



A felépülő ház persze a gondolatok, tettek, tartalmak – vagy azok hiányának – lenyomata.



A dombház is egyfajta jel. 

Mai formájában nem a tömegeknek való. Az építészet egyfajta perifériájaként a falu, a város szélére, még inkább a természetbe vonzódik. Kicsit elrejtőzik, de hangosan kiabál: így is, másként is lehet!!! 

Erre a hangra – szerintem – ma nagy szükség van. A klisék, sablonok világában megigézett ember fogságba kerül. Elhiszi, hogy nincs más útja, csak a szürkeség, a kényszerek és korlátok, a felszínes, a trendi lefelé húzó örvénye. Más út is létezik.

A szabadságé! Az érzés, a gondolat, az akarat, a tett szabadságáé! Nem könnyű, nem kényelmes, de végül felemelő. Gondolom nem tűnik furcsának, az építtetőim legtöbbje saját belső világát keresi, s talán meg is találja e házakban. Mint újabb fizikai testet, alkotja meg kis világát, lényének védőburkát, melyben otthonra lel. Kitágult világunkban mi, emberek oly sokfélék vagyunk, mindannyian a helyünket keressük. A másság, a sokszínűség pedig jól elfér egymás mellett, akár ki is egészíthetik egymást. Teremtés után újrateremtés… A vallások őrzik a teremtés történetét. A teremtő erő régen az isteneké volt, ma az emberek kezébe került.



A tudomány, a technika olyan eszköz a kezünkben, mely az újrateremtés birodalmába visz. Elég itt csak a nanotechnológiákra, vagy a klónozásra gondolni. Óriási kihívások, szédítő magasságok és sötét mélységek várnak ránk. 

Tetszik, vagy nem, az EMBER és GÉP egyre szorosabban összekapcsolódik. 

Mindezek persze az építészetre is igazak. Az újrateremtett környezet – mesterséges természet (kerti tó, télikert, pláza-terek), vagy az „épületgép”-észet fejlődése mutat már pár példát. A színfalak mögött döbbenetesen gyorsan változó, alakuló, fantasztikus és elképesztő díszletek készülődnek, s várják a „rendezők” óhaját.



A jövő útjait mi tapossuk, nagy kérdés hát, vajon milyen gondolatok, inspirációk vezetnek előre! 

A rövidtávú, pénz-, piac-, profitérdekek mentén szerveződött „egyszerhasználatos” világunk erőivel egészen biztos, rombolás vár ránk. Az eltévedést megakadályozó útjelzők nincsenek, lépéseink, gondolataink, tetteink következményeivel szembetalálkozunk. Merre hát tovább? Titkos tanok nélkül… A régmúltban az embert az ég istenei vezették. Azután az istenek a földre költöztek, s az emberek között jártak. Ma pedig magunkban hordozzuk! A hajdan rejtett tudás – esoteros: belső körhöz tartozó – helyett ma bárki számára nyitva a kapu. Régen az építészetet csak a beavatottak művelhették, ezért sem értjük pl. a piramisok, a szakrális építmények, a gótikus katedrálisok titkait. Mára a MÚLT biztos alapot nyújtó szokásai, hagyományai, de mondhatjuk ünnepei is elhagytak bennünket. Azokra a meseszerű elemi lényekre – pl. manók, koboldok, tűzlények, sellők – sem emlékszünk, kik a hajdanvolt lakóépületeket, háztartásokat élettel töltötték meg, körüllengték. De saját magunkra utalva, a teremtés erőivel együtt szabadságot is kaptunk! Rajtunk múlik, hogy felismerjük, vagy sem a fizikai mögött munkáló szellemi világ összefüggéseit, melyeket csupán leheletfinom fátylak takarnak előlünk. Persze eltévedni, csúcsokra jutni, onnan mélybe zuhanni itt is lehet (sőt). Mégis a SZELLEMI, a vallásokat, bölcseleteket, filozófiákat átható valódi, ÖRÖK EMBERI értékek felé törekvés mutathat egyedül utat a JÖVŐ számára. Nemcsak gondolatban. Tettekben!
 
 
 
 

OLVASS TOVÁBB

http://www.tudatoslet.hu/index.php/koernyezetvedelem/fenntarthatoepiteszet/133-dombhazak-hazankban

 

 

 

Legolvasottabb cikkek

 

 

Cipruson bejelentették, hogy a szigetország 2014 júniusában tervezi bevezetni a garantált Alapjövedelmet

A hír azt bizonyítja, hogy valamennyi Eu tagállam hatáskörébe tartozik a döntés a Feltétel Nélküli Alapjövedelm bevezetéséről. Mindössze politikai szándék és akarat kérdése az adott tagállam részéről.

Ez a fajta megoldás a polgári demokrácia igazi győzelmét és a társadalmi kiegyezés alapját hozhatná el Magyarországnak is. Valamennyi politikai szereplőnek kormánypárti és ellenzéki oldalon az FNA elképzelés mentén sikerülhetne egészséges párbeszédet lebonyolítani és legalább ebben az egyetlen kérdésben együttműködni egymással.

Örömmel üdvözöljük a szigetországban megszületett politikai akaratot és a tiszteletre méltó döntést!

Továbbra is bízunk benne, hogy az Orbán kormány is elvégzi a szükséges közgazdasági számításokat és Ciprushoz hasonlóan olyan döntést hoz, amely az Alapjövedelem bevezetésével rántja ki a devizahiteleseket a bajból ugyanúgy, ahogy a többi elszegényedett társadalmi réteget is!  

Az Alapjövedelem egyetlen akadálya az irigység kultúrája lehetne, amit évszázadokkal ezelőtt a profitéhes tőke alapozott meg és ideje száműzni a társadalmi normák közül a devianciák sorába miután bebizonyosodott, hogy a mai kapitalizmus már nem képes a polgári demokrácia normái szerint működni.

A mai működésképelen rendszer alternatívája, a forradalom nélküli társadalmi változás útja az FNA!

Az Alapjövedelem bevezetése az Eu tagállamok hatásköre! Mindössze politikai akarat kérdése és csupán a jelenleg is rendelkezésre álló állami pénzeszközök gazdaságélénkítő átcsoportosítását kívánja meg! 2013.08.09.

Ebből finanszírozzuk az FNA bevezetését!

 

 

 

 

 

A mappában található képek előnézete Magyarságtudat