Amit a szülőknek az őssejt-levételről tudni érdemes
-
Nők Lapja Cafe
-
2011. 01. 07.
Az elmúlt esztendő egyik kiemelkedő hazai orvosi tudományos eredménye: először mentettek életet Magyarországon privát őssejtbankban tárolt őssejt beültetésével.
A példamutató esemény ráirányította a figyelmet arra, hogy Magyarországon a nemzetközi orvostudomány kutatóinak és alkalmazóinak legjobbjai között jegyzett szakemberek dolgoznak az őssejtkutatás és az őssejtek gyógyászati alkalmazásának elősegítésében és az őssejtmegőrzés tudományának folyamatos fejlesztésében.
Magyarországon jelenleg elsősorban a vérképzőszervi rákos betegségben szenvedőket gyógyítják őssejttel. Bár több sikeres hazai beültetés történt az elmúlt években, a miskolci Gyermek Onkohematológiai és Csontvelő-transzplantációs osztályon 2010 őszén elvégzett életmentő műtét kiemelkedő.
A beültetett őssejt a beteg kislány testvérének köldökzsinórvéréből származott, a szakszerűen levett és megfelelő körülmények között tárolt őssejtek képesek voltak a beteg csontvelőjének pótlására, új csontvelő felépítésére.
„Az őssejtek révén olyan egészséges sejtek kerültek a beteg gyermek szervezetébe – a csontvelőbe és ezen keresztül a vérbe –, melyekben nincs rosszindulatú elváltozás, így ezek a sejtek adják meg a végleges gyógyulás esélyét.
A beavatkozás után két héttel megjelentek az új, egészséges sejtek a gyermek vérében, ezzel a kislány – kezelőorvosai szakvéleménye alapján – a gyógyulás útjára lépett” – mondta a téma szakértője, dr. Balogh István a Napidoktornak.
A KRIO Intézet vezetője elmondta, hogy Pro-Família program keretében ingyenesen biztosították az őssejt levételét és tárolását. Magyarország az egy főre eső sikeres őssejtbeültetések tekintetében kiemelkedő helyen áll Európában.
Jelenleg a Magyarországon született gyermekek mintegy hét százalékának köldökzsinórvérét tárolják, miközben az őssejtterápia alkalmazási területe folyamatosan bővül.
Kormányzati támogatás nélkül azonban a legsikeresebb tudományos eredmények sem tudnak elterjedni, miképpen szükség lesz mielőbb egy olyan nemzeti őssejtbankra is, amely kiszolgálhatja a legkorszerűbb terápiás kezeléseket.

Az őssejteket nagyon ritka vérképzőrendszeri betegségek gyógyításában már lehet ugyan alkalmazni, de kísérletek folynak más kórok gyógyítására vonatkozóan is. Az orvostudomány mai állása szerint az őssejtek képesek rehabilitálni a "megbetegedett" sejteket úgy, hogy olyan sejtekké alakulnak, amilyen szöveti környezetbe kerülnek.

A. Ádám elmondása szerint a társaság még DVD-t is adott nekik abból a célból, hogy a szülészorvosuknak adják át, lássa ő is, miként zajlik egy ilyen eljárás. Tudni kell ugyanis, hogy nem minden orvos vállalja a köldökvérvételt, van, aki nem ért vele egyet, vagy más okból nem vállalja a feladatot.

Ha átgondoltátok, kedves anyuka-apuka, ha kiszámoltátok, ha összevetettetek mindent, nincs más hátra, mint beleszólni a telefonba: "Jó napot kívánok, az őssejtlevétel iránt érdeklődöm..."
|
HAMIS.Magyarországon 2002. óta már rendszeresen végeznek köldökzsinórvér-őssejt beültetést, a beültetések száma mára már meghaladta a százat. A köldökzsinórvér gyógyászati felhasználásának lehetőségei egyre bővülnek. Számos szakértő úgy jellemzi a jelenlegi állapotot, mint a kutatás és a gyógyászat fellendülési időszakát. Napjainkban a köldökzsinórvért számos betegség kezelésében használják, például rosszindulatú daganatos megbetegedések, csontvelő-elváltozások, vörösvérsejt-megbetegedések és immunbetegségek esetén. Magyarországon jelenleg 5 őssejt-transzplantációs centrum van: a budapesti Szent László Kórház, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a miskolci Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház és a Szegedi Tudományegyetem. Az őssejt-transzplantáció az OEP által támogatott egészségügyi ellátás.
A levett köldökzsinórvér mennyisége elégtelen egy beavatkozáshoz.
A végső értékelést a vérben lévő őssejtek számának meghatározása után tehetjük meg. Mindezek figyelembevételével biztonsággal mondhatjuk, hogy az átlagosan levett mennyiség elegendő a vérképzőrendszer helyreállításához egy kb. 40 kg-os gyerek szervezetében. Az ennél nagyobb testtömegű páciensek esetén lehetséges az ún. szekvenciális transzplantáció (további hozzáillő köldökzsinórvér-egységek beültetése), így a szervezetbe juttatott őssejtek száma megfelelő lesz az adott testsúlyhoz. Arra is van lehetőség, hogy köldökzsinórvér-őssejteket perifériás vérből izolált vagy csontvelőből származó őssejtekkel együtt ültessenek be.
Ráadásul az őssejtszaporítás már világszerte elterjedt technológia, bár ez az eljárás jelenleg Magyarországon még nem elérhető.
A regenerációs medicinában (az orvostudomány új ága, ami a mesenchymális őssejtek más őssejtvonalakká való átalakulását kutatja) a sejtszám nem korlátozza a terápiás felhasználását a köldökzsinórvér-sejteknek. Nagyon sok kutatás zajlik ezen a területen és folyamatban vannak az ezekre alapozott klinikai tanulmányok is.
Az autológ köldökzsinórvér rosszabb, mint az allogén (akár rokontól, akár nem rokontól származó).
Az autológ őssejt felhasználásának előnye, hogy nincs meg a GvHD veszélye, ami egy az allogén (testvértől vagy nem rokontól kapott) minta beültetése után fellépő komplikáció. Ez a betegség nagyon kártékony tud lenni a páciens számára. Az autológ őssejtek transzplantációja után nem lép fel reakció a rákkal szemben, amit Graft versus Tumor reakciónak vagy Graft versus Leukemia reakciónak hívjuk.
Mindazonáltal azokban az esetekben, amikor az adott betegség az őssejtek defektusa (pl: súlyos aplasztikus anaemia) következtében alakul ki, mint a adrenoleukodisztrófia vagy az örökletes immunhiányos betegségek (pl. Wiskott-Aldrich-szindróma) esetén a páciens saját köldökzsinórvérének transzplantációja vagy más autológ őssejt-forrás felhasználása helytelen, mert nem érünk el vele gyógyulást. Az autológ őssejt-transzplantációnak van számos hátránya, de abszurd azt mondani, hogy a saját köldökzsinórvér mindig rosszabb mint a másé.
A tény, hogy a 8000 transzplantációból csak néhány tíznél használtak saját köldökzsinórvért, pár száznál a testvérét, a többit nem rokon donortól, csak egyfajta statisztika, mivel egy egység vér a közös bankból a statisztika szerint néhány ezer embernél használható fel allogén mintaként.
Nem létezik megfelelő technika az őssejtek szaporítására.
Mind a mai napig nagyon sok cikk került publikálásra az őssejt-szaporítás lehetőségeiről különböző speciálisan előkészített táptalajokon (médiumok, növekedési faktorok). Különböző források szerint már több mint száz beültetés megtörtént in vitro körülmények között szaporított őssejtekkel.
Az egyszerűen nem igaz, hogy az utóbbi pár évben nincs előrelépés ezekben a kutatásokban.
A köldökzsinórvért csak leukémiák gyógyítására lehet használni.
80 kórt tartalmaz azoknak a betegségeknek a teljes listája, amelyeknél ez már bevett eljárás, illetve amelyek esetében klinikai tanulmányok vannak folyamatban.
Néhány neoplasztikus betegség őssejt-transzplantáció nélkül gyógyítható. Pár rákbetegség (pl. leukémiák) az alacsony klinikai előfordulás miatt nem alkalmaznak őssejt-beavatkozást első megjelenésekor. A betegség többszöri megjelenése teszi indokolttá a transzplantációs eljárást, emellett az eredményei hasonlóak a standard kemoterápia során elértekhez, de a fellépő komplikációk kockázata kisebb.
Lengyelországban a terápia során gyűjtött hematopoetikus őssejteket a következő betegségek gyógyításához használták gyerekeknél:
a) hipoplasztikus betegségek (az autológ transzplantációk gyakorisága szerint): rosszindulatú limfóma, akut mieloid leukémia, akut limfoblasztikus leukémia, Hodgkin-kór, krónikus mieloid leukémia, rosszindulatú hiszticitózis
b) szolid tumoroknál (az autológ transzplantációk gyakorisága szerint): neuroblasztóma, Ewing-szarkóma, csontrák, rhabdomyo-szarkóma, a központi idegrendszer daganatai és még néhány gyerekeknél előforduló tumortípus.
A köldökzsinórvért az egész család fel tudja használni.
Köldökzsinórvér-minta esetén kevesebb HLA antigén egyezőségéhez van szükség, mint a csontvelő vagy a perifériás vér őssejtjeinek felhasználásakor.
A fertőzött köldökzsinórvér nem használható.
A szakirodalomban sok olyan eset jelenik meg, ahol fertőzött köldökzsinórvért használtak.
Az álláspont megfelel az európai törvényeknek (Európai Tanács 2006/17/WE. számú direktívája) és az AABB (American Associaton of Blood Bank) elvárásainak is.
A családi köldökzsinórvér-bankok Magyarországon illegálisak.
A családi köldökzsinórvér-bankok kizárólag gyerekek számára tárolnak vért.
HAMIS. A köldökzsinórvérrel a gyermek szülei vagy gyámja, gondviselője rendelkezik, a tulajdonosa pedig maga a gyermek. A bankban tárolt köldökzsinórvér, a rendelkezésre jogosult vagy a felnőtt tulajdonos döntése szerint átruházható a testvérre. A további, a minta és a recipiens közötti, antigén egyezőségi vizsgálatok után a vér felhasználhatóvá válik a beteg testvérnél. A köldökzsinórvér átruházható bárkire, akinek szüksége van ilyen típusú transzplantációra (egyezőség, megfelelő őssejt-szám esetén).
A családi köldökzsinórvér-bankok meg tudják oldani a minta megfelelő körülmények közötti szállítását bármelyik szakszerű transzplantációra jogosult intézetbe.
A köldökzsinórvér-őssejtek csak hematopoetikus őssejtekké tudnak differenciálódni.
HAMIS.A köldökzsinórvér egyrészt olyan sejteket tartalmaz, amik csontvelősejt-prekurzorokká differenciálódnak, amelyek aztán pedig vörösvérsejtekké, fehérvérsejtekké és vérlemezkékké válnak.
Jelenleg a hematopoetikus őssejtek leggyakoribb felhasználása azok transzplantációja a daganatos és nem daganatos (szerzett és öröklött) megbetegedések gyógyításánal.
Ma már a tudósok rá tudják bírni az átalakulásra kísérleti körülmények között a köldökzsinórvérben lévő másik típusú sejteket is: a mesenchymális őssejteket (a differenciálatlanokat és az éretteket egyaránt) szívizomsejtek, csont- és porcszövet illetve zsírsejt képzésére, illetve állatokban idegsejtekké, májsejtekké és más sejtekké differenciálódnak.
A levett köldökzsinórvér mennyisége a gyűjtőzsáktól függ.
HAMIS.A fent említett eszköz tulajdonságai nem befolyásolják a levett vér mennyiségét, bár felléphet probléma, ha a levételi tű túl kicsi. A köldökzsinórvér gyűjtésénél mindig nagyon körültekintőnek kell lenni mind az anya, mind a baba biztonsága érdekében. A szakszerű levétel szükséges a megfelelő mennyiség eléréséhez. Az őssejtek száma függ a levett vér mennyiségétől, az egyedi anatómiai sajátosságaitól, amik közül a legfontosabbnak a köldökzsinór hossza tűnik. A levett vérmennyiség függ a beszállítás módjától, a méhlepény nagyságától és az orvos gyakorlottságától.
|
![]() |
|
|
Dr. Falus András
|
|
Tudnunk kell: a köldökzsinórvérben található őssejt vérképző őssejt, de valójában nem embrionális őssejt. Tulajdonképpen a felnőtt szöveti őssejtekhez tartozik, fiatalabb voltánál fogva azonban jobban alkalmazható, mint a csontvelőből nyert szöveti őssejtek.
Az önkéntes és térítésmentes adományozást a nemzetközi regiszterhez csatlakozó donorok számát növelve, közös alapelvként és megfelelő minőségi előírások, garanciák mellett kiemelten támogatni kívánja, csontvelő- vagy akár köldökzsinórvér őssejtek esetében is (2004/23 EK EU irányelve, 2004.03.29 EU "Ethical aspects...")
A katolikus egyház nézete szerint a lélek fogantatáskor lép be a testbe, ezért már a megtermékenyített petesejt elpusztítása is bűnös cselekedet. Az ember nem veheti át a folyamat irányítását, mert - akárcsak a mesterséges megtermékenyítési kísérletek során - rengeteg lélek veszne oda.
A lakosság kis hányada viszont egyetért azzal az ortodox kopt és katolikus felfogással, mely szerint erkölcsileg elitélendő cselekedetről van szó. A klónozás - még ha gyógyítási célból történik is - az Egyiptomi Orvosi Tanács törvényei szerint tiltott, elitélendő cselekedet, csakúgy, mint az embrió szövet felhasználása. "Embrió esetében emberi életről van szó. Így egyedül a köldökzsinórvérből nyert őssejt felhasználása engedhető meg." - nyilatkozza Hamdy El-Sayed, a Szindikátus elnöke.
A mappában található képek előnézete Gigants