Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Jókedvűen kreatívak vagyunk, rosszkedvűen viszont elmélyültebben tudunk gondolkozni - Mérő László

Cipruson bejelentették, hogy a szigetország 2014 júniusában tervezi bevezetni a garantált Alapjövedelmet

A hír azt bizonyítja, hogy valamennyi Eu tagállam hatáskörébe tartozik a döntés a Feltétel Nélküli Alapjövedelm bevezetéséről. Mindössze politikai szándék és akarat kérdése az adott tagállam részéről.

Ez a fajta megoldás a polgári demokrácia igazi győzelmét és a társadalmi kiegyezés alapját hozhatná el Magyarországnak is. Valamennyi politikai szereplőnek kormánypárti és ellenzéki oldalon az FNA elképzelés mentén sikerülhetne egészséges párbeszédet lebonyolítani és legalább ebben az egyetlen kérdésben együttműködni egymással.

Örömmel üdvözöljük a szigetországban megszületett politikai akaratot és a tiszteletre méltó döntést!

Továbbra is bízunk benne, hogy az Orbán kormány is elvégzi a szükséges közgazdasági számításokat és Ciprushoz hasonlóan olyan döntést hoz, amely az Alapjövedelem bevezetésével rántja ki a devizahiteleseket a bajból ugyanúgy, ahogy a többi elszegényedett társadalmi réteget is!  

Az Alapjövedelem egyetlen akadálya az irigység kultúrája lehetne, amit évszázadokkal ezelőtt a profitéhes tőke alapozott meg és ideje száműzni a társadalmi normák közül a devianciák sorába miután bebizonyosodott, hogy a mai kapitalizmus már nem képes a polgári demokrácia normái szerint működni.

A mai működésképelen rendszer alternatívája, a forradalom nélküli társadalmi változás útja az FNA!

Az Alapjövedelem bevezetése az Eu tagállamok hatásköre! Mindössze politikai akarat kérdése és csupán a jelenleg is rendelkezésre álló állami pénzeszközök gazdaságélénkítő átcsoportosítását kívánja meg! 2013.08.09.

Ha a polgári kormány nem lépi meg az FNA bevezetését, a szélsőséges politikai erők profitálhatnak: Friss látlelet a szegénységről! A drasztikus elszegényedés megindulása a 2008-as pénzügyi és gazdasági válsághoz köthető. A válságnak négy periódusa volt eddig Magyarországon. 2008. második felében tört ki a pénzpiaci válság, amely a megtakarítással rendelkezőket érintette. 2008−2009-ben visszaesett a foglalkoztatás, nőtt a munkanélküliség. Ezzel párhuzamosan a devizahitelek problémája is élesen megjelent. 2009−2011-ben az állami kiadásokat erőteljesen csökkentették, miközben nőttek a lakossági elvonások. Az egykulcsos SZJA bevezetése hátrányosan érintette az alacsony keresetűeket. 2011−2012-ben egyértelműen szűkítették a szociális és egészségügyi kiadásokat. A háztartások közel 81 százalékának nincs annyi tartaléka, hogy egy váratlan, nagyobb kiadást – 100 000 Ft nagyságban – ki tudjon fizetni. A fűtés hiánya 20 százalékról 27 százalékra nőtt az elmúlt két év alatt.

A válság elmúlt öt évében azok a negatív tendenciák erősödtek fel még jobban, amelyek a társadalom alsóbb rétegeit érintik hátrányosan. A szegénységnek nem csak a mértéke, hanem mélysége is hatalmas ütemben nőtt. Különösen jelentős volt a szegénységi kockázat növekedése a gyermekek és a fiatalok, az alacsony iskolázottságú és a roma háztartásfővel élők körében, valamint azok között, akik olyan háztartásban élnek, ahol a háztartásfő munkanélküli vagy inaktív.

A parlamenti pártok lemondtak a leszakadó rétegek felzárkóztatásáról, hiszen egyik pártnál sem jelent meg átfogó program a leszakadás további megakadályozására. Ha a folyamatokat nem tudja megfékezni az elit, akkor a szélsőséges politikai erők komolyan profitálhatnak ebből. 

 forrás: Totyik Tamás

Ebből finanszírozzuk az FNA bevezetését!

VÁLASZTÁSOK 2014 - LAKOSSÁGI SZEMMEL

Európai Polgári Kezdeményezések - EPK - Add a véleményed!

A víz és szennyvízhálózat emberi jog! Ehhez kell az EGYETÉRTŐ aláírásod SOS!

Alapjövedelem – aláírásgyűjtés már 27 országban

Aláírási lehetőség itt.

A kezdeményezés részletei és aláírási lehetőség: itt.

Az aláírásgyüjtés helyzetéről itt tájékozódhat.

EZT IS MEGOLDJA AZ ALAPJÖVEDELEM BEVEZETÉSE!

 


 

Közérdekű, ezért itt is közzétesszük. Frissítve: 2012.07.10. Forrás: vntv.hu
 

A magyarok ereje nem a létszámában, hanem az egyedeit meghatározó tulajdonságaiban rejlik! Megnőtt a lakossági felelősségünk Többet kell tennünk mint azelőtt, mert elindult az egyfajta világ összeomlása és mire véglegesen összeomlik, ott kell lennie az új rendszernek! 

 


Hatékony Orbán kontrollált dühe – interjú Mérő Lászlóval

Jókedvűen kreatívabbak vagyunk, rosszkedvűen viszont elmélyültebben tudunk gondolkodni – állítja új könyvében Mérő László. Az érzelmeinket lehet befolyásolni egy-egy döntés előtt, ahogy Orbán Viktor is él a „kontrollált düh” jótékony hatásaival.

Két út áll Magyarország előtt: vagy maradunk világhírű depresszívek, vagy felfedezzük a tanult optimizmust, de akkor kevésbé leszünk kreatívak. Interjú. 

Új könyvében azt állítja, hogy az érzelmek jelen vannak a logikus gondolkodásban, és például a rossz hangulat, a düh vagy a jókedv pozitívan befolyásolhatja a racionális döntéseinket. Ez mindig igaz? Nincs olyan, hogy hideg fejjel, érzelemmentesen gondolkodunk?

Mindenkinek a gondolkodására hatással vannak az érzelmei. Nem mindegy azonban, milyen érzelmek keverednek a különböző típusú gondolkodásainkkal.

A jókedv például segíti a kreativitást, és a rutinmegoldásokat, míg a negatív érzelmek gátolják ezeket.

Az elmélyült, analitikus gondolkodásra viszont inkább a rosszkedv hat pozitívan.

Jó példa minderre a brainstorming. Ennek első szakasza, a szabad ötletelés akkor működik jól, ha oldott, vidám hangulatban vannak a résztvevők.

A felmerült ötletek kiértékelésére az ügyes brainstorminglevezető viszont komorabb, feszültebb hangulatot teremt, így elmélyültebben tudja a csoport feldolgozni a tapasztalatokat.

A jó- és a rosszkedv hatása tehát elég jól leírható az emberek többsége esetén, persze vannak kivételek. A düh, a meglepődés viszont már sokkal egyénibben hat. Fontos, hogy soha nem hosszan tartó hangulatokra kell gondolni, hanem illékony, rövid ideig tartó érzésekre. Például a mély depresszió már egész másképp hat az elmélyült gondolkodásra, mint a múló rosszkedv.

Ha tudjuk, hogy milyen érzelmek hatnak pozitívan bizonyos gondolkodási műveletekre, akkor a siker érdekében egyszerűen meg kell próbálni ilyen hangulatba hozni magunkat? Mondjuk, meghallgatunk egy szomorú zenét, mielőtt elmélyült feladatba kezdünk?

Ilyen enyhe beavatkozást nyugodtan megtehetünk, hiszen különösebb veszélye nincs, viszont elég jó eséllyel valamit javít az adott gondolkodási műveletben. Ettől persze nem lesz hirtelen senki Mozart vagy Einstein, de amit amúgy is meg tud csinálni, azt esetleg gyorsabban, vagy flottabbul csinálja.

Időnként érdemes dühbe hoznia magát, a cél érdekében!

Az iskolákban, mondjuk, matematikaóra előtt le kell tolni a diákokat, hogy rosszkedvük legyen, hogy elmélyültebben tudják megoldani a példákat? Ez volna a szigorú matektanárok titka?

Ez attól is függ, milyen típusú példákat kell megoldaniuk a gyerekeknek vagy milyen tananyagrész jön. Amikor rutinfeladatokról van szó, akkor nem feltétlenül jó ez a taktika. De, ha gondolkodtató feladatokat adunk nekik, akkor akár még segíthet is egy ilyen „hangulatrontás”.


Azt is felejtsük el, hogy egy hisztis főnök nem lehet jó vezető? Mennyiben segítik meg az érzelmek egy cégvezető vagy egy politikus döntéseit?

Bár a pszichológia csak az utóbbi húsz évben fedezte fel magának az „érzelmek logikáját”, Alex nevű ősrégi barátom, aki ma már sikeres üzletember például – ha nem is tudatosan, de a tapasztalatai alapján - már gyerekkorunk óta rájött, hogy időnként érdemes dühbe gurítania magát.

Nem azért, mert akkor olyan félelmetes, hanem azért, mert olyankor jobb érvek jutnak eszébe. Vagy sokszor rákészül arra, hogy meglepődik. Egyszer Londonban együtt mentünk taxival egy tárgyalásra. Az úton elmondta, hogy szerinte mit fog mondani a partner. Ez be is jött: szóról szóra azt mondta, amit a srác megjósolt.

A tárgyaláson azonban Alex szeme kikerekedett, hangja megváltozott, felvette minden jelét a meglepődésnek, azt kérdezte, hogy „tényleg, komolyan így gondoljátok?”. Azt pedig már 120 éve tudjuk, hogy az alapérzelmeket létre tudjuk hozni magunkban pusztán azzal, hogy létrehozzuk az élettani kísérőjelenségeit.

Ha kitágítjuk a pupilláinkat, kikerekítjük a szemünk, megváltoztatjuk a hangunkat, akkor tényleg meglepődöttek leszünk. Ezt Alex, nyilván nem teljesen tudatosan, de többször használta.

De meggyőződésem, hogy például Orbán Viktor, amikor néptribunként nagyon dühösen szólal meg, akkor ezt egy kontrollált dühvel teszi. Nem arról van szó, amit sokan hajlamosak gondolni, hogy tényleg elvesztette a kontrollt. Nyilván tapasztalta, hogy így hatékonyabb, meggyőzőbb az érvelése.

És valóban, kísérletek is igazolják, hogy javítja az érvelés minőségét egy ilyen kontrollált düh. Nem az javítja, hogy dühösen mondja, hanem a düh miatt jobb szavak, frappánsabb érvelések jutnak eszébe.

A könyvben sok szó esik arról, hogy bizonyos érzelmek tanulhatók. Ilyen például a tehetetlenség.

Igen, és ráadásul ennek komoly tanulságai is vannak, ha jobban belegondolunk. Itt áll például Magyarország ötszáz év (török, osztrák, német, orosz megszállás) tanult tehetetlensége után.

Most hirtelen eltűntek ezek a kényszerek, választhatnánk az optimizmust is, ami szintén tanulható. Ez most csak rajtunk múlik. Egy olyan ritka lehetőség adódott, amikor többé-kevésbé a kezünkbe vehetjük az evolúció irányítását.
 
Vagy maradunk világhírű, depresszívek, vagy felfedezzük magunknak a tanult optimizmust és lehet, hogy kevésbé leszünk kreatívak (fotó: Gáti András/fn.hu)

Azt szokták mondani, az evolúciónak nincs iránya…

Ez igaz, de nem minden evolúció darwini. A társadalmi vagy a kultúrevolúció például nem az. Ezeknek igenis lehet iránya.

Visszatérve a több évszázados tanult tehetetlenségünkre. Ez magyarázhatja a magyarok híres pesszimizmusát, azt hogy „sírva vigadunk”?

Nagyon valószínű.

S hogy lehetne átfordítani ezt arra, hogy mostantól az optimizmust tanuljuk?

Nyilván nem úgy, hogy valaki azt mondja, hogy jobbra át, és akkor mindenki, mint a katonaságnál, egyszerre fordul.

Bekerülhetne viszont a gondolkodásunkba egy olyan elem, hogy most már magunk irányítjuk a sorsunkat.

Egyébként erre látok jelet az egyetemistáim körében. Úgy látom, ma a diákok sokkal kevesebbet rinyálnak, kevesebbet jammerolnak, természetesebben állnak a világ kihívásai elé. Lehet, hogy nem reménytelen a dolog. Egyébként, ahogy a rosszkedvnek is vannak előnyei, a tehetetlenségünknek is vannak. Lehet, hogy bizonyosfajta teljesítményeinket, például a furcsa kreativitásainkat a többé-kevésbé állandósult rosszkedv termeli ki.

Ha hirtelen mindenki jókedvű lenne, akkor kevésbé lennénk kreatívak?

Az biztos, hogy Nyugat-Európában kevesebb kreatív ötlet születik, mint nálunk. Igaz, ha megszületik egy ilyen, ott jobban meg tudják valósítani. A megvalósítás leginkább a rutinon múlik, az pedig jókedvűen megy jobban. Azt is mondhatnám, hogy két út áll előttünk: vagy maradunk világhírű depresszívek, vagy felfedezzük magunknak a tanult optimizmust, és lehet, hogy kevésbé leszünk kreatívak.

Korábbi könyvében, „Az elvek csapodár természetében” írt egy kooperációs kísérletről, amelyben az amerikaiak tűntek ki. Mi volt a titkuk?

Abban a vizsgálatban egy hajómodellt kellett összerakni nyolcfős csapatoknak, ahol a tagok ugyanabból az országból jöttek, de nem ismerték egymást. Nem volt túl nehéz vagy átláthatatlan a feladat, de 16 kéz összehangolt munkája kellett a megvalósításhoz. (Az egyik résztvevőnek tartani kellett valamit, a másiknak ellentartani, a harmadiknak nyomni, taszítani s a többi.) Azok a csoportok tudták összerakni a hajót, akik valahogy főnököt választottak maguk közül.

 

Jól teljesítettek a németek és a japánok. A németek automatikusan a legmagasabb végzettségűre néztek, hogy vezényelje le a dolgot, a japánok a legidősebbre. Ez azért érdekes, mert a legidősebb lehet a legokosabb a csoportból, de a legbutább is. Mégis, a japánoknak fontosabb volt, hogy legyen főnök, mint hogy az rátermett legyen. A németeknél egyszer előfordult, hogy a kinevezett főnök - egy egyiptológus doktor - a főnökséget (mint a katonaságnál: a szolgálatot átadom, a parancsnokságot átveszem) átadta egy gépésztechnikusnak, aki pillanatok alatt le is vezényelte az építkezést.

Az amerikaiak is nagyon gyorsan találtak főnököt, de nem lehetett egészen pontosan tudni, hogyan. Mindenki mondott magáról valamit, és a végén mindenki egy emberre nézett, az lett a főnök.

A német és japán algoritmus szerint bármi a feladat, ugyanaz a főnök. Az amerikai szerint nem, ott mindig a feladattól függ. Leggyorsabbak valóban az amerikaiak voltak, utána holtversenyben a németek és japánok, kicsit lemaradva a nyugat-európai országok, és erősen lemaradva a kelet-európai két részt vevő ország (Románia és Lengyelország) csapata. Nem volt természetes számukra, hogy főnököt válasszanak maguk közül, ha pedig valaki főnökösködött, azt nem fogadták el. Ha magyarok is szerepeltek volna e kísérletben, azt sejtem, ugyanígy jártak volna.

A kooperáció is egyfajta gondolkodás. Erre milyen érzelmek lehetnek pozitív hatással?

Nagyon jó kérdés, de nem gondolkodtam el még ezen. Valószínű, hogy az általános vagy az alapérzelmeknek van szerepük ebben is, de nem volt még erre utaló kísérlet.
 

 


Azt is írja, hogy létfontosságú olyan dolgokat csinálni, ami – látszólag - nem létfontosságú. Megvan a lustaság indoka?

Nem, sajnos ez a lusta embereknek nem segít. Grastyán Endre pécsi neurológus kutatásai mutatták ki, hogy a macskák és majmok esetében a játék létfontosságú élettani változásokat hoz létre, ugyanis olyan anyagok termelődnek játék közben, amik kis mennyiségben létfontosságúak a szervezet számára.

 

Grastyán úgy definiálta a játékot, hogy minden olyan tevékenység, ami nem létfontosságú. Azt tapasztalta, hogy ezek a bizonyos kis mennyiségben létfontosságú kémiai anyagok csak akkor termelődnek, amikor olyat csinálunk, amit nem tekintünk létfontosságúnak.

Valamennyi játékra, hobbira, felesleges tevékenységre tehát mindenkinek szüksége van, még akkor is, ha ki-ki másban találja meg ezt.

 

névjegy

Mérő László (született: 1949. december 11., Budapest)
matematikus, publicista, pszichológus
Az ELTE Gazdaságpszichológiai szakcsoportjának egyetemi tanára.

Elsősorban ismeretterjesztő könyveiről ismert.

1968-ban érettségizett a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban. III. díjat nyert az 1968-as moszkvai Nemzetközi Matematikai Diákolimpián. 1974-ben végzett az ELTE matematikus szakán. 1979-ben megszerezte a műszaki tudományok kandidátusa fokozatot. 1984-ig a SZTAKI-nál dolgozott, ahol eleinte képfeldolgozással foglalkozott, majd érdeklődése egyre inkább a mesterséges intelligencia felé fordult. Heurisztikus keresőeljárásokkal kapcsolatos tudományos eredményeit a nemzetközi szaklapokban publikálta.

1984-től 2005-ig az ELTE Kísérleti Pszichológia Tanszékén tanított matematikai, logikai, pszichológiai, és játékelméleti tárgyakat. Első könyve, az Észjárások 1989-ben jelent meg, ekkor indult el sikeres könyveinek sorozata itthon és külföldön is. 2000-ben habilitált a pszichológia tudományágban (pszichológiai egyetemi végzettsége nincs). 2005 óta az ELTE Gazdaságpszichológiai szakcsoportjának egyetemi tanára.

1987-ben számítógépes játékokat gyártó céget alapított, amely sikeres játékokat készített amerikai, japán és európai megrendelőknek. Több döntéselőkészítéssel és marketinggel foglalkozó cég tanácsadója.

Megnyerte a főnyereményt a „Mindent vagy semmit” című televíziós vetélkedőben.

 
 

 

Kulturális Kreatív Vállalkozás - a biotermesztéstől az irodai munkáig

Milyen egy Kulturális Kreatív Vállalkozás?
A Kulturális Kreativok egyelőre nincsenek tisztában önmagukkal, mint kollektívával - még nem ismerik fel mennyire erős lehet a hangjuk...


Azzal viszont tisztában vannak, hogy a világot megváltoztatni csakis akkor lehet, ha az egyén gondolkozásmódja, tudatszintje és viselkedésmintái változnak.

Kulturális Kreatívok közössége sokszínű és sokrétű. Különböző hátterű, vallású és tehetségű, különféle sorsfeladatokkal ellátott emberek alkotják.

Akiknek a közös nevezője, hogy másképpen, tisztábban, szebben, boldogabban akarnak élni. A belső béke és harmónia megteremtésén munkálkodnak az emberben és a világban. Felelősséget éreznek önmagukért, az emberiségért, a Föld jövőjéért és ezért tenni is hajlandóak.
Szent-Györgyi Albert
Milyen egy Kulturális Kreatív Vállalkozás?

MOTTÓ: 
Amikor lehülyéznek, akkor vagyok igazán boldog: lehet, hogy tévedtem, de ha nem, akkor valami nagyszerűt találtam meg. SZENT-GYÖRGYI ALBERT

Olyan emberek hozzák létre, akik egy szebb és jobb világot, egy élhetőbb jövőt akarnak felépíteni. 

Világos gondolkodással és a dolgok megértésével győzik le az aggodalmat és a félelmet.

Olyan eszközöket használnak, amely az elméjük erejét sokszorozza meg.

Szuverén egyének, ugyanakkor az együttműködni tudás mesterei. Önálló vállalkozóként, önfoglalkoztatóként, csapatmunkában képesek eredményesen tevékenykedni.

Minél több ember életére akarnak pozitív hatást gyakorolni olyan tevékenységet folytatva, amit élvezettel csinálnak.

Képesek új tartalommal megtölteni az MLM fogalmát pusztán azzal a hozzáállással, hogy a csoport tevékenységének a hasznát automatikusan az egész közösség motiválására fordítják.

Harmóniában élnek egymással és a természeti környezetükkel.

Tevékeny részesei egy tudatosodási folyamatnak, nem csupán a kényelmi zónájuk mentén hajókáznak.

A megoldásokon a tudatalattijukat hagyják gondolkodni, mert az sokkal nagyobb adatbázisból dolgozik, mint a logikus agy.

Képesek ráeszmélni arra, hogy mely adottságaikat, milyen tevékenységben kamatoztatva fogják a kitűzött céljaikat 
megvalósítani.
 
Az internetet az időkihasználásuk javítása céljából veszik igénybe.

Otthonukat a tanulás, a munka és a szórakozás elsődleges központjává alakítják. Ez a tény önmagában megváltoztatja a munkát illető egész koncepciójukat.

Ha te is szeretnéd az első kulturális kreatív vállalkozói csoportban megtalálni a saját helyed, az érdeklődésed jelezheted e-mailben,
vagy jelentkezz mobilon: 
0670 270 3504 kulturaliskreativok5@gmail.com
 
 
 
 
 
 

 


 

 

Kép Szeptembertől új formában jelentkezik a nagysikerű előadás- és televíziós sorozat a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Telekom együttműködésével. A "Mindentudás Egyeteme 2.0" műsoraiban a tudományos igényesség a legkorszerűbb technikával ötvöződik.

A folytatást a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Telekom által létrehozott Mindentudás Egyeteme Nonprofit Kft. és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség között aláírt megállapodás teszi lehetővé a Norvég Alapból elnyert mintegy 800 millió forintos pályázati forrás felhasználásával.

 
 

Korábban

 

  

 

 

A mappában található képek előnézete Gigants

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.