Maradj egészséges rovatunk
Elindult a hivatalosan bejegyzett aláírásgyűjtés az interneten az Alapjövedelem bevezetésére! Itt írd alá és add tovább a hírt mindenkinek!
Szavak, amiket meg kell tanulnunk gyakran kimondani...
Nem csak a fohászainkban, hanem a mindennapjainkban is...
Az örök szellemi fiatalság titka
Forrás: techn.msn.mainap 2012.07.02.
Amerikai kutatók egérkísérleteikben igazolták, hogy egy polinéz eredetű, a Húsvét-szigeten talált szer javítja a kisemlősök kognitív képességeit, csökkenti szorongásukat és depresszióra való hajlamukat. A bakteriális mellékterméknek ráadásul tumorellenes és kilökődésgátló hatása is van.
A tanulási képesség és a memória mindenkinél hanyatlik az életkor előrehaladtával, és egyre több embert érintenek a szellemi leépülés különböző formái is - írja a nol.hu.
A Neuroscience című szakfolyóiratban közzétett tanulmányukban a kutatók arról számoltak be, hogy azok az egerek, amelyeknek folyamatosan rapamicint tettek az ételükbe, idősebb korukban is gyorsabban tanultak, és jobb volt a memóriájuk.
Mint Veronica Galvan, a Texasi Egyetem kutatója elmondta, a szer csökkentette az állatok szorongását is, és kevesebb depresszióra utaló viselkedési formát tapasztaltak náluk.
Mind a szorongás, mind a depresszió jelentősen befolyásolja az ember kognitív teljesítményét, ezért megelőzésük önmagában javíthatja a tanulás eredményességét és a memóriát.
A szorongás fokának mérésére egy kifutóval ellátott ketrecet alakítottak ki a kutatók. A kevésbé szorongó állatok kíváncsiak voltak a kinti világra, és sok időt töltöttek el felfedezésével, míg a szorongóbbak rövidebb időre és közelebbre mozdultak csak ki.
A depresszió mértékét úgy vizsgálták a rágcsálóknál, hogy megnézték, mekkora erőfeszítést tesznek szabadulásukért, ha farkuknál fogva tartják őket. Minél inkább hajlik a depresszióra a kisállat, annál kevésbé küzd a számára kellemetlen helyzetből való szabadulásért.
Galvan szerint az egerek minden korcsoportjára érvényes volt, hogy a rapamicinnel kezelt állatok nem adták fel, igyekeztek szabadulni.
A kutatók három agyi ingerületátvivő anyag, a szerotonin, a dopamin és a norepinefrin szintjét is mérték.
A rapamicinnel kezelt egerek agyában mindhárom ingerületátvivő anyag nagyobb mennyiségben volt jelen.
A rapamicin bakteriális melléktermék, amelyet a csendes-óceáni szigetvilágból származó talajmintákban mutattak ki az 1970-es években.
A Streptomyces hygroscopicus gombatörzsből azonosított vegyület nevét a Húsvét-sziget polinéz elnevezése (Rapa Nui) után kapta.
A vegyület először gombaölő tulajdonságai miatt került a figyelem középpontjába, majd a szervátültetésen átesett betegeknek adták kilökődésgátló szerként.
Később kiderült, hogy tumorellenes szerként is hatásos a rapamicin, lassítja a rákos daganatok növekedését, ezért alkalmazzák ma már kemoterápiás hatóanyagként is.
Szeder: Az erdőkben bóklászók antioxidáns-forrása
A szeder sok mindenben hasonlít a málnára, de jobban eltartható, és több benne a jótékony antioxidáns. A tüske nélküli fajták megjelenésével rövidesen lepipálhatja közeli rokonát.
Ismerjük meg!
A szeder (Rubus fruticosus) a rózsafélék (Rosaceae) családjába és - egyébként a málnával együtt - a szeder (Rubus) nemzetségbe tartozó, évelő, lombhullató, olykor örökzöld indás cserje vagy félcserje gyümölcse. Az ember ősidők óta ismeri és fogyasztja.
A szeder nemzetségen belül a szeder fajok igen elterjedt, mérsékeltövi növények. Észak-Afrikában, Európában és Észak-Amerikában, illetve Ázsia Európához csatlakozó területein vadon is élnek. Csak európai fajokból több mint százat különítettek el. A legtöbb hazai szeder a földi szeder fajcsoportba tartozik, az úgynevezett gyűjtőfaj latin neve a Rubus fruticosus.
Hívják vad szedernek, fekete szedernek, földi szedernek. További nevei szederje, szedernye, fekete málna és még sorolhatnánk. Nagyon hasonló hozzá a kövi szeder, illetve a hamvas szeder (más néven seregély- vagy koldusszeder, Rubus caesius), mely kékesebb, hamvasabb, kevésbé fényes bogyókat terem. Laikus számára a hazai szederfélék felismerése nem könnyű feladat, de nem is elengedhetetlen, hiszen a szeder növények egyetlen része sem mérgező, gyümölcsét fogyasztva pedig nagyon hasonló és fölöttébb áldásos hatásait élvezhetjük, lényegében függetlenül attól, hogy épp melyik bogyóhoz van szerencsénk. Egyébként a fajok könnyen is kereszteződnek.
Vadon erdőszélen, árokparton, félárnyékos, ligetes helyen tenyészik. Könnyen terjed, az erdészek gyomnövényként tekintenek rá, s nem örülnek, ha benövi az új telepítést. A tápanyagdús, jó - főként nyári - csapadék-ellátottságú, humuszos talajt kedveli, a fagyot jól bírja.
A növény nagyon hasonló a málnához, 2-5 méter hosszú kevéssé elágazó indákat hajt. A második évben fordulnak termőre, majd elszáradnak. A második évben a termőhajtás 20-40 virágot hordoz, melyek nagyok, fehér vagy halvány rózsaszínű szirmúak, bőséges nektárforrással csalogatják az őket beporzó rovarokat. Májustól augusztusig virágzik, és augusztustól októberig először zöld, majd fokozatosan piruló, végül feketévé érő termést érlel.
A szeder bogyója nem valódi bogyó, hanem csonthéjas terméscsoport, akárcsak a málnánál. Különbség viszont, hogy a szeder éretten nem válik le az azt hordozó, fogyasztható vacokkúpról. Egy-egy szem tömege 4-8 g is lehet.
Hazai kertekbe körülbelül a XIX. századtól került be, nem csak gyümölcsként, de tüskés védősövényként is kedvelt. Az amerikai növénynemesítők munkáját dicséri a tüskétlen szedrek megjelenése, ami nagyon fellendítette termesztését. Az USA-ban például a tüskétlen változatok elterjedése óta többet termelnek belőle, mint málnát, mert gyümölcse kevésbé érzékeny, jobban szállítható, nem penészedik és kiválóan alkalmas élelmiszeripari feldolgozásra.
Az egyik hazánkban is legkedveltebb fajta a Thornfree.
A tüskementes fajták is hasonló termőhelyet kedvelnek, mint a vad változat, kissé fagyérzékenyebbek, a vesszők megtartásához mesterséges támasztó szerkezetre szorulnak. Önbeporzók, de a fajták kölcsönös megtermékenyítése jobb minőségű, nagyobb szemű termést eredményez.
A szedernek nincs olyan betegsége, amely ellen rendszeresen kellene védekezni, ezért jó eséllyel lelhetünk a piacokon valóban biominőségű szederre. Magyarországon Pest, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyében vannak nagyobb szeder-termőterületek.
Miért jó?
Receptek
A szeder tápanyagtartalma nagyon hasonlít a málnáéhoz, de szénhidrát- és növény rost- illetve pektintartalma nagyobb, C-vitamin- és gyümölcssav-tartalma pedig valamivel alacsonyabb. A legnagyobb különbség íz-, aroma- és színanyagaiban van, dúskál az antioxidáns flavonoidokban.
100 g gyümölcsben nagyjából 85 g víz van. Energiatartalma 52 kcal, 218 Kj. 7 g fehérjét, 4 g zsírt, 12-13 g szénhidrátot rejt. Az ásványi anyagok közül 196 mg kálium, 32 mg kalcium, 21 mg foszfor, 20 mg magnézium, kb. 1 mg mangán, fél mg vas, valamint réz van benne.
Sok A-vitamin, 21 mg C-vitamin, fólsav, valamint némi B1-, B6-vitamin, riboflavin, pantoténsav, niacin is van benne.
A fekete szeder levele gyógynövény-alapanyag, ami galluszsav- és ellágsav típusú csersavakat, flavonoidokat, gyümölcssavakat tartalmaz.
A szederlevélből készült teát hasmenés ellen, izzasztónak, salaktalanítónak használják. Vércukorszint-csökkentő hatása is ismert. Főzete gyulladásgátló öblögető, gargarizáló szer szájnyálkahártya- és fogínygyulladás kezelésére, valamint aranyér elleni ülőfürdőhöz.
Hogyan fogyasszuk?
Az érett szedret legjobb frissen fogyasztani. Vitamin- és antioxidáns tartalmának legnagyobb részét a friss gyümölcshús rejti. Jellegzetes, zamatos íze jól illik különböző tejtermékekkel készült ételekbe, gyümölcslevesbe, joghurtba, tejszínhez, süteményekhez.
A gyümölcsből lekvárt, dzsemet is főzhetünk, amit később szintén felhasználhatunk natúrjoghurthoz keverve vagy süteménybe.
Remek szörp és szederbor, vagy likőr is készíthető belőle. Tartósíthatjuk mélyhűtve is, felolvasztva süteménybe, gyümölcslevesbe, fagylaltkehelybe főként vaníliafagylalt mellé nagyon ízletes.
Magának a gyümölcsnek is van gyógyhatása. A gyümölcslé segít vérszegénység lázas meghűlés, rekedtség, hangszálproblémák ellen.
Ha leveléből teát szeretnénk készíteni, május és augusztus között gyűjtsük és szárítsuk az ép leveleket, amiből 1 teáskanálnyi felaprított levelet öntsünk le 2-3 dl forralt vízzel.
Tippek, tanácsok
Ha frissen akarjuk szedni a gyümölcsöt, csak az érett szemeket érdemes leszedni, mert nem utóérő gyümölcs.
Érdekességek
Levelének csersavtartalmát bőrfeldolgozásra alkalmazták. Szárított leveleiből és fiatal hajtásaiból barna színek előállítására szolgáló festékanyagot nyertek.
A szeder az egyik legrégebben említett gyógynövény. Már i.e. 400-ban, Hippokrátesz korában is említik jótékony hatását. Az 1500-a években a patikusok ismerték fogínyvédő hatását, állatok fekélyeinek kezelésére is használták.
A változatos szederformák léte annak köszönhető, hogy a szederfajták természetes körülmények között is könnyen kereszteződnek, és stabil hibrideket képeznek. Megtermékenyülés nélkül is termést és magokat hoznak. Vagyis ezen növények gyakorlatilag önmaguk klónozásával tudnak szaporodni.
Szerző:
Forrás:
Megjelent:
Máriáss Márta
HáziPatika.com
2008. november 2.
Ismerjük meg!
A szeder (Rubus fruticosus) a rózsafélék (Rosaceae) családjába és - egyébként a málnával együtt - a szeder (Rubus) nemzetségbe tartozó, évelő, lombhullató, olykor örökzöld indás cserje vagy félcserje gyümölcse. Az ember ősidők óta ismeri és fogyasztja.
A szeder nemzetségen belül a szeder fajok igen elterjedt, mérsékeltövi növények. Észak-Afrikában, Európában és Észak-Amerikában, illetve Ázsia Európához csatlakozó területein vadon is élnek. Csak európai fajokból több mint százat különítettek el. A legtöbb hazai szeder a földi szeder fajcsoportba tartozik, az úgynevezett gyűjtőfaj latin neve a Rubus fruticosus.
Hívják vad szedernek, fekete szedernek, földi szedernek. További nevei szederje, szedernye, fekete málna és még sorolhatnánk. Nagyon hasonló hozzá a kövi szeder, illetve a hamvas szeder (más néven seregély- vagy koldusszeder, Rubus caesius), mely kékesebb, hamvasabb, kevésbé fényes bogyókat terem. Laikus számára a hazai szederfélék felismerése nem könnyű feladat, de nem is elengedhetetlen, hiszen a szeder növények egyetlen része sem mérgező, gyümölcsét fogyasztva pedig nagyon hasonló és fölöttébb áldásos hatásait élvezhetjük, lényegében függetlenül attól, hogy épp melyik bogyóhoz van szerencsénk. Egyébként a fajok könnyen is kereszteződnek.
Vadon erdőszélen, árokparton, félárnyékos, ligetes helyen tenyészik. Könnyen terjed, az erdészek gyomnövényként tekintenek rá, s nem örülnek, ha benövi az új telepítést. A tápanyagdús, jó - főként nyári - csapadék-ellátottságú, humuszos talajt kedveli, a fagyot jól bírja.
A növény nagyon hasonló a málnához, 2-5 méter hosszú kevéssé elágazó indákat hajt. A második évben fordulnak termőre, majd elszáradnak. A második évben a termőhajtás 20-40 virágot hordoz, melyek nagyok, fehér vagy halvány rózsaszínű szirmúak, bőséges nektárforrással csalogatják az őket beporzó rovarokat. Májustól augusztusig virágzik, és augusztustól októberig először zöld, majd fokozatosan piruló, végül feketévé érő termést érlel.
A szeder bogyója nem valódi bogyó, hanem csonthéjas terméscsoport, akárcsak a málnánál. Különbség viszont, hogy a szeder éretten nem válik le az azt hordozó, fogyasztható vacokkúpról. Egy-egy szem tömege 4-8 g is lehet.
Hazai kertekbe körülbelül a XIX. századtól került be, nem csak gyümölcsként, de tüskés védősövényként is kedvelt. Az amerikai növénynemesítők munkáját dicséri a tüskétlen szedrek megjelenése, ami nagyon fellendítette termesztését. Az USA-ban például a tüskétlen változatok elterjedése óta többet termelnek belőle, mint málnát, mert gyümölcse kevésbé érzékeny, jobban szállítható, nem penészedik és kiválóan alkalmas élelmiszeripari feldolgozásra.
Az egyik hazánkban is legkedveltebb fajta a Thornfree.
A tüskementes fajták is hasonló termőhelyet kedvelnek, mint a vad változat, kissé fagyérzékenyebbek, a vesszők megtartásához mesterséges támasztó szerkezetre szorulnak. Önbeporzók, de a fajták kölcsönös megtermékenyítése jobb minőségű, nagyobb szemű termést eredményez.
A szedernek nincs olyan betegsége, amely ellen rendszeresen kellene védekezni, ezért jó eséllyel lelhetünk a piacokon valóban biominőségű szederre. Magyarországon Pest, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyében vannak nagyobb szeder-termőterületek.
Miért jó?
Receptek
A szeder tápanyagtartalma nagyon hasonlít a málnáéhoz, de szénhidrát- és növény rost- illetve pektintartalma nagyobb, C-vitamin- és gyümölcssav-tartalma pedig valamivel alacsonyabb. A legnagyobb különbség íz-, aroma- és színanyagaiban van, dúskál az antioxidáns flavonoidokban.
100 g gyümölcsben nagyjából 85 g víz van. Energiatartalma 52 kcal, 218 Kj. 7 g fehérjét, 4 g zsírt, 12-13 g szénhidrátot rejt. Az ásványi anyagok közül 196 mg kálium, 32 mg kalcium, 21 mg foszfor, 20 mg magnézium, kb. 1 mg mangán, fél mg vas, valamint réz van benne.
Sok A-vitamin, 21 mg C-vitamin, fólsav, valamint némi B1-, B6-vitamin, riboflavin, pantoténsav, niacin is van benne.
A fekete szeder levele gyógynövény-alapanyag, ami galluszsav- és ellágsav típusú csersavakat, flavonoidokat, gyümölcssavakat tartalmaz.
A szederlevélből készült teát hasmenés ellen, izzasztónak, salaktalanítónak használják. Vércukorszint-csökkentő hatása is ismert. Főzete gyulladásgátló öblögető, gargarizáló szer szájnyálkahártya- és fogínygyulladás kezelésére, valamint aranyér elleni ülőfürdőhöz.
Hogyan fogyasszuk?
Az érett szedret legjobb frissen fogyasztani. Vitamin- és antioxidáns tartalmának legnagyobb részét a friss gyümölcshús rejti. Jellegzetes, zamatos íze jól illik különböző tejtermékekkel készült ételekbe, gyümölcslevesbe, joghurtba, tejszínhez, süteményekhez.
A gyümölcsből lekvárt, dzsemet is főzhetünk, amit később szintén felhasználhatunk natúrjoghurthoz keverve vagy süteménybe.
Remek szörp és szederbor, vagy likőr is készíthető belőle. Tartósíthatjuk mélyhűtve is, felolvasztva süteménybe, gyümölcslevesbe, fagylaltkehelybe főként vaníliafagylalt mellé nagyon ízletes.
Magának a gyümölcsnek is van gyógyhatása. A gyümölcslé segít vérszegénység lázas meghűlés, rekedtség, hangszálproblémák ellen.
Ha leveléből teát szeretnénk készíteni, május és augusztus között gyűjtsük és szárítsuk az ép leveleket, amiből 1 teáskanálnyi felaprított levelet öntsünk le 2-3 dl forralt vízzel.
Tippek, tanácsok
Ha frissen akarjuk szedni a gyümölcsöt, csak az érett szemeket érdemes leszedni, mert nem utóérő gyümölcs.Érdekességek
Levelének csersavtartalmát bőrfeldolgozásra alkalmazták. Szárított leveleiből és fiatal hajtásaiból barna színek előállítására szolgáló festékanyagot nyertek.
A szeder az egyik legrégebben említett gyógynövény. Már i.e. 400-ban, Hippokrátesz korában is említik jótékony hatását. Az 1500-a években a patikusok ismerték fogínyvédő hatását, állatok fekélyeinek kezelésére is használták.
A változatos szederformák léte annak köszönhető, hogy a szederfajták természetes körülmények között is könnyen kereszteződnek, és stabil hibrideket képeznek. Megtermékenyülés nélkül is termést és magokat hoznak. Vagyis ezen növények gyakorlatilag önmaguk klónozásával tudnak szaporodni.
|
Dióval is lehet fogyni? | |
![]() |
|
![]() |
|
Kategória: Egészségügyi tájékoztatás, Táplálkozás | |
![]() |
|
Mindenki tudja, hogy több zöldséget és kevesebb cukrot kellene ennünk, kerülnünk kellene a gyorsételeket, hogy csak néhányat említsünk a fogyáshoz szükséges étrendi változtatások közül. A fogyást azonban a következő, zsírégetést bizonyítottan serkentő élelmiszerek étrendünkbe iktatásával is előmozdíthatjuk. Mind a négy kiválóan illeszkedik az egészséges fogyókúrás programokhoz. (Természetesen, ha valaki valamilyen alapbetegségben vagy allergiában szenved, az étrendi változtatások előtt feltétlenül beszélnie kell orvosával vagy dietetikusával.) |
Különleges olajok az egészséges bőrért
Az olajokat nemcsak gasztronómiai élmények fokozására lehet használni: a jól megválasztott olajok egyszerűen és hatékonyan ápolják a bőrt. Röviden bemutatunk néhány különleges olajfajtát, és recepteket is olvashat - ezt utóbbiakat csak külsőleg ajánljuk!

Ezek az olajok azért olyan jótékony hatásúak, mert rengeteg esszenciális, az egészséghez elengedhetetlen olajsavat tartalmaznak, emellett E-vitaminban, fenolokban, karotinokban gazdagok.
Az olajokat használhatjuk önmagukban (például masszírozáshoz vagy a bőr tisztításához), de alapolajként aromaterápiához, más anyagokkal keverve pedig bőrradírt, sőt sampont is keverhetünk belőlük.
India kincse: a neemolaj
A neemolajat az örökzöld, indiai szubkontinensen honos neemfa terméséből nyerik. A barna színű, keserű, erős szagú olajat főzéshez nem használják, viszont évszázadok óta készítenek belőle kozmetikumokat. Az ajurvédikus gyógyászat egyik "alapköve", a leírások szerint ugyanis a bőrbetegségektől a reumáig mindenre lehet használni; baktérium- és gombaölő, fertőtlenítő, valamint rovarriasztó hatásai is ismertek. A bőrápolásban elsősorban hidratálóként alkalmazzák: segít megnyugtatni és selymessé tenni a száraz, kirepedezett vagy sérült bőrt.Fejbőrápoló pakolás (irritált, korpás fejbőrre)
Keverjünk össze egy teáskanál neemolajat két evőkanál langyos avokádóolajjal. Ezt a keveréket alaposan masszírozzuk be a fejbőrbe, akár a hajat is átfésülhetjük vele. Tekerjük be a fejet egy vastag törülközővel, és hagyjuk a fejbőrön az olajos pakolást egy órát. Utána alaposan mossuk meg a hajat samponnal.
Az olajokat érdemes sötét színű üvegben, hűvös helyen tárolni, hogy ne romoljanak meg, állaguk ne változzon.
Sivatagi szépség: az argánolaj
Az argánolaj a marokkói nők kedvence. Az argánfa terméséből préselik, sok helyen még mindig kézzel. Nemcsak külsőleg, szépségápoláshoz, de gasztronómiai célokra is használják. Elsősorban a bőr természetes zsírrétegének helyre- és visszaállításához, a bőrpír csökkentéséhez használják, de pozitív hatással van a finom ráncokra és az ekcémára is. Az argánolajos masszázs puhítja és feltölti a bőrt, valamint segít halványítani a hegeket, sebeket és a terhességi csíkokat is.Argánolajos kézmasszírozó
Keverjünk össze egy evőkanál argánolajat egy evőkanál citromlével, és ezzel alaposan masszírozzuk át a kezet, a körmöt és a körömágyat. Ha erősíteni szeretnénk a körmöket, akkor naponta áztassuk be néhány percre ujjvégeinket a keverékbe.
Az, hogy a zsírosabb bőrre is növényi olajat használjunk, ellentmondásnak tűnhet, ám ezek az olajok segítenek helyreállítani a bőr egyensúlyát, nem tömítik el a pórusokat és nem szárítják a bőrt - azaz, nem késztetik arra a faggyúmirigyeket, hogy még több zsiradékot termeljenek, sőt, inkább ellenkezőleg: megnyugtatják és ápolják a bőrt.
Indián asszonyok titka: a jojobaolaj
A jojobaolajat - mely tulajdonképpen folyékony növényi viasz - évszázadok óta használják az amerikai indiánok bőrápolásra, sebek gyógyítására. Jelentős mennyiségű E-vitamint, krómot, cinket és rezet tartalmaz; gyulladáscsökkentő és gombaölő. Nem irritálja a bőrt, és szinte egyáltalán nem tömíti el a pórusokat, így a zsíros, aknés bőrűek is használhatják.Jojobaolajos ajakápoló
Az egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb ajakápolóhoz keverjünk össze egy teáskanál mézet és két teáskanál jojobaolajat. A keveréket tartsuk hűtőben, és éjszakára kenjük az ajkunkra - reggelre puha, bársonyos, selymes lesz a bőrünk!
|
Menüpontok
Bach virágterápia
Cikkek
Csak egy szúnyogcsípés
2013.05.14
Idén sokan vannak, szokatlanul sokan. Valóban csak kellemetlen dologról vagy annál azért többről van szó? Ehhez kicsit utazzunk vissza az időben. Magyarországon az első világháború után még évente kb. százezer maláriás esetet regisztráltak.
A Tietze-szindróma
2013.03.31
A Tietze-szindróma az első tünetek jelentkezésekor könnyen összetéveszthető a szívinfarktussal. Olvasd el a cikket és ismerd meg, hogy időben megelőzhesd a nagyobb problémákat.
Az édesburgonya egy tápanyagbomba!
2013.01.28
Éghajlati adottságaink alapján - kis odafigyeléssel - nálunk is termeszthető lenne az édesburgonya, más néven batáta, ami igazi tápanyagbomba az emberi szervezet számára! Ismerjük meg és termesszük minél többen! Jelentkezz e-mailben, ha szeretnéd termeszteni és megszervezzük a segítséget! kulturaliskreativok5@gmail.com
Dr. Joel D. Wallach előadása az egészségről
2012.10.18
Az oregánó a természet antibiotikuma
2012.09.05
Az oregánó a természet antibiotikuma, baktériumölő hatása a penicillinével vetekszik. Ráadásul az ára jóval alacsonyabb, mint némelyik gyógyszeré.
Enyhíti a megfázásos, influenzás tüneteket, tisztítja a légutakat, csillapítja a köhögést.
De enyhíti az orrmelléküreg gyulladást és a tüdőgyulladást is, eltünteti a szemölcsöket valamint a fejbőrről a korpát, segít ízületi fájdalmak esetén, és még az idegeket is nyugtatja. Ha valakinek a házi patikájából eddig hiányzott az oregánó olaj, ideje beszereznie.
Zuhany ábécé
2012.09.05
A langyos víz…
A langyos (kb. 37 °C-os) víz lehetővé teszi ébredés után a minden szélsőséges hőfok okozta agresszív hatástól mentes, nyugodt zuhanyozást.
- Reggel a langyos víz relaxál.
- Este a langyos víz a könnyű álomra való felkészülést segíti elő.
- A nap bármely szakában a langyos víz felfrissít.
A lábszárgörcs okai
2012.08.12
Tünetek, amelyekre oda kell figyelni, hogy gyógyszerek nélkül is meg tudd őrizni az egészséged!
A legtökéletesebb gyógyszer
2011.01.23
Maradj egészséges!
Ebben a rovatban arra törekszünk, hogy összegyűjtsük és közzétegyük mi mindent érdemes figyelembe venni, ha egészségesek akarunk maradni...
A korábbi években összegyűjtött anyagainkat itt, a baloldali menüben az Egészség rovatunk, illetve a Gyógyító rovatunk címszavak alatt találod meg.
Gyógyító rovatunk - Oxigénterápia
2010.11.03
Egészség rovatunk - Ginkgo biloba
2010.08.09
Legyen gyönyörű a bőröd a természet kincseivel!
2010.06.02
Hogyan élhetsz 100 évig?
2010.04.14
A homeopátiáról röviden
2010.04.11
A láz önmagában nem veszélyes
2010.03.27
Kórokozók vallanak, tanulságokkal!
2010.03.03
A csicsóka jótékony hatása
2010.02.25
Eddig egészségesnek hittük, mégis árthatnak
2010.02.08