Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

Cipruson bejelentették, hogy a szigetország 2014 júniusában tervezi bevezetni a garantált Alapjövedelmet

A hír azt bizonyítja, hogy valamennyi Eu tagállam hatáskörébe tartozik a döntés a Feltétel Nélküli Alapjövedelm bevezetéséről. Mindössze politikai szándék és akarat kérdése az adott tagállam részéről.

Ez a fajta megoldás a polgári demokrácia igazi győzelmét és a társadalmi kiegyezés alapját hozhatná el Magyarországnak is. Valamennyi politikai szereplőnek kormánypárti és ellenzéki oldalon az FNA elképzelés mentén sikerülhetne egészséges párbeszédet lebonyolítani és legalább ebben az egyetlen kérdésben együttműködni egymással.

Örömmel üdvözöljük a szigetországban megszületett politikai akaratot és a tiszteletre méltó döntést!

Továbbra is bízunk benne, hogy az Orbán kormány is elvégzi a szükséges közgazdasági számításokat és Ciprushoz hasonlóan olyan döntést hoz, amely az Alapjövedelem bevezetésével rántja ki a devizahiteleseket a bajból ugyanúgy, ahogy a többi elszegényedett társadalmi réteget is!  

Az Alapjövedelem egyetlen akadálya az irigység kultúrája lehetne, amit évszázadokkal ezelőtt a profitéhes tőke alapozott meg és ideje száműzni a társadalmi normák közül a devianciák sorába miután bebizonyosodott, hogy a mai kapitalizmus már nem képes a polgári demokrácia normái szerint működni.

A mai működésképelen rendszer alternatívája, a forradalom nélküli társadalmi változás útja az FNA!

Az Alapjövedelem bevezetése az Eu tagállamok hatásköre! Mindössze politikai akarat kérdése és csupán a jelenleg is rendelkezésre álló állami pénzeszközök gazdaságélénkítő átcsoportosítását kívánja meg! 2013.08.09.

Ebből finanszírozzuk az FNA bevezetését!


 

2011-ben így hangzana a bibliai történet...

Így szólt az Úr Noéhoz:

"Fél év múlva megnyitom az ég csatornáit, és addig fog esni, amíg a Földet el nem lepi a víz. De szeretnék megmenteni néhány jó embert és minden állatfajból egy párt, ezért építs bárkát!"

Egy villámlás következett, majd a tervrajz ott feküdt a földön, Noé lábai előtt.


Fél év múlva elkezdett esni az eső, de az Úr legnagyobb megdöbbenésére Noé csak ült szomorúan a kertjében, bárka sehol.

-    Noé, hol a bárka? - kérdezte az Úr felháborodva.

-    Uram, bocsásd meg nekem, de felmerült néhány igen nagy probléma:

 
1. A hajóépítéshez engedélyt kellett kérnem, de a terveid nem voltak megfelelőek, ezért fogadnom kellett egy mérnököt az áttervezéshez.
2. A szomszédom feljelentett, hogy nem a rendezési tervben megengedett tevékenységet akarok folytatni a kertemben.
3. Nem tudtam fát szerezni, mert -a fülesbagoly életterének megőrzése érdekében -fakivágási tilalmat rendeltek el.
4. Ahogy elkezdtem begyűjteni az állatokat, beperelt egy állatvédő egyesület.
5. A Katasztrófavédelem közölte, hogy nem építhetem meg a bárkát, amíg nem készíttetek egy hatástanulmányt az özönvízről.
6. Ezután konfliktusba kerültem az Esélyegyenlőségi Hivatallal az ügyben, mennyi kisebbségit viszek magammal. Ennek az lett a vége, hogy lefoglalták a félkész bárkát.
7. Amikor el akartam hagyni az országot, közölték velem, hogy adótartozásom van, így nem mehetek sehová. Most úgy ítélem meg, hogy körülbelül még 5 év kell a bárka elkészítéséhez.
 
Ekkor elállt az eső, és kisütött a nap.
Úgy döntöttél, mégsem pusztítod el a Földet? - kérdezte Noé bizakodva.
Nincs rá szükség,- mondta az Úr -, megteszi helyettem az államigazgatás.

 

Noé bárkája hamarosan útra kész
  • Nők Lapja Cafe  2011. 01. 15.
Bár még csak a tervezőasztalon létezik, illetve ringatózik az önfenntartó vízi ökohotel, megálmodói szerint akár életek ezreit mentheti meg a nem túl távoli jövőben. Szél-, nap- és termikus energia - mindent felhasznál majd a túlélésért a lubickoló üveggömböc.

Sokan, sokféleképpen vetették már papírra, vagy álmodták vászonra, hogyan élünk majd a jövőben. A legújabb fantazmagória egy "Bárka" névre keresztelt úszó szálloda, az orosz Remistudio által tervezett Ark Hotel.

Az építményt úgy tervezték, hogy ellenálljon az emelkedő vízszint okozta árvizeknek, és menedéket nyújtson vendégeinek mindenféle szökőár és egyéb természeti katasztrófák ellen. A díjnyertes építészek egy olyan modernkori bárkát álmodtak meg, ami kibírja akár a földrengések okozta lökéshullámokat is.

A kagyló alakú behemót küllemre pont úgy fest, mintha Noé bárkáját keresztezték volna egy '70-es évekbeli sci-fi film egy díszletével.

Úszó hotel

 

Úszó hotel


 
A szálloda energiafelhasználását öko-energiaforrások fedezik. Felületén napelemek találhatók, a vízből termikus energiát nyer, a szél energiáját pedig elektromos energiává alakítja. A fedélzetén kialakított ökoszisztéma biztosítja a friss, tiszta levegőt, az élethez elengedhetetlen édes vízforrást és az élelem egy részét is.

A mesterségesen létrehozott bioszféra célja tehát, hogy biztonságos, zárt menedéket nyújtson egy lehetséges katasztrófa esetén. Nem kérdés azonban, hogy erre a bárkára nem akárki szökkenhet majd fel, hanem borsos áron foglalhatók rá jegyek.

Úszó hotel

 

Úszó hotel

 


Klimakonferencia 2010    2010.december 04.

 
Az ENSZ szerint az energiatakarékos izzók világméretű elterjesztésével a széntüzelésű erőművek negyedét be lehetne zárni, és globálisan dollármilliárdokat lehetne spórolni. A nap hőse Brazília, amely már rég nem vág ki naponta „fél magyaroszágnyi” erdőt, és pesszimista hírek szerint az idei lehet a valaha mért legmelegebb év – hírek a klímakonferenciáról.
2010. december 4. 15:32
 
Kép A mexikói Cancúnban rendezett klímakonferencián az ENSZ egy igen egyszerű módszerre hívta fel a figyelmet, amivel jelentősen csökkenthető az üvegházhatású gázok kibocsátása – tudta meg az fn.hu a WWF Magyarországtól
 
 
Milliárdokban mérhető megtakarítás


Ezzel annyi áramot lehetne megtakarítani, ami a világ 2670 szénerőművének egynegyedét, 705 erőművet tenne feleslegessé. A 100 vizsgált országból negyvenben már vannak tervek a hagyományos égők kivonására. A számítások szerint Indonézia egy ilyen intézkedéssel évi egymilliárd dollárt spórolhatna, miközben nyolcmillió tonnával kevesebb üvegházhatású gázt bocsátana a légkörbe.

Ez legalább kétmillió autó éves kibocsátásának felel meg. Brazília évi kétmilliárd dollárt tudna megspórolni, míg Mexikó 900 milliót, Ukrajna 210 milliót, Dél-Afrika pedig 280 milliót – sorolja a civilszervezet az ENSZ adatait.

 

Kép

(MTI)

További megtakarítások érhetők el azzal is, ha a váltásnak köszönhetően kevesebb széntüzelésű erőművet kellene építeni. Ez csak Indonéziában 3-4 szénerőművel jelentene kevesebbet, vagyis további 2,5 milliárd dollárnyi megtakarítást eredményezne.

Az elemzés Magyarországot nem vizsgálta, de a körülbelül harmad akkora villamosenergia-fogyasztású Horvátország esetében az átállás évi 100 millió dollár megtakarítását, 200 ezer tonnával kevesebb széndioxid-kibocsátást és egy kisebb szénerőmű kiváltását jelentené. Az ENSZ jelentése ide kattintva érhető el.



Komolyan gondolták az erdővédelmet BrazíliábanKép

 

 
Kapcsolódó cikkek
További jelentős üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentési lehetőséget jelentene az erdőirtás megállítása. Cancúnban látott napvilágot a hír, miszerint Brazíliában az erdőpusztulás aránya rekord szintre csökkent: míg 2004-ben évi 27 ezer négyzetkilométert (ez Magyarország területének több mint negyede) érintett, addig 2010-re ez az érték 6500 négyzetkilométer alá esett.

Ekkora sikert eddig egyetlen más országnak sem sikerült eddig elérnie. Brazília erdőpusztításból származó kibocsátásai is jelentős mértékben csökkentek, a számítások szerint évi 870 millió tonna széndioxiddal (az 1996-2005 év átlagát bázisnak tekintve).
Összehasonlításképpen: az EU 2020-ig vállalt 20 százalékos kibocsátáscsökkentése évi mintegy 850 millió tonna CO2-t jelent. Brazília eredeti célkitűzése szerint 80 százalékkal csökkenti az erdőpusztítást 2020-ig, ám mivel már sikerült elérni a 67 százalékos csökkenést, így az elnök 2016-ra módosította a céldátumot.

A legmelegebb év?

A cancúni konferencián jelentette be a WMO (Meteorológiai Világszervezet), hogy a 2010-es év minden bizonnyal szerepelni fog az 1850-es évek óta mért legmelegebb három év között. Bár a végleges adatokat csak 2011 elején publikálják, az eddigi trend alapján várható, hogy a 2010-es év bekerül a felmelegedési rekordértékek közé. Ráadásul az elmúlt 10 év az adatok feljegyzése óta mért legmelegebb évtized volt.
Ajánlott weboldal

·         Villamos Művek.lap.hu

 

A Nasa és Noaa még ennél is továbbmegy, előrejelzéseik szerint a 2010-es év az eddig mért legmelegebb év lesz. A WMO egy korábbi jelentésében az is szerepelt, hogy a légkörben az üvegházhatású gázkoncentráció most a legmagasabb az iparosodás előtti korszakhoz képest.
 
 

 
Évi ezermilliárd a tét
 
A szakminisztereken a sor Mexikóban: ha most nem tudnak megállapodni alapvető kérdésekben, akkor szinte teljesen elúszott az esély egy nemzetközi összefogásra a klímaváltozás megfékezésére. Tizenöt vagy ötven százalék, 2013. vagy 2020. legyen a végcél, illetve évi 100 milliárd dollár – ezek a legfontosabb kérdések. India, Kína és Brazília pedig bekeményített.
2010. december 9. 19:57
 
Még két nap van hátra a cancúni klímakonferenciából, amely során a résztvevő kormányküldöttségeknek még meg kellene egyezniük egy ambiciózus, kiegyensúlyozott és jogilag is kötelező nemzetközi klímamegállapodás alapjaiban. Ez alapvető annak érdekében, hogy a jövő év végén aláírhassanak egy részletesen kidolgozott egyezményt, ami 2012-től felválthatja a kiotói megállapodást.

Eddig csak ölbe tett kézzel ültünk

A klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak korlátázására az ipari forradalomtól számítva 2020-ig maximum 1,5 fokos felmelegedés lenne elfogadható, ám máris közel 0,8 foknál tartunk – értékelte a klímatárgyalások jelen állását az fn.hu-nak a WWF Magyarország. Hivatalosan ugyan pénteken ér véget a konferencia, ám a felek várhatóan a hétvégén is folymatosan tárgyalni fognak. A két legfőbb dokumentumtervezetről, és az abban megfogalmazott célszámokról immáron a miniszterek tárgyalnak zárt ajtók mögött
 
 
Két ad-hoc munkacsoport által előkészített dokumentum egyike a Kiotói Egyezmény meghosszabbításának lehetőségeit taglalja, míg a másik a hosszú távú kibocsátás-csökkentési vállalásokkal és egyéb nemzetközi együttműködési kérdésekkel foglalkozik. Ez utóbbiban a 15 százalékostól az 50 százalékos kibocsátás-csökkentési célig számos verzió szerepel. A különböző módozatokban bázisévként 1990. szerepel a 2013-2017 illetve a 2020-as időszakra vonatkozóan.

Ez azt jelenti, hogy a csökkentést az 1990-es év kibocsátásához képest kell elérni, méghozzá a vagy a 2013-2017. időszakban, vagy a 2020. évre. A végső célszámokban most a Mexikóban tárgyaló szakminisztereknek kellene megegyezniük.
 
Éles vitát váltottak ki a finanszírozással kapcsolatos kérdések is: lassan egyértelművé válik, hogy a fejlett országok által fizetendő évi 100 milliárd dollár, melynek célja a fejlődő országok zöld gazdaságra történő átállása, nem lesz elég.
 
A Világbank jelentése szerint is ma már legalább évi 110 milliárd dollárra lenne ehhez szükség. A tárgyalások során meg kellene egyezni egy „Zöld Alap” létrehozásának részleteiben is, azonban még abban sem sikerült megállapodni, hogy ezt az alapot milyen részletességgel dolgozzák ki még Cancúnban.

Honnan teremtik elő a pénzt?

Az USA például halogatná a részletek kidolgozását, míg a fejlődő országok többsége még idén be is indítaná az együttműködést.
 
Ami a forrásokat illeti Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára megbízott egy szakértői csoportot azzal, hogy vizsgálják meg a klímafinanszírozásra fordítandó források bővítésének lehetőségeit.
 
Az elkészült tanulmányban olyan megoldások szerepelnek, mint a nemzetközi hajózás és repülés megadóztatása, a banki adók valamint a regionális fejlesztési bankoknál lévő alapok megnövelése, vagy az államkincstárból való finanszírozás.
 
 

 

Kép

 

Bár a magánbefektetésekre is igen nagy szükség lenne, a tanulmány ezt bizonytalannak látja. Az egyik kulcsterület az emisszió-kereskedelem lehet – a kibocsátási kvóták aukciója és a tranzakciók megadóztatása.
A szennyezés megdrágítása ráadásul éppen a megfelelő üzenetet hordozza, a kibocsátások csökkentésének irányába hat. Természetesen ezeknek a megoldási lehetőségeknek csakis politikai háttértámogatással van létjogosultságuk.
Kapcsolódó cikkek

Azonban amíg a fejlett országok főleg a bankok megadóztatásának ötletét támadják, addig a fejlődő országoknak, így például a kis szigetállamoknak más okozna problémát.

Ők a hajózás és a repülés megadóztatásától félnek, hiszen kereskedelmük alapvetően a vízi szállításra épül, míg a másik nagy bevételi forrásuk, a turizmus pedig a légi közlekedésre. Attól félnek, hogy e két iparág megadóztatása csökkentené jövedelmüket.

Bekeményítenek

A finanszírozás kérdése azért is égető, mert a fejlődő államok bejelentették, hogy addig nem hajlandók véglegesíteni semmilyen megállapodást Cancúnban, amíg a gazdag országok nem fizetik ki a régóta ígért segélyt. A beígért segélyek folyósítása a BASIC (Brazília, Dél-Afrika, India, Kína) országok egyik legfontosabb követelése.

Három kérdésben nem hajlandók kompromisszumra: A Koppenhágai Egyezményben vállalt 30 milliárd dolláros „gyors-kezdő-kifizetés” folyósításának felgyorsítása; a Kiotói Egyezmény folytatása; a technológiai együttműködési mechanizmus létrehozása.

A BASIC országokra mindenképpen érdemes odafigyelni. Tavaly, a koppenhágai tárgyalások során többek között az ő határozott fellépésüknek volt köszönhető az egyeztetéseket lezáró egyezményben helyet kapó 30 milliárd dolláros klíma-segély.
Ezt a fejlett országok biztosítanák a fejlődő országoknak amennyiben azt igazolhatóan – egy nemzetközi szervezet „ellenjegyzésével” – a gazdaságuk zöldítésére fordítják. Ez a pont azonban további vitákra adott okot, miszerint nem volt egy olyan, mindenki által elfogadott igazoló rendszer, amely a pénzek felhasználásának útját egyértelműen képes lett volna végigkísérni.  

A probléma megoldására az idei tárgyalások egyik központi elemévé vált egy hiteles rendszer kialakítása, amit „MRV”-nek neveznek.

 
Az „MRV” a figyelemmel kísérni (Monitor), jelenteni (Report) és ellenőrizni (Verify) fogalmakat. 

 tovább - ingyenes Írói és Szónoki Klub

 

Ökolábnyomunk 

okolabnyom.jpg

Hogyan lehet kielégíteni a jelen igényeit anélkül, hogy csökkenne a jövő generáció esélye arra, hogy maga is kielégítse az igényeit?

Többek között erre a kérdésre keresték a választ Pécsett, a Fenntartható fejlődés – fenntarthatatlan fogyasztás címmel megrendezett konferencián.

A pénzügyi világválság egyik tanulsága, hogy a meghitelezett jövő agyonnyomhatja a jelent. Ami aztán értelmetlenné teszi a mindennapok erőfeszítéseit és a reményt, hogy szebb lesz a holnap.

A társadalmat körökre oszthatjuk fel – elemez Csath Magdolna, a Kodolányi János Főiskola egyetemi oktatója – A legkülsőbb körív a pénzvilág, ez bír döntési pozícióval. Ha beljebb haladunk, a gazdaság következik, ezt az emberi igények és a legkisebb jelentőségű, a környezet követi.

 
Ezt a berendezkedést kell megváltoztatnunk. A környezeti szempontból kell kiindulnunk, ezt figyelembe véve határozhatjuk meg, mit tehet a pénzpiac és a társadalom többi szereplője.”

Világunk jelenleg jóval több erőforrást használ, mint amennyit a fenntarthatóság megenged. A csökkentés kulcsszó, de mit szóljanak ehhez azok a népcsoportok, amelyek eddig is keveset fogyasztottak, fogyaszthattak?

Az értelmetlen pocsékolás az érem egyik oldala, a túloldalon a mérhetetlen nyomorral találkozunk – hangsúlyozza Csath Magdolna – A népességszámot figyelembe véve is kijelenthető, nincs élelmiszerhiány a világban, pusztán az elosztással van probléma.”

A kérdés, mi alapján döntünk, kinek mennyi juthat?

Nem mindegy, milyen módon különböztetjük meg a társadalmakat – válaszol a közgazdászasszony – Ennek a mai mértékegysége a GDP. Amíg GDP-vel mérünk, addig a döntések félrecsúsznak. Hazánk is belekerült ebbe a csapdába. Mi mással magyaráznánk egy környezetszennyező gumigyár befogadását, ami semmilyen gyakorlati előnnyel nem jár, kivéve a gazdasági mérőszám emelkedését? Vezetőink GDP-függőségben szenvednek, pedig nem a növekedésből, hanem a fejlődésből kellene kiindulnunk.”

A globális cégeknek nem érdeke a takarékosság. Létezésük a tömegtermelésen alapszik. A világ egy gyártósorra hasonlít. A vállalatok termékeik előállítását határokon átívelve végzik, ami komoly szállítási költséggel és üzemanyag fogyasztással jár.
Ehelyett a lokális termelést kell támogatnia a kormányzati és civilszférának, egyaránt.

Hogyan lehet ugyanazt a szolgáltatást kisebb környezeti terheléssel elérni? – teszi fel a kérdést Kerekes Sándor, a budapesti Corvinus Egyetem oktatója - A Földön 6,7 milliárd ember él, és mindegyik egy kicsit többet akar fogyasztani, mint tegnap. Az ellátás hatékonyságát már nem lehet fenntartani.”

A radikális változáshoz példamutatás szükséges, ám a nyugati civilizáció egyelőre erre alkalmatlannak bizonyul.

A fogyasztást ott kell csökkenteni, ahol az magas – mutatja az irányt Kerekes – Ausztriát, Finnországot zöldszemléletűnek tartjuk, mégis kétszer annyi az anyagigénye, mint hazánknak. Még Csehország is több energiát használ, mint Magyarország. Egy utópisztikusan tisztességes világban lehetne csak eldönteni, hogy ki mennyit termeljen, fogyasszon.”

Kerekes szerint újra kellene gondolni a népszaporulat kérdését. Fontos átértékelni a jelenlegi politikai-földrajzi határok közti népvándorlást is.

A szemléletváltás alapja a tulajdon fogalmának a megváltoztatása. – teszi még hozzá - Ha nem lenne autóm, csak az autó szolgáltatását használnám, ötször, hatszor kevesebb energia fogyna. Azonban jelenleg a piac a buta ember létrehozásában érdekelt. Minél sötétebb a fogyasztó, annál több chipset eszik, kólát iszik, majd megveszi a reklámban látott testedző gépet, hogy eltüntesse a hasáról a felszedett zsírpárnát. Előbb ezt a fajta tudatosságot kellene megtanítani, és ha ez széles körben elterjedne, továbbléphetünk.”

Mi történik, ha nem lesz változás? Nos, a Földgolyó nélkülünk is meglesz – jósolja Csath Magdolna.

(forrás: Zöldövezet)
 

Kép

 

100 ezer tonna titán, 18 millió tonna vas pang az országunk zagytározóiban
 
Kincset érő vörös iszap?
 
 
Mv.: - Az Unióban tárolt vörösiszap negyede Magyarországon található. Ez az újabb becslések szerint 50 millió tonna. És most jól figyeljenek. Ebben az irdatlan mennyiségű anyagban 18 millió tonna vas és 100 ezer tonnányi titánérc pang sok más mellett. Míg másutt törvényekkel kényszeríti az állam az üzemeket, hogy tárolás  helyett feldolgozzák hulladékukat, addig nálunk ingyen lehet lerakni az ilyen veszélyes és mint kiderült, értékes anyagokat. Pedig a technológia is létezik a feldolgozásra. Még hozzá több mint egy évtizede egy magyar szabadalom. De eddig ez úgy tűnik senkit nem érdekelt.
 
R.: - A vörösiszap mellett az elmúlt évtizedek rossz gazdasági szabályozási és ellenőrzési gyakorlata is Kolontárra zúdult. Ami a tározóból kiszabadult, azt a jogszabály hulladéknak nevezi, pedig jelentős értéket is képviselhetne, de erre eddig senki nem fordított figyelmet. Az ok, természetesen a pénz. Ez egy borsodi ipari hulladék-feldolgozó üzem. A valaha szebb napokat is látott hatalmas csarnokban a háromból mindössze egy gyártósor üzemel. Nyomokban emlékeztetve csak a 70-es, 80-as évek pezsgő munkáséletére. A kohászat virágkorában kezdte karrierjét Palla János is. Ahogy az itt élők többségét, őt is megrendítette az iparág látványos összeomlása, de nem annyira, hogy ne keressen  új lehetőségeket magának.
 
Palla János, nyugdíjas kohász, feltaláló: - A 90-es években a megyében a kohászati vállalkozások sorra bezártak. És a visszamaradó hulladékok hasznosításával kezdtünk el foglalkozni.
 
R.: - Kollégájával, Rőcei Istvánnal közösen dolgoztak ki egy ma már szabadalmaztatott feldolgozási eljárást. Amely egy már létező technológiára alapszik.
Palla János, nyugdíjas kohász, feltaláló: - Amiben ez különbözik az ismert technológiáktól, az, az, hogy képes a szálló porokat, iszapokat is alapanyagként használni.
 
R.: - Vagyis a kolontárihoz hasonló tározók tartalmát elvileg fel lehetne dolgozni.
Palla János, nyugdíjas kohász, feltaláló: - A vörösiszap, mint hulladékbázis lehet kiinduló alapja az anyagában történő hasznosításnak, a technológia ebből elsősorban vaskohászati alapanyagot képes előállítani. Ez ásványt helyettesíthet. Bányászott vasércet.
 
R.: - Sajnos ez a technológia okoz környezet terhelést, ám nagyságrendekkel kisebbet, mint az a több tucat magyarországi veszélyesanyag-tározó. A kénből itt kéndioxid, szén-monoxid, szénhidrogén és por távozik, de az operatív igazgató szerint a hatósági ellenőrzés mértékét össze sem lehet hasonlítani a kolontári tározó egyoldalas környezetvédelmi kontrolljával.
Szarka Zoltán, gépészmérnök, operatív igazgató: - Legfontosabb károsanyagunk a füstgáz, itt negyedórás átlagban mérünk a komponenseket, összetevőket. Négy fő komponenst mérünk,  ezt negyedóránként a felügyelőségre internetes úton közvetítjük, hogy azonnal ellenőrizhető legyen a dolog. 
 
R.: - Szépvölgyi János professzor, akadémikus részt vett a kolontári tragédia utáni mintavételben. Meggyőződése, hogy hosszú távon az egetlen járható út ezeknek az anyagoknak a teljes újrahasznosítása. 
Szépvölgyi János, vegyészmérnök, igazgató, MTA Kémiai Kutatóközpont: - Gyakorlatilag, ha a feldolgozást megfelelő módon hajtjuk végre, sokkal kevesebb és a környezetre sokkal kevésbé veszélyes melléktermék képződik, mintha pl. a vörösiszapot lerakjuk.
 
R.: - Ez a tény tehát régóta nem titok az érintettek, vagyis a cégek és a törvényalkotó előtt. Miért nem történt mégis előrelépés pl. a vörösiszap feldolgozásában? Miért tároljuk, ahelyett, hogy feldolgoznánk? Gácsi Gabriella, a feldolgozó cég jogtanácsosa. Szerinte az állami szabályozás kifejezetten ellenérdekeltté teszi a veszélyes hulladékokat képző üzemeket a feldolgozásban, ezzel együtt az ártalmatlanításban is.
 
Gácsi Gabriella, jogtanácsos: - Az ipari hulladéktermelőknek lerakói díjat vagy a hasznosító műbe, vagy az égető műbe hulladék-átvételi díjat kell fizetniük. A vörösiszap tározók ezzel szemben, mint üzemi tározók ingyen nyújtottak lehetőséget a vörösiszap tározására. Ebből kifolyólag semmiféle ösztönző erő nem volt az irányban, hogy az újrahasznosítási hátteret egyáltalán felkutassák, felkutassa a tudomány.
 
R.: - Főként Görögországban és Indiában zajlanak előrehaladott kutatások a vörösiszap feldolgozására. Van, ahol cementhez adagolják a vörösiszapot, és felhasználják. Sőt szennyvíztisztításra is használják a masszát, mivel bizonyos ártalmas fémeket kiválóan megköt. Palla úr és társa találmánya főként a nyersanyag-kivonásra koncentrál, tehát elvileg forintban is kifejezhető értéket lehet előállítani, de valójában mégsem. A 90-es években kísérleteiket nem támogatták az ipari szereplői.
 
Palla János, nyugdíjas kohász, feltaláló: - A hulladékkezelésnek ez a formája lehet rentábilis is, de ugye a tervezési időszakban ezt előre kimutatni nem lehet. Így nem voltak gazdaságilag érdekeltek a partnerek, hogy ezt a hulladékkezelést megvalósítsuk.
 
R.: - Naná, hogy nem, hiszen, ha a tárolás ingen van, a feldolgozás pedig pénzbe kerül, akkor a profit szempontjából a tárolás látszik logikusnak. Szépvölgyi professzor szerint azonban a környezet és az emberek egészségének hosszú távú megóvásán túl konkrét anyagi haszon is elérhető a feldolgozással.
 
Szépvölgyi János, vegyészmérnök, igazgató, MTA Kémiai Kutatóközpont: - Hogyha ezt megfelelő módon csináljuk, akkor gyakorlatilag elérhető az, hogy a hasznosításból származó árbevétel az fedezi a feldolgozás költségeit. Azért egy ilyen működő lerakónak mondjuk ami Ajkán is vannak már  70 éve működő lerakók, tehát ezeknek az újra megbontása és a termelésbe vonása ez se egyszerű feladat. Kétségtelen, hogy egyszerűbb, mint mondjuk feldolgozni, kibányászni egy nyersanyagot, de azért technikailag ez se egy egyszerű feladat.
 
R.: - Nahát ezekkel az anyagokkal azért valamit kell kezdeni, azok nem maradhatnak ott.
Szépvölgyi János, vegyészmérnök, igazgató, MTA Kémiai Kutatóközpont: - Mindenképpen kell valamit kezdeni.
 
R.: - A kolontári katasztrófa után ez már annyira nem kérdés, hogy az  Európa Parlamentben a héten közös magyar néppárti-szocialista javaslat született a vörösiszap feldolgozását célzó tudományos kutatások felgyorsítására. Idehaza jogszabály-változásokat ígérnek, hogy a jövőben a tárolás, vagyis a probléma elodázása ne legyen kifizetődőbb, mint a hasznosítás és az ártalmatlanítás. Technológia tehát van, a személet is lassan változni kezd. A 9 halálos áldozat, a tönkretett életek százai pedig már politikai kényszert is jelentenek a hazai és az uniós döntéshozók számára. A szennyező tározók mielőbbi felszámolására.
 
 

A mappában található képek előnézete Magyarságtudat