Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Miből vegyünk bió-t?

2012.07.31

 


 15 tipp a biztonságos házi disznóvágáshoz


 


 

A legszennyezettebb zöldségek, gyümölcsök - Miből vegyünk biót?

 

 
2012.07.10. / Simon Gergely

A hatósági ellenőrzések alapján úgy tűnik, még mindig sok a vegyszerrel telített zöldség, gyümölcs. Ha biztosra akarunk menni, érdemes biót vagy megbízható termelőtől származót választani legalább a notóriusan szennyezett fajtákból, mint a saláta vagy a szőlő.

Három éve, 2009. áprilisában jelentettünk meg „Miből együnk biót? – A gyümölcsök és zöldségek szennyezettségéről“ címmel egy áttekintést arról, hogy a hazai boltokban mely zöldségek, gyümölcsök és gabonafélék tartalmaznak gyakran és melyek ritkán növényvédőszer maradékokat. Most megnéztük, hogy mennyiben változott a helyzet azóta.

A 2012-ben közzétett 2009-2011-es vizsgálatok során 54 esetben találtak határérték feletti szennyezettséget vagy tiltott szermaradékot.

Az 54 termékből 29 volt külföldi, ebből 22 EU-n kívüli és 24 volt hazai (egy termék származása nem ismert). Leginkább uborkapaprikafejes salátaretekköszméte ésszőlő mintákban mutattak ki határérték feletti szennyezettséget, ami nagyban átfed a korábbi adatokkal.

Az utóbbi évek méréseiből nehéz lenne trendeket levonni a mérések kis számára való tekintettel. Továbbá nem minden terméktípust vizsgáltak azonos mértékben, hisz a hatóságok az érzékenyebb termékeket alaposabban veszik górcső alá.

A bio, azaz az ökológiailag ellenőrzött gazdaságokból származó élelmiszereket több okból is előnyben részesíthetjük. Az ilyen gazdálkodások sokkal kevésbé terhelik a környezetet, jobb a tápértékük és nem tartalmazhatnak vegyszermaradványokat, szemben a „hagyományosnak” hívott nagyüzemi, vegyszeres termelésből származó élelmiszerekkel. 

 

Szennyezett bébiételek

A legaggasztóbb eredmény a friss mérési időszakban több bébiétel – rákkeltő listákon szereplő – kaptánnal való jelentős szennyezettsége volt.

A Nestlé Egerben forgalmazott alma bébiitalában két alkalommal 2010 májusában és júniusában, a határértéket 11-14-szeresen meghaladó mértékben találtak kaptán gombaölőszert.

Az Univer bébiételében pedig 2009 novemberében mértek szintén kaptánt a határérték 29-46-szorosában. Korábban 2010 áprilisában ugyancsakkaptánt találtak egy szlovák származású almás-málnás bébiételben.

 

Az EU 2009-ben elfogadta, hogy ki kell zárni a mezőgazdaságból a rákkeltő, mutagén azaz génkárosító, a szaporodási képességeket valamint a hormenrendszert károsító anyagokat. Ám a hatóanyagok jórészének kivonása csak 2014 után kötelező. Így még sok évig lehetnek a nem bio termékekben olyan anyagok, amelyeket jó szívvel biztos nem ajánlhatunk senkinek – még határérték alatt sem. A hormonrendszert károsító növényvédőszerek már egészen kis mennyiségben is károsak lehetnek egy csecsemő vagy egy magzat fejlődésére.

Rákkeltő, hormonhatású…

A korábbi évekhez hasonlóan továbbra is a potenciális rákkeltő, szaporodási képességekre káros, hormonhatású dimetoát nevű rovarirtószert mérték a hatóságok leggyakrabban – összesen 9 alkalommal – határérték felett. Négyszeruborkában, kétszer köszmétében, valamint egyszer paprikábanszilvában és retekbentalálták meg a szennyezést.

Egy magyar fürtös uborkában 2011 decemberében a mérések szerint a kaptán mennyisége kilencvenszer meghaladta a határértéket. Összesen hat uborka mintában mértek határérték feletti szennyezettséget. 2010 júniusában pedig a határérték hússzorosában találtak betiltott rákkeltő diklórfoszt egy hazai uborkában.

paprikaminták továbbra is gyakran szennyezettek a határértékek felett: az EU-n kívülről érkezett zöldségek voltak újra a legrosszabbak. Az 54 szennyezett termékből 6 paprika volt, ebből három marokkói, kettő jordán és egy hazai.

Volt olyan marokkói paprikaminta is, amely a határérték 45-szörösében tartalmazott vegyszermaradékot. Több esetben volt emellett szennyezett fejes saláta, retek, köszméte és csemegeszőlő. Indiából származó csemegeszőlőben 6 alkalommal is kimutattak határérték felett ugyanazon anyagot 2010 májusában.

 

Ezekből válassz inkább biót
A legszennyezettebb termékek a következők voltak:

*fejes saláta,
*paprika,
*paradicsom,
*uborka,
*retek,
*eper, szamóca,
*általában a bogyósok, valamint
*a citrom és grapefruit héja. 

Fele cukor, fele méreg

2009-es átfogóbb adatok szerint a hazai boltokban kapható termékek körülbelül fele tartalmaz peszticid (növényvédő, pl. gyomirtó-, gombaölő-, rovarirtó szer) maradékot, a határértékek felett pedig a termények körülbelül 2%-a tartalmaz növényvédőszer maradványt.

A felmérés alapján a gyümölcsök szennyezettebbek voltak, mint a zöldségek; a hazai termékek tisztábbak voltak, mint az import élelmiszerek.

A 2007-es mintákban a hazai gabonafélék és zöldségek több mint 80%-ában nem volt kimutatható szermaradék, addig a hazai gyümölcsök közel felében találtak növényvédőszereket.

Ezzel szemben a külföldről hozott gyümölcsök több mint 65%-ában találtak szermaradékot, míg az import zöldségek körülbelül 46%-a volt szennyezett. A legszennyezettebbek az EU-n kívülről jövő termékek, amelyek ráadásul sokszor tartalmaznak az EU-ban már betiltott vegyszermaradékokat is. Az üvegházi termékek kiemelten szennyezettek voltak, így kockázatosabbak az egészségünkre.

 

Többfajta peszticidmaradékot
*körte,
*szőlő,
*citrom,
*fejes saláta,
*paprika,
*uborka és
*narancs mintákban találtak.

Sok kicsi egészségre megy

Sajnos nem dőlhetünk nyugodtan hátra, ha egy termékben a határérték alatt van a növényvédőszerek koncentrációja. A jogszabályok szempontjából ugyanis ez azt jelenti, hogy ha mondjuk hat-hétféle vegyszermaradék van a határérték 99%-ban egy termékben az is hivatalosan tiszta, egészséges terméknek számít, azaz a jog szerint 1+1+1+1+1+1+1=1.

Több tudományos kutatás is bizonyította, hogy a különböző növényvédőszerek hatása nem csak, hogy összeadódhat, de fel is erősíthetik egymást.  Pont erre alapozva mutatta be a Greenpeace tanulmánya, hogy a határértékek sem óvják meg az emberek egészségét.

Az eredmények azt mutatják, hogy az érzékeny termékekben még mindig könnyen lehet magasan a határértékek feletti szennyezettséget mérni. Mivel a kutatások szerint a határértékek alatti szennyezettség esetén sem lehetünk biztosak a termék egészségünkre gyakorolt hatásában, ezért javasolt ezen érzékeny termékek esetén biót venni, különben könnyen lehet, hogy a friss zöldségekkel, gyümölcsökkel a várthoz képest pont ellentétes hatást érünk el.

A szerző vegyi anyag szakértő, a Greenpeace Magyarország munkatársa.

Fotó (cc) : leadenhall


 

Kedves piac szerető Barátunk!

Sokan keresnek meg bennünket, hogy segítsünk népszerűsíteni termékeiket, üzletüket vagy egy megnyíló piacot, mivel évek óta jelen vagyunk, látogatottságunk, hírlevél adatbázisunk és Facebook rajongóink száma az egyik, ha nem a legmagasabb a termelői termékeket népszerűsítő oldalak között.
Abba sokan nem gondolnak bele, hogy miért is lett ez a látogatottság, a magas rajongószám, ők csak azt látják, hogy MOST VAN.

Elárulom a titkot: sokat dolgoztunk érte, dolgozunk a mai nap is és sok PÉNZT költöttünk rá. Kellettek persze a jó ötletek is, de semmit nem kaptunk ingyen, mindenért meg kellett dolgoznunk, mindenért fizetnünk kellett. Akik ebben segítettek bennünket, azoknak ez úton is köszönjük!

Sok-sok nulla van abban a számban, amit eddig saját zsebből, nem pedig támogatásokból, pályázatokból fizettünk ki azért, hogy minél több emberhez eljusson üzenetünk: találjon egymásra vidék és város, jusson mindenki jó minőségű és ízű élelmiszerhez és emberi kapcsolatokhoz!

Ezért meg kell válogassuk, kiknek tudunk segíteni, hisz időnk is véges, és az egyik kiemelt terület a termelői piacok lettek. Nálunk található az egyik legnagyobb piaci adatbázis, amit a www.termeloi-piacok.hu címen is el tudtok érni.

Segítettük eddig a Királyi Vásárt, a Szimpla Háztáji Piacot, az Inárcsi Piacot, Pécsen, Nagymaroson és Adyligeten is a piac létrejöttét. Akiket kihagytam, azoktól elnézést kérek, szerencsére sok piac van.

Most a Közösségi Piacra hívom fel figyelmeteket, ami március 2-án kerül első alkalommal megrendezésre a belvárosban, az Akvárium Klubban (térkép). A szervezők városi fiatalok, lelkesek és a hely is szuper lesz, fedett, nagy és kulturált. Remélem hamar kinőjük! ;-)

Várunk mindenkit szeretettel tehát március 2-án, a termelők és a finomságok már készen állnak, most már csak Rátok, tudatos, jó minőségű élelmiszert szerető vásárlókra várunk.
A piacról itt olvashattok: http://www.termelotol.hu/termelo/kozos-piac-kozossegi-termeloi-vasar

Találkozunk a Közösségi Piacon! Üdvözlettel, Rönky Balázs


ÍGY TERMELJ BIOZÖLDSÉGET 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna|2013. 03. 02., 8:00|

Nagyjából 130 négyzetméternyi kert már jó annyi zöldség megtermeléséhez, amennyi elég egy négytagú családnak. Ráadásul organikus módon, vegyszerek alkalmazása nélkül. A trükk a növénytársításban rejlik, amelyhez rajzos tervezési segítséget adunk kezdődnek és haladóknak.

Hogyan lehet a legtöbbet kihozni a háztáji kertből? Az Ócsán épülő szociális lakóparkba például ezer négyzetméteres telkeket terveztetett zöldség- és gyümölcstermesztés céljára a Belügyminisztérium. Ehhez képest a magyar kertészeti szakirodalom 150-200 négyzetméteres veteményest javasol egy négytagú család számára. Ugyanerre a célra a 40 négyzetmétert is elegendőnek találta a tesztjeinken a legjobbnak bizonyult internetes kerttervező szoftver, az amerikai Smart Gardener (a 40 m2-hez jön az ösvények által lefedett terület), mert figyelembe veszi az időbeliséget is, hogy betakarítás után az ágyásba ismét lehet ültetni.

A különbség az organikus szemléletben rejlik, amelynek egyik alappillére a növénytársítás. Ez lehetővé teszi a veteményeságyások megosztását, azaz megfelelő társításban a növények sokkal kisebb területen ültethetők, mert táplálják, védik és serkentik egymást. Ebben a cikkben ehhez a kertészkedési módszerhez adunk tippeket, letölthető kerttervvel, ültetési ajánlóval a fontosabb zöldség-fűszer társítások bemutatásával. Az elérhető hozam a napi zöldségfogyasztást fedezi.

Meglepően sok zöldség két átlagos lakótelepi lakásnak megfelelő területen

Forrás: AFP/Mychele Daniau

Kis területen nagy hozam

 

A társítások egyik legismertebb példája a három nővér ültetési mód, amelyet még az amerikai indiánok fejlesztettek tökélyre. Ők egy fészekbe ültették a babot, a kukoricát és a tököt. A bab ugyanis nitrogénmegkötő tulajdonsága révén a növekedési szakasz lezárulta után táplálja a neki támasztékot nyújtó kukoricát. A kukorica tövébe ültetett tök talajtakaróként viselkedik, és nem engedi kiszáradni a földet.

A szakirodalom sok ehhez hasonló trükköt ismer. A snidling például serkenti a paradicsom növekedését, és javítja az ízét, távol tartja a kártevőket, a molytetveket és az aknázólegyeket. A torma növeli a burgonya betegségekkel szembeni ellenálló képességét, és az erősen csípős zöldséget nem kedveli a burgonyát károsító kolorádóbogár. 

A rozmaring elűzi a káposztalegyet, a hagyma- és répalegyeket pedig úgy zavarhatjuk meg, hogy vegyesen ültetjük a két növényt. A paszternák gyökere rovarölő hatású, olyannyira, hogy organikus permetlé is készíthető belőle. A társítás nem csak a kártevők ellen hasznos. A tárkony dajkanövény, segíti más növények növekedését. A borsó árnyékot nyújt a spenótnak, hogy a levelei zsengék maradjanak, a spenót pedig segíti más magok csírázását. További jó szomszéd a fejes saláta és a borsó, a paradicsom és a fokhagyma, az uborka és a karalábé.

A növénytársítás lehetőséget teremt arra, hogy vegyszerek alkalmazása nélkül is jó minőségű zöldségeket termeljünk - igaz, cserébe sokkal több gyomtalanító kapálást igényel a kiskert. A legfontosabb zöldség-fűszernövény párosokat ebben a táblázatban foglaltuk össze, amelyet letölthet és kinyomtathat PDF-dokumentumként:

Melyik zöldség- és fűszernövény passzol a legjobban? Töltse le a teljes tervet!

Forrás: [origo]

Hogyan tervezzünk zöldségeskertet?

Az internetes kerttervező szoftverek megbecsülik a várható zöldségfogyasztást és a szükséges vetőmagigényt a család létszáma szerint, ezért kezdőknek nagyon praktikusak.

Több szolgáltatást is kipróbáltunk, és az amerikai Smart Gardener bizonyult a legjobbnak (hasonló oldalt nem találtunk magyar nyelven). Ingyenes, heti hírlevelet küld a kerti tennivalókról, fényképes adatbázisában rendkívül sokféle zöldség szerepel. Hátránya, hogy négyzetlábban számol, de azt egyszerűen osszuk el tízzel a felfelé kerekített metrikus érték eléréséhez (4 négyzetláb nagyjából 0,4 négyzetméter). Végül 130 négyzetméteres lett a letölthető kerttervünk:

A teljes rajz itt elérhető; a tervet igény szerint lehet bővíteni. A Smartgardener rákérdez az irányítószámra, hogy a csapadékkal, hőmérséklettel, napfényes órákkal stb. kalkuláljon. Mivel amerikai szolgáltatásról van szó, az északnyugat-texasi Lubbockot érdemes támpontként megadni (irányítószám, azaz ZIP Code 79453). Ez a település felel meg Pest megye éghajlati viszonyainak az Országos Meteorológiai Szolgálat információi szerint

Forrás: [origo]

Mintakertünk keleti tájolású, azaz a kert vége, a paradicsomágyások felé tekintve bal kézre esik észak. Ez befolyásolja az ültetési rendet. A magasabb növésű kukorica került az északi oldalra, hogy ne árnyékolja az alacsonyabb növényeket. Középre a közepes, a déli oldalra az alacsonyabb növények kerültek.

Az ágyások mérete nagyjából szabványos, hogy jövőre cserélgetni lehessen a növényeket a vetésforgónak megfelelően. Igyekeztünk a sok locsolást igénylő fajtákat a képzeletbeli ház felőli, azaz nyugati oldalra tenni, hogy minél közelebb legyen a háztetőről gyűjtött esővíz - a zöldség ugyanis szereti a gyakori locsolást. A paradicsomot pedig a kerítés mellé ültettük, hogy megtámassza.

Az ágyások legfeljebb egy méter szélesek, hogy ne kelljen belépni a növények közé. A zöldségeknek laza szerkezetű talaj kell, és ha már fáradságos munkával felkapáltuk, ne tömörítsük vissza taposással. Az ágyások között általában fél méter széles ösvényt hagytunk, leszámítva a főbb útvonalakat, amelyek egy méter szélesek, hogy legyen hely közlekedni a talicskával. Ebbe szedjük a terményt, gyűjtjük be a komposztálandó nyesedéket, gazt. Az alábbi táblázatban az látható, pontosan mennyi helyet igényelnek a növények, és hogyan érdemes ültetni őket:

Töltse le innen a kerttervnek megfelelő ültetési táblázatot!

Forrás: [origo]

 

Komposztálás és közös vetőmagvásárlás

A kert végébe három komposztálókeretet terveztünk, hiszen az érés körülbelül egyéves időtartama alatt nem szabad már friss anyagot keverni a komposzthoz, új keretet kell kezdeni. Ekkora kerthez legalább három keret szükséges.

Fűszerekkel együtt 39-féle növényt válogattunk a mintakertbe. Ez első látásra soknak tűnhet, pedig nem az; kiegyensúlyozott étrendet tesz lehetővé. A szortiment nem tartalmazza a tartósítással, savanyítással télire eltehető zöldségek mennyiségét, ezzel lehet az ágyások számát szaporítani. A fent bemutatott tervet tehát érdemes tovább alakítani az egyéni igényeknek megfelelően.

A zöldségtermesztés alapjainak elsajátításában remek segítség a Zöldségtermesztők kézikönyve, amely részletesen elmagyarázza a szükséges teendőket, illetve Gertrude Franck interneten szintén elérhető Öngyógyító kiskert című könyve. És még egy tipp: a szaküzletekben vagy áruházakban kapható vetőmag zacskónként kétszáz magot is tartalmazhat, fajtától függően. Érdemes tehát három-négy családnak összefognia, és leosztani, ki milyen vetőmagot szerez be, majd utána szétporciózni. 

A kapálás az ára a vegyszermentességnek (közösségi kert Franciaországban)

Forrás: AFP/Mychele Daniau

Kevesebb zöldséget eszünk, mint a 80-as években

Sok zöldséget fogyasztani bizonyítottan egészséges, mégis kevesebbet eszünk, mint húsz-harminc éve. Jelenleg egy négytagú család egy tagja átlagosan 50-60 kilogramm zöldséget és burgonyát fogyaszt évente a Központi Statisztikai Hivatal szerint (részletekért lásd a KSH háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvételét). Az 1980-as években még fejenként 75,6 kilogrammra taksálta a vásárolt zöldség mennyiségét a KSH. Ezt a mennyiséget átlagosan 10 százaléknyi háztáji növelte, így a tényleges zöldségfogyasztás elérhette a 93-94 kilogrammot - olvasható a Zöldségtermesztők kézikönyvében.

Minél több gyermek van a családban, annál kisebb az egy főre jutó zöldségfogyasztás. Ennek egyik oka, hogy a gyerekek kevesebbet esznek (csökkentve az átlagot), a másik az alacsonyabb jövedelem. Annak ellenére, hogy a családi adókedvezmény javított a gyermekesek bevételein, még mindig rosszabb anyagi helyzetben élnek, jövedelmük az országos átlag négyötödét teszi ki a statisztikai adatok szerint - mondta Kollár Krisztina, a KSH Életszínvonal-statisztikai felvételek osztályának munkatársa az [origo]-nak.

"A három- és többgyermekeseknél csökken a leginkább a zöldségfogyasztás, illetve ott, ahol a szülő egyedülálló. Mivel a rezsikiadások rugalmatlanok, nem lehet spórolni rajtuk, így a háztartások az élelmiszerkiadásokat igyekeznek visszafogni" - mondta Kollár. Ezért érdemes kihasználni a ház körül adódó négyzetmétereket: növénytársítással két lakótelepi átlaglakásnak megfelelő területen meg lehet termelni 200-240 kilogramm zöldséget az egész családnak, és ha a kert beindul, még többet is.

forrás: origo.hu

 


 

 

 

 

A mappában található képek előnézete Ökoklikk hétvége Galgahévíz