Cipruson bejelentették, hogy a szigetország 2014 júniusában tervezi bevezetni a garantált Alapjövedelmet
A hír azt bizonyítja, hogy valamennyi Eu tagállam hatáskörébe tartozik a döntés a Feltétel Nélküli Alapjövedelm bevezetéséről. Mindössze politikai szándék és akarat kérdése az adott tagállam részéről.
Ez a fajta megoldás a polgári demokrácia igazi győzelmét és a társadalmi kiegyezés alapját hozhatná el Magyarországnak is. Valamennyi politikai szereplőnek kormánypárti és ellenzéki oldalon az FNA elképzelés mentén sikerülhetne egészséges párbeszédet lebonyolítani és legalább ebben az egyetlen kérdésben együttműködni egymással.
Örömmel üdvözöljük a szigetországban megszületett politikai akaratot és a tiszteletre méltó döntést!
Továbbra is bízunk benne, hogy az Orbán kormány is elvégzi a szükséges közgazdasági számításokat és Ciprushoz hasonlóan olyan döntést hoz, amely az Alapjövedelem bevezetésével rántja ki a devizahiteleseket a bajból ugyanúgy, ahogy a többi elszegényedett társadalmi réteget is!
Az Alapjövedelem egyetlen akadálya az irigység kultúrája lehetne, amit évszázadokkal ezelőtt a profitéhes tőke alapozott meg és ideje száműzni a társadalmi normák közül a devianciák sorába miután bebizonyosodott, hogy a mai kapitalizmus már nem képes a polgári demokrácia normái szerint működni.
A mai működésképelen rendszer alternatívája, a forradalom nélküli társadalmi változás útja az FNA!
Az Alapjövedelem bevezetése az Eu tagállamok hatásköre! Mindössze politikai akarat kérdése és csupán a jelenleg is rendelkezésre álló állami pénzeszközök gazdaságélénkítő átcsoportosítását kívánja meg! 2013.08.09.
Ha a polgári kormány nem lépi meg az FNA bevezetését, a szélsőséges politikai erők profitálhatnak: Friss látlelet a szegénységről! A drasztikus elszegényedés megindulása a 2008-as pénzügyi és gazdasági válsághoz köthető. A válságnak négy periódusa volt eddig Magyarországon. 2008. második felében tört ki a pénzpiaci válság, amely a megtakarítással rendelkezőket érintette. 2008−2009-ben visszaesett a foglalkoztatás, nőtt a munkanélküliség. Ezzel párhuzamosan a devizahitelek problémája is élesen megjelent. 2009−2011-ben az állami kiadásokat erőteljesen csökkentették, miközben nőttek a lakossági elvonások. Az egykulcsos SZJA bevezetése hátrányosan érintette az alacsony keresetűeket. 2011−2012-ben egyértelműen szűkítették a szociális és egészségügyi kiadásokat. A háztartások közel 81 százalékának nincs annyi tartaléka, hogy egy váratlan, nagyobb kiadást – 100 000 Ft nagyságban – ki tudjon fizetni. A fűtés hiánya 20 százalékról 27 százalékra nőtt az elmúlt két év alatt.
A válság elmúlt öt évében azok a negatív tendenciák erősödtek fel még jobban, amelyek a társadalom alsóbb rétegeit érintik hátrányosan. A szegénységnek nem csak a mértéke, hanem mélysége is hatalmas ütemben nőtt. Különösen jelentős volt a szegénységi kockázat növekedése a gyermekek és a fiatalok, az alacsony iskolázottságú és a roma háztartásfővel élők körében, valamint azok között, akik olyan háztartásban élnek, ahol a háztartásfő munkanélküli vagy inaktív.
A parlamenti pártok lemondtak a leszakadó rétegek felzárkóztatásáról, hiszen egyik pártnál sem jelent meg átfogó program a leszakadás további megakadályozására. Ha a folyamatokat nem tudja megfékezni az elit, akkor a szélsőséges politikai erők komolyan profitálhatnak ebből. forrás: Totyik Tamás
Ebből finanszírozzuk az FNA bevezetését!
VÁLASZTÁSOK 2014 - LAKOSSÁGI SZEMMEL
Ezt is megoldja az ALAPJÖVEDELEM bevezetése!
Nem arra adtunk kétharmados felhatalmazást, hogy a
közpénzek a tőke szolgálatába szegődjenek
a földtörvény szentesítésével!
Orbán Viktor nem szavazott 2013.06.21.
Földtörvény szavazás 2013.06.21.
Ángyán József rendszerváltásra vár 2012.11.09.
Földtörvény előzmény - Gazdák harca
Orbán mindent megtett, hogy kivívja
az ország gazdasági függetlenedését,
de gúzsba kötötték!
Mi történik napjainkban Magyarországon?
A pénzügyi oligarchia Orbán Viktor fejét követeli.
A pénzkartell nem akceptálja, hogy Orbán megpróbált minden szabályt betartani és e mellett a jogkövető magatartás mellett egy kis fokú pénzügyi önállóságot kivívni Magyarország számára, hogy az állam képessé váljon új munkahelyeket teremteni és kenyeret adni a lakosság kezébe.
FELTÉTEL NÉLKÜLI ALAPJÖVEDELEM
Kezdeményezők
Az Európai polgári kezdeményezés előterjesztői a következő 15 EU tagállam polgárai (Ausztria, Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország,Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország,) A kezdeményezők több különböző kultúrát, nyelvet, társadalmi csoportot valamint politikai és vallási / filozófiai nézetet képviselnek, de az előterjesztett kezdeményezést mind elfogadják, mint egy hosszú távú megoldást.
A Feltétel Nélküli Alapjövedelem meghatározása
A feltétel Nélküli Alapjövedelem (FNA) nem helyettesíti a jóléti államot, hanem a jelenlegi kompenzációs (kiegyenlítő) modellt alakítja át egy emancipációs (egyenjogúsító) jóléti államra. Az emancipációs Feltétel Nélküli Alapjövedelem a következő négy jellemzővel határozható meg:egyetemes (általános), egyéni (személyes), feltétlen, és elég magas ahhoz, hogy biztosítani tudja a méltóságteljes életet és a társadalmi részvételt.
Egyetemes: Alapvetően minden személy életkortól, származástól, lakóhelytől, foglalkozástól, stb. függetlenül jogosult lenne erre a juttatásra. Ennek következtében jogot formálunk egy európai szintű, garantált, feltétel nélküli alapjövedelemre.
Személyes: Minden embernek - férfinak, nőnek és gyermeknek - joga van alapjövedelemhez, tehát ez határozottan nem egy családnak vagy háztartásnak jár. A Feltétel Nélküli Alapjövedelem független a családi állapottól, élettársi kapcsolattól, a jövedelemtől vagy a háztartásban élők és családtagok vagyoni állapotától.
Ez az egyetlen módja annak, hogy az egyén magánélet létfenntartása más személyek, intézmények kontrolljától független legyen. Ez teszi lehetővé az egyén számára, hogy sorsa alakításában saját döntéseket hozhasson.
Feltétlen: Az alapjövedelmet alapvető emberi jognak tekintjük, amely nem függ semmilyen előfeltételtől. Független a munkaviszonytól, egyéb önkéntes közösségi szolgálattól, hagyományos nemi szerepektől. Nincs alávetve jövedelmi, megtakarítási illetve ingatlan tulajdonlási korlátnak. Elég magas a társadalmi részesedéshez: Az összegnek biztosítania kell a tisztességes megélhetést, amely kielégíti az egyén társadalmi, szociális és kulturális igényeit az érintett országban.
Meg kell akadályoznia az anyagi szegénységet, és lehetőséget kell teremtsen a társadalmi részvételre. Ez azt jelenti, hogy a nettó jövedelem legalább a szegénységi küszöbszinten kell legyen, amely az uniós normák szerint megfelel a nemzeti nettó átlagjövedelem 60%-ának. Különösen azokban az országokban, ahol a többségnek alacsony a jövedelme, és ezért az átlagjövedelem is alacsony, egy alternatív összehasonlítást (pl.fogyasztói kosár) kell alkalmazni annak meghatározására, hogy az alapjövedelem összege garantálja a méltóságteljes életet, az anyagi biztonságot és a teljes körű társadalmi részvételt.
A Feltétel Nélküli Alapjövedelem indoklása
A jelenlegi foglalkoztatási modellek és az elégtelen (mert feltételes, rászorultságot ellenőrző, nem elégséges mértékű) jövedelmi és újraelosztási rendszerek eredményeként elengedhetetlennek tartjuk a Feltétel Nélküli Alapjövedelem bevezetését az alapvető emberi jogok biztosításához, különös tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájában is deklarált méltóságteljes élethez való jogra.
A Feltétel Nélküli Alapjövedelem gátat szab a szegénységnek és lehetőséget biztosít mindenkinek a saját élete szabad alakítására, valamint a társadalmi tevékenységekben való szabad részvételre.
A Feltétel Nélküli Alapjövedelem enyhíti a társadalmi megosztottságot, segít elkerülni a visszaéléseken és irigységen alapuló vitákat és azok következményeit, valamint visszanyesni a feleslegesen költséges, elnyomó, ellenőrző és felügyelő bürokráciát.
Miután mentes minden megkülönböztetéstől és megbélyegzéstől, a Feltétel Nélküli Alapjövedelem kiküszöböli a rejtett szegénységet és az ebből következő különböző problémákat is. A Feltétel Nélküli Alapjövedelem folyománya a társadalmi szabadság. Segít a polgároknak azonosulni az Európai Unióval, valamint biztosítja politikai jogaikat. Támogatja az alapvető jogok megvalósítását. "Az emberi méltóság nem csupán egy alapjog, hanem a legalapvetőbb; az összes többi erre épül." (hivatalos magyarázat az Európai Unió Alapjogi Chartájának 1. cikkéhez).
A Feltétel Nélküli Alapjövedelem bevezetésének az előkészítése az Európai Unió tagállamainak a hatáskörébe tartozik. Nemzetközi tanulmányok szerint a Feltétel Nélküli Alapjövedelem finanszírozásának többféle módja is lehet. Erre ez a polgári kezdeményezés nem tesz javaslatot.” -
Forrásképzés: Társadalmi viszontbiztosításként működő alap - közfizetőeszköz - közjövedéki "egységcsomag" bevezetéséről lehet szó a gyakorlatban. Társadalmi tőke összesérték fedezet alapján létrehozható intelligens -adósságképzés nélküli - visszacsatoló jellegű forrásbővítéssel.
Mindenkinek természetes joga van a tisztes megélhetéshez!
|
Orbán elszámoltatná az
államadósság felelőseit
A megújulás azt is jelenti, hogy Magyarország nem lehet a jövőben olyan következmények nélküli ország, mint az elmúlt nyolc évben volt - rögzíti a közösségi portálon Orbán Viktor, hozzátéve: "mindannyian azt akarjuk (...) hogy Magyarországon ne lehessen többé visszaélni a hatalommal, ne lehessen kibújni a törvények alól".
Mint fogalmaz, "az elszámoltatással a jövőnek tartozunk, hiszen a jövő nemzedék számára az lesz a példa, amit mi most mutatunk"; éppen ezért az elszámoltatás csak szigorúan törvényes, jogállami keretek között valósítható meg, mert csak így érheti el igazi célját.
Bizottság vizsgálná az ország
adóssághelyzetét
A fideszes kezdeményezés szerint a költségvetési bizottságban jönne létre az albizottság - amelynek az elnöke Dancsó József (Fidesz) lenne -, és azt vizsgálná, hogy az elmúlt nyolc évben kik hoztak olyan döntéseket, amelyek az ország eladósításához vezettek, milyen mozgatórugói voltak ezeknek a döntéseknek és ezeknek az embereknek, továbbá milyen magánérdekek játszottak szerepet - közölte Szijjártó Péter. A politikai mellett az esetleges jogi felelősséget is vizsgálnák.
Hozzátette, a testület kikérné azoknak a miniszterelnököknek, pénzügyminisztereknek a "személyes véleményét", akik az ország eladósítása során a felelős döntéseket meghozhatták. Példaként említette Gyurcsány Ferencet, Veres Jánost, Draskovics Tibort.
Bogár László: elitünk afrikai szintű
A való életben is van közöttünk személyes kapcsolat.
Szoktak beszélgetni, vitatkozni közgazdasági témákról is?
bogár lászló
Közgazdász, a Károli Gáspár Református Egyetem docense. 1990-94, illetve 1998-2002 között (az Antall-, Boross-, és az Orbán-kormány alatt) államtitkár. Számos könyv, köztük a Bokros-csomagot is kritizáló Bokros újratöltve szerzője (legújabb: Lefelé a létezés lejtőin, Kairosz, 2011).
Van már vagy 3 éve, hogy személyesen nem találkoztunk. De igen, korábban beszélgettünk, vitatkoztunk. Kiderült, hogy alig értünk valamiben egyet a másikkal. Néhány dologban azért mégiscsak megegyeztünk. A legnagyobb nehézségünk az volt, hogy más fogalmakat használtunk, hiányzott a közös nyelv.
A ma bennünket sújtó válságok legsúlyosabbika kommunikációs válság. Nincsenek tisztázva közös fogalmaink. Csak példának okáért: kapitalizmus, szocializmus, magyar társadalom…Tudja, hányféleképpen értik azt, hogy magyar társadalom?
Bibó István szerint a hazugság rendszere zsákutcába vezet, közös értékeinket, erkölcseinket lezülleszti. Magyarország ma is hazugságban él, nem szabad beszélni a birodalmi függésről. Régen sem volt. Ugyan ki merte kritizálni a megbonthatatlan szovjet-magyar barátság gondolatát? Ma sem lehet beszélni a birodalmi függőségünkről anélkül, hogy rá ne süssék az emberre a szélsőségesség bélyegét. S hogy mi számít szélsőségesnek, azt mindig a domináns politikai erő határozza meg, amely magát középnek definiálja.
Szókratésznek még lehetett gondja arra, hogy megpróbálja tisztázni a fogalmakat. Lehet, hogy manapság nincs ilyesmire idő.
Antall József miniszterelnökkel volt egyszer egy vitám, amikor végül azt mondta: jó, jó, nekem lehet, hogy igazam van, de neki itt és most kell megoldania a problémát, nem foglalkozhat azzal, hogy mi lesz 10 év múlva. Mit tesz Isten, pont 10 év múlva szinte ugyanez a vitám megismétlődött Orbán Viktor miniszterelnökkel is. Tisztelettel, „tanár urazva” – hiszen valóban, tanítottam is – lényegében megismételte Antall József 10 évvel az előtti mondatát. S amikor elmeséltem neki, hogy ezt már megéltem Antall Józseffel is, a válasz – mi is lehetett más – csak egy ironikus mosoly és bosszús kézmozdulat volt. Mi az időt csak egyféleképpen tudjuk értelmezni. Az ókori görögöknek erre két szavuk volt: a Krónosz és a Kairosz. Mi, magyarok, csak a Krónoszt ismerjük, a dolgok egymásutániságát, a Krónosz foglyai vagyunk. Pedig ott a Kairosz is, az idő minősége, annak az időnek a felismerése, amikor változtatni kell.
Mi 30 éve ugyanazt csináljuk. Hiteleket veszünk föl, a hitelek kamatait is hitelekből fizetjük, és amikor már nagy a baj, akkor megszorítunk. A reálkeresetek a 33 évvel ezelőtti szinten vannak, az adósságállományunk viszont sokkal nagyobb. Ez a stratégia ennyire elég.
A mai kormány is alapvetően ezt folytatja. Retorikailag volt egy kis felhajtás. No, de úgy nem lehet szabadságharcot folytatni a birodalom ellen, hogy a birodalmat nem értesítik. Valamelyest mérséklődött a profitszivattyú működése a válságadók miatt, de ez csak időleges. Az államadósság ágán ugyanúgy működik tovább a szivattyú. Az emberek által megtermelt jövedelem egynegyede automatikusan elhagyja az országot. Továbbra sem hajlandó a kormányzat megnyitni a diskurzust sem az államadósság legalább részleges elengedéséről.
Azért van egy erős érv a diskurzus megnyitása ellen: ahogy elkezdenének beszélni róla, máris megugranának a fizetendő kamatok.
Ez valóban így van. Ezért nem is beszélni kell róla, hanem cselekedni. Nézze meg, miféle drámát él át Görögország! Majdnem 8000 milliárd forint megszorítást nyomnak le a görög társadalom torkán. A görög válság valódi oka a globális pénzhatalmi rendszer mohósága, mértéktelensége. Azt mondják a befektetők, „nagyon aggódunk, hogy nem tudjátok visszafizetni a hiteleket, ezért fizessetek magasabb kamatot! Igaz, hogy így még nagyobb a veszélye annak, hogy nem tudjátok visszafizetni, ezért még nagyobb kamatot várunk el"! Amit azután már tényleg nem tudnak visszafizetni. Ez egy negatív spirál, ami a teljes megsemmisülésbe vezet.
Ahogy negatív spirált indíthatnak el a görög reálgazdaságban is az újabb-újabb megszorítások.
Akárcsak a magyar gazdaságban: az a stratégia, hogy nincs stratégia
Az Orbán-kormány igyekszik tenni a negatív spirál ellen: azt mondták, a gazdaság élénkítése céljából vezették be az egykulcsos személyi jövedelemadót.
Az egykulcsos adónak kizárólag az elit a nyertese. Teljesen érthető, ha egy politikai párt meg akarja nyerni magának a tehetős választókat, csak drágállom a módszert. Fajlagosan túl sokba kerül. S még csak nem is biztos, hogy akit az új adórendszer kedvezményez, az a Fidesz szavazója lesz.
Sokkal többen vannak a vesztesek, akik 2010-ben a bizonytalanok táborából szavaztak a Fideszre. Közülük a Fidesz sokakat elveszíthet. Tehát a módszer nemcsak drága, hanem alacsony hatékonyságú is.
Nehéz összefüggést találni a gazdaságpolitika egyes részei között. A gazdaságpolitikai értelemben baloldali elemek, mint néhány ágazatban a tőke keményebb adóztatása vagy a magánpénztárak megszüntetése együtt járt az adóztatás neokonzervatív átalakításával.
Nincs koherens stratégia. Illetve az a stratégia, hogy nincs stratégia. A magánpénztárak megszüntetése egyébként helyes döntés volt. Az alapproblémát – hogy a demográfiai mutatók romlása miatt egyre kevesebb járulékból kell egyre több nyugdíjat fizetni – nem oldotta meg, hiszen a magánnyugdíj a teljes nyugdíj csak kisebbik részét képezte volna. A pénztárak mögötti pénzügyi szervezetek viszont jellemzően óriási költségekkel dolgoztak. Hozam helyett viszem volt, és az egész rendszert végső soron az államadósság növekedése finanszírozta. Ha a körülmények rosszul alakulnak, a rendszer negatív kamattal működik. Azért pedig az állam a felelős, hogy ne így legyen. Bármit mondjon is az állam, a járulékbefizető és az állam között hitelező-adós viszony van.
Ha elfogadjuk ezt a fogalmi keretet, akkor a bevezetendő svájci nyugdíjmodell is negatív kamattal működhet. Bár nem a teljes, hanem csak a munkavállalói járulék után számítják a nyugdíjat, így a kamat pozitívnak tűnhet. De ez játék a számokkal.
Ez játék a tűzzel. Sokan meg sem érik a nyugdíjkorhatárt. A legfrissebb statisztikák szerint már most 60%-kal nagyobb a halálozás, mint a születésszám, és 15 éven belül mintegy kétszer annyian halnak meg minden évben, mint ahányan születnek. Kicsit félve mondom ki – mert fölösleges élet nincs - hogy a születésszámnak nemcsak mennyisége van, hanem minősége is. Mert mégiscsak, ha a feneketlen nyomorba születnek a gyermekek, akkor az már egy idő után nem gyermekáldás, hanem gyermekátok. S nem mindegy a társadalom szempontjából, ha a gyermekek felnőnek, mekkora részük lesz eltartó, s mekkora részük eltartott.
Nyilvánvalóan a családi egykulcsos is azt a célt akarja szolgálni, hogy a tehetősebbeknél nőjön a szaporulat. De nem lenne morálisan vállalhatóbb, ha inkább az alsó jövedelmi szintet próbálnák fölemelni és a közép felé közelíteni?
A mi helyzetünk most már inkább az afrikai országokéra emlékezetet
Az alsó egymillió ember már olyan állapotban van, hogy rajtuk nem lehet segíteni. Ha pénzt adunk nekik, akkor sem. Mert csak a maffiát gazdagítja meg a játékgép-tulajdonosokat.
A szegénységkutatók mégis azt szokták mondani, hogy a sztereotip kép a játékgépező, segélyre váró munkanélküliről hamis. Ilyenek is vannak, ez a látványos. A szegények túlnyomó többségére mégis inkább az a jellemző, hogy lemond a maga húsadagjának megvásárlásáról, hogy meg tudja venni a gyermekének a narancsot.
Elképzelhető, hogy árnyaltabb a kép, de akkor is elengedhetetlen, hogy a szegényeket támogató rendszer legyen célzott, átlátható, ellenőrizhető és célokhoz kötött. Én is azt mondom, hogy nem a gazdagoknak kellene további forrásokat adni, sőt, áldozatokat kellene kérni tőlük. De csak ha átlátható, ellenőrizhető a szociális rendszer, akkor kérhetünk áldozatokat tőlük.
No, de áldozatok kéréséről szó sincs.
Igen így van! Az egykulcsos adót egy felelősségteljes elittel akár meg is lehetne csinálni. Vagyis, ha az elit ezt nem ajándéknak tekintené, hanem olyan összegnek, amit népességnövelésre és munkahelyteremtésre kell fordítania.
Az elmúlt évtizedekben nálunk kialakult elit azonban inkább Dél-Amerikát idézi. Bár már ezt a hasonlatot is egyre kevésbé lehet használni, mivel arrafelé is olyan rezsimek jönnek létre, amelyek
felismerték, hogy az elnyomás, az egyenlőtlenség szélsőséges formái nem fönntarthatók.
A mi helyzetünk most már inkább az afrikai országokéra emlékeztet, ahol a komprádor elitek a birodalom érdekében és a maguk javára olyan gátlástalanul fosztják ki a vesztes többséget, aminek csak a teljes társadalomreprodukciós katasztrófa lehet a vége.
Madárrezervátum került Budai Gyula
célkeresztjébe
Megjelent: 2011.08.17. 06:56 | Frissítve: 2011.08.17. 06:56
Az elszámoltatási kormánybiztos szerint
7-8 milliárdos kár érte az államot a Balatonfenyves
melleti terület bérbeadása kapcsán.
.png)
Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos természetkárosítás és hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt feljelentést tesz a nagybereki madárrezervátum ügyében - írta a Magyar Nemzet szerdán.
A területtel kapcsolatban először a Vidékfejlesztési Minisztérium rendelt el vizsgálatot, miután május végén a Balatonfenyves melletti, különösen védett madárrezervátum vízszintje a kritikus szint alá süllyedt. A vizsgálat során kiderült, hogy nyolcezer hektárnyi állami földet - amely a védett területet is magában foglalja - évi 80 ezer forintért 99 évre adták bérbe 1992 áprilisában.
Mint a lapnak Budai Gyula elmondta, az ÁVÜ 1992-ben a Balaton-nagybereki Állami Gazdaság jogutódjaként létrehozott Hubertus Agráripari Rt.-vel kötött szerződést, s a hektáronkénti 10 forintos haszonbérleti díj egyebek mellett a vadászati jogokat is tartalmazta. A szerződések áttekintését követően a kormánybiztosi hivatal megállapította: alapos a gyanúja annak, hogy a szerződésben szereplő feltételek miatt az államot 7-8 milliárd forintos kár érte. Emellett a szerződésben több jogszabályellenes kitételt is találtak, ezért a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél (NFA) a szerződés semmissé nyilvánítását és a terület állami birtokba vételét kezdeményezték - írta a Magyar Nemzet.
Forrás: MTI Cimkék: budai gyula, hűtlen kezelés
Horn György üzent Orbánnak
Véleményünk: Vétek lenne megszüntetni az alapítványi iskolák állami finanszírozását! Már az elképzelés is jogos felháborodást vált ki a jóérzésű emberekből. Magyarországon ugyanis a meggazdagodottak távolról sincsenek tisztában a társadalmi felelősségükkel és elfelejtették megtanulni a szerepvállalást a közcélok finanszírozásában. Kulturális Kreativok2009
Horn György úgy véli, ez a tisztán gazdasági szempontú javaslat nem vizsgálja az alapítványi szféra társadalmi hasznát a hátránykompenzációban, szakmai fejlesztésben, speciális feladatok ellátásában, de elképesztő módon még gazdasági szempontból is abszurd. Megjegyzi, az alapítványi szféra messze a „legolcsóbb” oktatási terület az állam számára: az alapítványi iskolák átlagban is és összesen feleannyi költségvetési támogatást kapnak, mint az egyházi, vagy önkormányzati intézmények. Az itt dolgozó 16 ezer pedagógus és 2-3 ezer gazdasági, technikai dolgozó befizetett adója megközelíti az intézményi állami támogatás egészének mértékét.
„Az ide járó több mint 300 ezer gyerek – a legszegényebbtől a sajátos nevelési igényűn át a szakképzésen, művészeti alapképzésen keresztül az elitképzésig – elhelyezésére, szükségleteinek kielégítésére sem az állam, sem az önkormányzatok, sem az egyház intézményei nem rendelkeznek megfelelő szakmai programokkal, kapacitással. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy az alapítványi szféra 2/3-a szülői támogatás nélkül, lényegesen olcsóbban látja el feladatát. Azok az intézmények pedig, melyek költségtérítést kérnek, nem visznek, hanem hoznak pénzt a közoktatásba.”
Az AME elképzelhetetlennek tartja, hogy 20 ezer embert a kormány az utcára akarná tenni. Vajon mit tervez az NGM a közel 20 ezer, utcára került – zömmel diplomás – munkavállalóval? – teszik fel a kérdést.
„Felkérjük Miniszterelnök urat, hogy a koncepció első változatához képest kialakult óriási változások miatt történjen új egyeztetés a szakmai szervezetekkel, támogassa álláspontunkat, és a kormány ne fogadja el az NGM javaslatait” – zárul a Horn György által aláírt levél.
Hazánk az unió legboldogtalanabb országai közé tartozik
Több kutatás szerint is hazánk az unió legboldogtalanabb országai közé tartozik. Egy piackutató intézet vezető tanácsadója szerint azért, mert túlságosan szeretünk fogyasztani.
Mások szerint viszont az alacsony bérszínvonal, és a kormányzatok által több cikluson át fönntartott politika terelte a lakosságot olykor a lehetőségeit is jócskán meghaladó hitelből fogyasztás felé.
„A társadalom egyoldalúan és erősen jólét- illetve fogyasztásra orientált, ám mivel a biztosításának eszközét nem a saját, hanem az állam kezében látja, a közéletben egyetlen téma számíthat széles körű érdeklődésre: mit tesz az állam a jólét biztosításáért” – véli Sugatagi Gábor egyetemi adjunktus, a GfK Hungária Piackutató Intézet vezető tanácsadója a Magyar Fogyasztóban olvasható cikkében.
Fogyasztás mindenekfelett?
A válság beköszönte előtt Magyarországon a lakosság – vásárlóerejét messze meghaladóan – a legtöbb új gépkocsit vásárolta a régióban – állítja a piackutató intézet tanácsadója az ACEA (European Automobile Manufacturers Association) adataira hivatkozva. Sugatagi további érve, hogy – a Gfk adatai szerint - a régióban Magyarországon rendelkeznek a legtöbben hitellel, miközben itt találjuk a legkevesebb banki megtakarítással rendelkező személyt.
Mindemellett egy másik sajátossága a magyar társadalomnak a gondoskodó állammal szembeni magas szintű igény: míg Magyarországon a lakosság 80 százaléka szerint az államnak kell tennie a szegénység ellen, és csak 5 százaléka szerint az embereknek maguknak, Csehországban a megfelelő arányok a 49, illetve 19 százalékot érik el.
Minthogy a jólét domináns központi érték Magyarországon, annak elérhetetlensége vagy akár csak az elérés útjában álló akadályok az egész életet megkeserítik, ezért volt az EU mind a 27 tagországában lefolytatott 2009-es felmérés szerint Magyarországon a legalacsonyabb az életükkel elégedettek aránya – írja Sugatagi.
Szegények és gazdagok
A jólét útjában pedig komoly akadályok állnak: a Tárki „Köz, Teher, Elosztás” című 2008-ban publikált kutatása szerint ugyanis a leginkább jövedelem érzékeny kiadási tételek az olyan „luxuskiadások”, mint az internet-előfizetés, a sport, a szórakozás vagy az üdülés: a jómódúak körében háromszor-ötször nagyobb arányban találunk ilyen tételekre költő háztartásokat, mint a szegények körében.
Mindemellett a fogyasztás szerkezete arra utal, kevés volt a szabadrendelkezésű jövedelem már a válság kitörése előtt is: a háztartások átlagosan az összes kiadás 60 százalékát élelmiszerre illetve lakásfenntartásra költik.
Élvhajhászat helyett kényszerek?
A túlfogyasztó, hedonista magyar képét az is árnyalja, hogy az újautó-hitelek válság előtti, mondhatni, botrányosan magas száma összefügghet a hazánkra szintén jellemző alacsony általános bizalmi szinttel is – ugyan ki tud jó szívvel, bizalommal használt autót venni?
Az eladósodott háztartások nagy számában pedig vélhetően komoly szerepe van annak is, hogy a kormányzati politika több cikluson keresztül a bérlakás rendszer fejlesztése helyett a lakáshoz jutást, s ezzel együtt az eladósodást támogatta.
Kétféle nézőpont
Ha egy pillanatra egy messzebbi nézőpontból tekintünk a hazai fogyasztással összefüggő problémahalmazra, azt látjuk: két, merőben más szellemi megközelítés küzd az egyetértésünkért.
Az egyik megközelítés szerint a magyar lakosság túlfogyasztott, s meg kell „félemlíteni”, hogy ezt ne tegye, inkább megtakarítson (ezt a munkát a válság részben el is végezte) – ennek a nézetnek egyik prominens képviselője például Mihályi Péter közgazdász.
A másik megközelítés viszont azt mondja, hogy Magyarországon szó nem volt túlfogyasztásról. Egyszerűen az alacsony bérszínvonal mellett a magyar lakosság nem tud tömegével megtakarítani. Ezért kényszerült rá, hogy hitelt vegyen föl gépkocsi vásárlásra és főként lakásvásárlásra. Ennek a filozófiának a pregnáns képviselője Gazdag László.
Nehezen magyarázható pesszimizmus
Régiós összevetésben Magyarországon nagyon alacsony az élettel való megelégedettség, hivatkozva az EBRD (Európai Újjáépítési Bank) átalakuló országokról készített fölmérésére.
Mindazonáltal a magyarok sajátosan erős pesszimizmusának összetettebb okai is lehetnek a fogyasztáselvűségnél.
NE ADD FEL SOHA!
Valamit mindig lehet tenni..
Egy nap a paraszt szamara beleesett a kútba. Az állat órákon át szánalmasan bőgött, miközben a paraszt megpróbált rájönni mit is tehetne. Végül úgy döntött, hogy az állat már öreg és a kutat úgyis ideje már betemetni nem éri meg kihúzni az öreg szamarat. Áthívta a szomszédait, hogy segítsenek. Mindegyik lapátot fogott és elkezdtek földet lapátolni a kútba. A szamár megértette mi történik és először rémisztően üvöltött. Aztán, mindenki csodálatára, megnyugodott. Pár lapáttal késobb a paraszt lenézett a kútba. Meglepetten látta, hogy minden lapátnyi föld után a szamár valami különöset csinál. Lerázza magáról a földet és egy lépéssel feljebb mászik. Ahogy a paraszt és szomszédai tovább lapátolták a földet a szamárra, lerázta magáról és egyre feljebb mászott. Hamarosan mindenki ámult, ahogy a szamár átlépett a kút peremén és boldogan elsétált!
Az élet minden fajta szemetet és földet fog rád lapátolni. A kútból kimászás trükkje, hogy lerázd magadról és tegyél egy lépést. Minden probléma csak egy lehetőség a továbblépésre. Bármilyen problémából van kiút, ha nem adod fel, nem állsz meg! Rázd meg magad és lépj egyet feljebb.
A magyarok ereje nem a létszámában, hanem az egyedeit meghatározó tulajdonságaiban rejlik!
A magyar nép eredendően gyermekien őszinte, nem tud hazudni,elképesztően könyörületes, a kegyetlenséget nem ismeri. Ez az az őserő, ami a mienk, amivel a magyar ember gazdálkodik!
Erre az őserőre építjük fel a jövőt.
Megnő a felelősségünk és a kötelezettségünk! Többet kell tennünk mint azelőtt, mert elindult az egyfajta világ összeomlása és mire véglegesen összeomlik, ott kell lennie az új rendszernek!
Ha van szereped ebben az új teremtésben, a belső éned jelezni fogja neked és azt is, hol tudsz a közös alkotó folyamatokba bekapcsolódni.
Csak lapozgatnod és olvasgatnod kell!
Ritkán történik tragédia, de ez csak a szerencse műve: a hazai löszfalak jelentette veszélyt kár lenne lebecsülni. A falomlás lassan megingathatja a tihanyi apátságot, számtalan házat, több utat és vasútvonalat veszélyeztet, korábban pedig egy mozdonyt sodort a Balatonba és 42 méterrel „arrébb kötöztette” a Dunaújvárosi vasmű vízkivételi művét. A jég hagyta itt
Annyit a részletek nélkül is tudunk, hogy ez a kivitelezés legkritikusabb időszaka. Ilyenkor eltávolítják a korábban leomlott részeket, ami természetes támaszként eddig visszatartotta a kőzettömeget, majd még tovább gyengítik a falat azzal, hogy megássák a támfal alapjainak az árkot. Ezzel hirtelen egy olyan instabil állapotot idéznek elő, ami még a szakemberek részéről is komoly odafigyelést és óvintézkedéseket kívánnak. Az instabilitást tovább súlyosbíthatja, ha a löszt korábban jelentős mennyiségű csapadék vagy egyéb víz itatta át – mondta el a FigyelőNetnek Oszvald Tamás, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Földtani Hatósági Osztály főosztályvezető-helyettese.
Nem több, mint fizika
Földcsuszamlásról tehát akkor beszélünk, ha egy lejtős pályán a kőzettömegen belül létrejön egy elválási felület, amely mentén a kőzettömeg – engedve a gravitációnak – lecsúszik. Csúszik például a tihanyi hegyoldal is az apátság alatt – írtuk korábban. Maga a hegy nem csúszásveszélyes képződmény, de ezer éve, amikor az apátságot építették, legalább 5-6 méteres peremterasz vette körül a Balaton felé néző oldalt.
Mára ez „lefogyott” két-három méterre, és ha nagyon óvatosak akarunk lenni, akkor aktív rézsűvédelemmel kell majd körülvenni magát az épületet. Ki kell irtani azokat a nagy fákat, amelyek már annyira árnyékolnak, hogy alattuk a fű nem tud megnőni. Ebben az esetben a lemosásnak már a lehetőségét is jelentősen csökkentettük: jelenleg nincs veszély, de igenis szép lassan oda kell figyelni Tihanyra – nyilatkozta korábban a FigyelőNetnek Oszvald Tamás.
A balatonakarattyai alagút évente centimétereket csúszik bele a Balatonba: csúszik és csúszik, egyszer pedig leszakad, de azt senki nem tudja megmondani, hogy mikor – jelezte még évekkel ezelőtt a szakember. A fonyódi magaspart is folyamatosan csúszik, omlik, minden évben lejátszódik ott kisebb földcsuszamlás: alatta megy a 7-es út és a vasút. A baj bármikor bekövetkezhet, mint 1914-ben, amikor Balatonkenese és Balatonfűzfő között egy földcsuszamlás a tóba sodorta az éppen ott elhaladó vonatot. Személyi sérülés szerencsére nem történt.
Vagy 1968-ban Dunaújvárosban, ahol egy szokatlanul csapadékos időszak után 1,5 millió köbméter föld csúszott meg, és a vasmű vízkivételi műve 42 métert csúszott bele a Dunába, miközben 12 fokot elfordult. Szerencsére a komplexumot nagyon jó „szekrényalapozással” látták el, ezért az épületnek semmi baja nem lett, az ezred vagy tízezred milliméter pontosságot igénylő turbinák a mai napig működnek.
A mappában található képek előnézete magyarságtudat
![Egy%252520koldus[1].jpg](/fenykepek/magyarsagtudat/magyarsagtudat/egy-252520koldus-1-.jpg.html)
