Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


SZALMABÁLÁKKAL SZIGETELNEK

2012.09.06

 

NAPELEM MINDENKINEK! Már itt is beszerezhető!

 

Technológiák » Épületek » Hőszigetelés

Szalmabálákkal szigetelnek

forrás: sajtóközlemény 2011.06.09. Hivatalosan is bejegyzett szigetelőanyag lett a szalmabála Ausztriában. A préselt S-HOUSE-bálákat a Bécsi Egyetem fejlesztette piacképes termékké.

A gabonaszalmából készülő szögletes szigetelőanyag-elemeket közvetlenül a földeken állítják elő, különböző méretekben. A szalmabálák egyaránt felhasználhatók fal, födém és teljes tető szigetelésére. Egy szalmabálával szigetelt házzal 20 tonna szén-dioxidtól lehet megkímélni a környezetet. Mivel a préselt szalma a közhiedelemmel ellentétben rosszul ég, az új szigetelőanyag nem jelent fokozott veszélyt, és külön építési engedély sem kell a felhasználásához. Sőt, ökológiailag ellenőrzött szigetelőanyagként még a támogatott lakásépítéseknél is elfogadják. Az Osztrák Infrastruktúraminisztérium által finanszírozott „A jövő háza“ című program keretében finanszírozott projekt célja az volt, hogy az eddigi kutatási eredményeket alapul véve továbbfejlesszék a szalma mint építőanyag felhasználását. A Bécsi Egyetemen működő Alkalmazott Technológia Csoport (GrAT) által jegyzett S-HOUSE-bálák nemcsak 100%-ig környezetbarát szigetelőanyagok, hanem jelentősen csökkenthetik az építőipar magas alapanyag- és energiaigényét is.

 

A speciális szalmabálákat egyelőre a GrAT-on keresztül, előjegyzés alapján lehet megrendelni, mivel az aratás korlátot szab az elérhető bálák mennyiségének. A szakemberek jelenleg azon dolgoznak, hogy egész évben rendelkezésre álljon a környezetbarát és rendkívül jó hatásfokú szigetelőanyag. Az érdeklődőknek szükség esetén szaktanácsokat is adnak.

 

Forrás: alternativenergia.hu

 

 

 

A szalmaház eredete

A szalmaházak története Észak-Amerikában kezdődött. A nagy amerikai pusztákon, a középső államokban a hőskorban kevés volt a hagyományos építőanyag, mint a kő és a fa, viszont mivel gabonatermesztéssel (és állattenyésztéssel) foglalkoztak, rengetek szalma akadt. A második feltétel 1880-ban teremtődött meg, amikor is feltalálták a bálázógépet. Az első szalmaházak azonnal felépültek Nebraskában, és 1920-ig élte első virágkorát ez az építési technika. (megjegyzendő, hogy a korszakból származó néhány ház még mindig áll!) a ’20-as években a konjunktúra a háttérbe szorította a szalmaház-építést, ami csak a ’70-es években, az olajválság idején kapott új lendületet a takarékosság és a megújuló energiák használatának előtérbe kerülése miatt.

A szalmaházak hőszigetelése kiváló
 
 
50 cm-es, vályoggal tapasztott falra K=1 értékkel rendelkeznek. Amennyiben a falat élére rakott bálákkal húzták fel (így is lehet), akkor a vékonyabb, de optimálisabb szálirányú falnál mindössze 10%-os romlás tapasztalható, azaz K=0,12. Ez a tégla 0,5-jéhez és a magyar előírás 0,7-éhez képest kiváló. A könnyűszerkezetes faházakkal kapcsolatos gyakori kifogás, hogy rossz a hőtároló képessége – ugyanez érvényes lehetne a szalmaházra is. A szalmafal 1 m2-ében 60 kg-nyi tömeg van, ami igen csekély mennyiség, viszont ehhez jön még 5-5 cm vastagságú vakolat a két oldalon, ennek súlya kb. 150 kg, a két szám összege pedig már kb. a modern falazóelemek súlyát adja ki. A jó szigetelés és hőntartás pedig olyan tényezők, amelyeket figyelembe kell venni a fűtési rendszer méretezésénél. A vályoggal való tapasztásnak két további nagy előnye is van: a jó hangszigetelés és a kiváló páratechnikai tulajdonságok. A tapasztás jobb hangelnyelő, mint a vakolat, a vastag szalmafallal kombinálva pedig egészen imponáló hangszigetelést produkál; ilyen okokból készült pl. rádióstúdió is ezzel a technikával. A páratechnikai tulajdonságokiról szólva pedig mg kell említeni, hogy a vályog és a szalma vízpára-megkötő képessége is nagy, de dinamikus, ami annyit tesz, hogy a megkötött vizet a fal a pillanatnyi külső állapotnak megfelelően visszaadja. Nyáron, amikor magas a levegő páratartalma, a fal felveszi a vizet (ilyenkor a fal víztartalma 15%-ig is felmegy, ez pedig alatta van a kb. 20%-os határnak, amikor a dohosodás megindul), télen, a száraz levegőbe pedig leadja a lakótérbe, így szabályozva önállóan a belső légminőséget. Ez pedig nagyon fontos mai allergiás, asztmás korunkban.


A falakon keresztül történő folyamatos lég- és páradiffúzió miatt („lélegzik” a fal) a szalmaházakban tilos nagyobb területen párazáró rétegeket alkalmazni. Csak kis felületen lehet (amennyit még kompenzálni tud a többi falrész) csempét, műanyagfestéket, magas cementtartalmú vakolatot alkalmazni. Ez bizonyos mértékben behatárolja a vizes berendezések elhelyezését, pl. a fürdőszobai szerelvényeket, zuhanyzót tanácsos tégla válaszfalra telepíteni. A vizes szerelvényekről már ejtettünk szót, beszéljünk a fűtésről is. A szalmaházak tervezői elsősorban a falfűtést támogatják, két okból is. Az egyik, hogy a falfűtés kiváló hatásfokot produkál a jó szigetelő szalmafallal, a másik, hogy ehhez az alacsony hőfokú fűtési módhoz illenek a megújuló energiák, mint napenergia vagy hőszivattyú.

A szalmaház előnyös tulajdonságai


  • Alacsony energiafelhasználás (A, A+ lakcímke).

  • A levegő páratartalma természetes módon szabályozott, és mindig közelít az optimálishoz.

  • Az épület nyáron nem igényel mesterséges hűtést.

  • Jó hangszigetelő.

  • A felhasznált természetes anyagoknak nincs káros-anyag kibocsátásuk.

  • A felhasznált építőanyagok előállítása nagyrészt megújuló-energiaforrásokat vesz igénybe.

  • A használat során a szokásosnál kisebb a függőség a nagy energiaellátó rendszerektől.

  • Más hagyományos építési módokkal azonos élettartam, a tervezésre, kivitelezésre és használatra vonatkozó előírások betartása esetén.

  • A visszamaradt anyagok megsemmisítése nem károsítja a környezetet.

  • A megújuló, gyakran helyi anyagok alkalmazásával alacsony a beépített energia.

  • A szalma és fa keletkezése – szemben más építőanyagokkal – nagy mennyiségű negatív CO2 kibocsátással, azaz CO2 elnyeléssel jár, így az átlagos szalmaház építése CO2 semleges. 
 
Mindezek az előnyök azonban csak akkor érvényesülnek, ha az építkezés során rendszerszemléletben kialakított szerkezeti megoldásokat alkalmaznak. A szakszerűen tervezett, kivitelezett, rendeltetésszerűen használt és karbantartott épületek tartóssága azonos a hagyományos szerkezetekkel.

A szalmaépítés számtalan kötöttsége ellenére nagy formai szabadságot ad a tervezőnek. Készülhet belőle hagyományos megjelenésű rusztikus vagy polgári stílusú épület, de korszerű épületszerkezetekkel ötvözve jól illeszkedik a mai építészeti formavilághoz is. Egyaránt alkalmas meghitt, barátságos, nyugalmat árasztó, valamint izgalmas, tágas, egyéni térkapcsolatú belső terek kialakítására. Az agyag tulajdonságai különleges díszítési lehetőséget kínálnak, amelyet akár az építtető saját kezűleg is elkészíthet egyéni ízlésének megfelelően.

Tartószerkezet


    A fa-tartószerkezet egyedi statikai tervek szerint készül. Ezt az úgynevezett létravázat váltott átlós merevítések erősítik meg. Minden fal kétsoros létravázból áll, ebbe kerül  a szalmabála kitöltés. Általában 45 centi vastagok a falak.


Tetőszerkezet


    A tetőszerkezet szintén egyedileg tervezett. Különösen sok figyelmet igényel a tetőszerkezet és a fal csatlakozása, a csomópontokban ugyanis romolhat a hőszigetelő képesség. A feladatot nehezíti, hogy minden szalmaház más és más megrendelői elképzelések szerint készül, vagyis folyton az egyedi igényekhez kell igazítani a csatlakozásokat. Egyébként a tetőszerkezet hasonló a hagyományos épületek fa-tetőszerkezeteihez. A tetőhéjalás, vízelvezetés stb. a szakma szabályai szerint készülnek. Az eresz tervezésénél kulcskérdés a falszerkezet csapóeső elleni védelme – ennek érdekében kívánatos a széles, legalább 90 centis eresz., Az alapnál  létfontosságú az emelt, legalább 50 cm-es lábazat. Az emelt lábazat nemcsak eső, hanem a hó veszélyeitól is védi a fal alsó hányadát.
 

Falszerkezet



   
A szalmabála önmagában nem teherviselő, stabilitását az egyedileg méretezett fa létraváz adja. A hőszigetelő szalma szélessége  45 cm, amit mindkét oldalon legalább 5-5 centis agyagvakolat burkol – vagyis a teljes falvastagság ~ 55 cm. A hasáb alakú, kötözött, préselt szalmabálákat gabonaszalmából készítik az aratás helyszínén. Az építkezésnél ezeket  helyezik el „téglaként”a  létravázelemek között. 
    
Az agyagvakolaton párazáró festés, bevonat vagy burkolat nem alkalmazható. A felületképzés, festés pára áteresztő képességének közel azonosnak kell lennie az agyagvakolatéval, hogy ne következzen be pára torlódás.

 


Falszerkezet


    A szalmabála önmagában nem teherviselő, stabilitását az egyedileg méretezett fa létraváz adja. A hőszigetelő szalma szélessége  45 cm, amit mindkét oldalon legalább 5-5 centis agyagvakolat burkol – vagyis a teljes falvastagság ~ 55 cm. A hasáb alakú, kötözött, préselt szalmabálákat gabonaszalmából készítik az aratás helyszínén. Az építkezésnél ezeket  helyezik el „téglaként”a  létravázelemek között.
    
Az agyagvakolaton párazáró festés, bevonat vagy burkolat nem alkalmazható. A felületképzés, festés pára áteresztő képességének közel azonosnak kell lennie az agyagvakolatéval, hogy ne következzen be pára torlódás.  
    
Az agyagvakolategyébként képes csökkenteni a helyiségek páratartalmának téli napi ingadozását, mosáskor, főzéskor a falak megkötik a párát, majd fűtés ideje alatt visszajuttatják azt a légtérbe. Ez a párakiegyenlítő hatás képes fenntartani a lakók számára egészséges 50% körüli páratartalmat, mint egy passzív légkondícionáló berendezés.


Hőszigetelés


    A szalmaházak hőszigetelése két és félszer kedvezőbb, mint amit a jelenlegi rendeletek a lakóházakra előírnak. A kétszer ötcentis agyagréteggel,  45 centis vastagságú szalmabálával készült  fal hőátbocsátási tényezője mindössze 0,2 W/m2K, miközben a hagyományos épületekre előírt érték 0,45 W/m2K.
A szalmaház nyáron a falazat  kiváló hőszigetelése és meglepően nagy tömege  miatt hűvös.  A szalmafal   vakolata 145-150 kilógramm négyzetméterenként., ezért nem csak hőszigetelésről, hanem hőtehetetlenségről is beszélhetünk, aminek köszönhetően az épület akár több hétig is képes dacolni a kánikulával. A széles terasz és a párkány az árnyéklolásban is szerepet játszik,  a figyelmes használat pedig megkoronázhatja a hatást, amennyiben éjszaka szellőztetünk, nappal pedig becsukjuk és árnyékoljuk az ablakokat.
Télen ugyanez a szigetelés és hőtehetetlenség tartja melegen az épületet. A szalmaház napi hőfok-esése nem több 1-2 foknál, tehát nem is kell minden nap befűteni. Sugárzó felületekkel (nagy kályhával, falfűtéssel) pedig tovább erősíthetjük az épület belső melegségét. Az alacsony energiafogyasztás feltétele ugyanakkor, hogy az épület minden lehűlő felülete – beleértve a talajjal érintkező részeket – megfelelő szigetelést kapjon.


Tűzvédelem


A szalmaház úgynevezett hármas tűzvédelmi fokozatba tartozik. Vagyis az épületek legalább 45 percen át bírják a tűz ostromát sérülés vagy füstszivárgás nélkül. A szalma tehát hiába könnyen éghető, a vakolatba burkolva épp annyira biztonságos, mint a hagyományos építőanyagok. A hármas tűzvédelmi fokozat alapján a szalmaházak akár oktatási, egészségügyi intézményeknek is helyet adhatnak.

 

 

 


 

 

A mappában található képek előnézete Intelligens Állatvilág