Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Passzívházak Magyarországon - helyzetkép

2013.05.21

 

 

Ennyiért vehetsz passzívházat Magyarországon - itt a lista!

2013. március 17., vasárnap 8:02 Pénzcentrum.hu

 

 

Az egyre növekvő közüzemi díjak, illetve a klímaválság egyre inkább az energiatudatos épületek irányába tereli a lakosságot. Ennek folyományaként pedig az ingatlanhirdetések között elkezdtek megjelenni hazánkban is a passzív épületek.

 

 

A körkép elkészítéséhez ezúttal is az egyik legnagyobb hazai ingatlanközvetítő portál adatbázisát hívtuk segítségül. A szűrés során a "ház" kategóriába sorolt, "passzívház" kulcsszót tartalmazó, fényképpel ellátott hirdetéseket vettük figyelembe, mivel a fénykép nélküli hirdetések gyakran megtévesztőek lehetnek. Bár a körkép elkészítéséhez használt portálon a teljes hazai kínálatnak csak a töredéke jelenik meg, azonban ezek alapján is lehet következtetéseket levonni.

Az adatbázisban csupán 41 hirdetést találtunk, mely megfelelt a szűrési feltételeknek. Bár ez nem is annyira meglepő, tekintve az építési technológia fiatal életkorát. Az első passzívház 1990-ben épült a németországi Darmstadtban. Magyarországon viszont csak 2009 februárjában adták át az első olyan épületet a Pest megyei Szadán, amely rendelkezik a hivatalos tanúsítvánnyal. A találati lista szerint jelenleg a "passzívház" kulcsszóval hirdetett ingatlanok döntő többsége Pest megyében (19 darab), illetve Budapesten (11 darab) található. De akad találat Bács-Kiskun (6 darab), Hajdú-Bihar (3 darab), Győr-Moson-Sopron (1 darab), illetve Veszprém (1 darab) megyékből is.

Bár elhelyezkedésüket illetően nem túl széles a paletta a passzív házak piacán, árak és alapterületek tekintetében ugyanakkor már jóval összetettebb a kép. A találati listát böngészve találkozhatunk 18 millió forint alatti ingatlannal is - 17,9 millióért kínálnak például Veresegyházán egy 60 százalékos készültségi állapotban lévő 168 négyzetméter alapterületű családi házat -, de akad a kínálatban több száz millióért kínált budai luxusvilla is, mely szintén büszkélkedhet a hivatalos passzív ház védjeggyel. A hirdetés szövege szerint a II. kerületi Törökvészen 2011-ben épült villa elsőként mondhatta magáénak a passzívház minősítést a kerületben. Az egyedi luxusról természetesen az ár is árulkodik, a tulajdonosok 380 milliót kérnek a háromszintes, 370 négyzetméteres épületért.

 


Passzívház a II. kerületben (Forrás: ingatlan.com)

Bár az egymillió forintos négyzetméterár meghökkentő lehet, ugyanakkor ez nem feltétlenül a passzívház minőségi követelményeinek számlájára írható. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy egy passzívházas fejlesztés nagyságrendileg csupán 20-30 százalékkal kerül többe, mint egy hagyományos A+ energetikai besorolással bíró épület. Ebből nagyjából 5-10 százalékot a gépészet, 15-20 százalékot pedig a többlet hőszigetelés, illetve a nyílászárók emésztenek fel. A budai passzív luxusvilla esetében tehát egyértelmű, hogy a helyszín, illetve a belsőépítészeti megoldások okozzák a magas négyzetméterárat, mely valljuk be, nem kuriózum a budai hegyvidéken.

Jókora probléma tárul viszont elénk, ha egyesével vesszük szemügyre a hirdetéseket. Nem kell hozzá avatott szem, hogy a legtöbb "passzív" jelzővel jegyzett hirdetésnél kiszúrjuk, hogy csak szépen becsomagolt reklámfogásról van szó. Úgy tűnik, a hazai ingatlanközvetítők is felismerték az igényt, miszerint a fogyasztók egyre inkább az energiatudatos épületek irányába húznak. Az ilyen épületek zászlóshajója pedig egyértelműen a passzívház technológiával épült ingatlanok - a fogalommal ugyanis a legtöbb ember, hacsak hallomásból is, de már találkozott. A legtöbb épület viszont nem passzívház, csupán A+ energetikai besorolású, esetleg minősített anyagokból épült ingatlan. A minősítési kritériumoknak ugyanakkor semmiképp sem felelnek meg.

Mitől passzív a passzívház?
A passzívház olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérsékletet biztosítása (ISO 7730) megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához (DIN 1946) megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül. A passzívházak kiemelkedő hőszigetelésüknek köszönhetően nem igényelnek hagyományos fűtési rendszert, de azért valamilyen fűtésre szükség van. A kívánt hőmérséklet eléréséhez szükséges viszonylag alacsony hőmennyiséget főleg a napsugárzásból, illetve az épületben tartózkodó személyek és műszaki berendezések által kisugárzott hőből fedezik. Előírás továbbá, hogy az épület fűtési energiaigénye nem haladja meg a 15 kWh/(m2év) értéket, összes primerenergia-igénye nem több mint 120 kWh/(m2év) és légtömörsége legfeljebb 0,6 1/h. A fűtési energiaigényt és az összes primerenergia-igényt PHPP-számítással, a légtömörségi értéket pedig méréssel (Blowerdoor-teszt) kell igazolni.

Ez az apró trükk viszont a teljes hazai ingatlanközvetítő rendszert, s szakembereket minősíti. Éppen ezért minden esetben kérjük el az eladótól az ingatlanra vonatkozó hivatalos papírokat. Egy passzívház esetén a minősítést igazoló oklevelet, egyéb épületeknél pedig az energetikai tanúsítványt, mely nélkül már nem is lehet ingatlant eladni Magyarországon. Ha nem is tucatjával, de valóban akad a darmstadti Passivhaus Institut által tanúsított épületek is a piacon. Számuk pedig az előttünk álló években megsokszorozódhat. Gondoljunk csak bele, az Európai Unió direktívája szerint 2020-tól kizárólag zéró kibocsátású ingatlanok épülhetnek Magyarországon is, mely épületeknek legnagyobb nyertesei a passzívházak lehetnek.

 

 

 

 

A mappában található képek előnézete magyarságtudat