A közpénzekből végre tisztességes közszolgálatot várunk!
Európai Polgári Kezdeményezések - EPK - Add a véleményed!
A víz és szennyvízhálózat emberi jog! Ehhez kell az EGYETÉRTŐ aláírásod SOS!
Cipruson bejelentették, hogy a szigetország 2014 júniusában tervezi bevezetni a garantált Alapjövedelmet
A hír azt bizonyítja, hogy valamennyi Eu tagállam hatáskörébe tartozik a döntés a Feltétel Nélküli Alapjövedelm bevezetéséről. Mindössze politikai szándék és akarat kérdése az adott tagállam részéről.
Ez a fajta megoldás a polgári demokrácia igazi győzelmét és a társadalmi kiegyezés alapját hozhatná el Magyarországnak is. Valamennyi politikai szereplőnek kormánypárti és ellenzéki oldalon az FNA elképzelés mentén sikerülhetne egészséges párbeszédet lebonyolítani és legalább ebben az egyetlen kérdésben együttműködni egymással.
Ha a polgári kormány nem lépi meg az FNA bevezetését, a szélsőséges politikai erők profitálhatnak: Friss látlelet a szegénységről! A drasztikus elszegényedés megindulása a 2008-as pénzügyi és gazdasági válsághoz köthető. A válságnak négy periódusa volt eddig Magyarországon. 2008. második felében tört ki a pénzpiaci válság, amely a megtakarítással rendelkezőket érintette. 2008−2009-ben visszaesett a foglalkoztatás, nőtt a munkanélküliség. Ezzel párhuzamosan a devizahitelek problémája is élesen megjelent. 2009−2011-ben az állami kiadásokat erőteljesen csökkentették, miközben nőttek a lakossági elvonások. Az egykulcsos SZJA bevezetése hátrányosan érintette az alacsony keresetűeket. 2011−2012-ben egyértelműen szűkítették a szociális és egészségügyi kiadásokat. A háztartások közel 81 százalékának nincs annyi tartaléka, hogy egy váratlan, nagyobb kiadást – 100 000 Ft nagyságban – ki tudjon fizetni. A fűtés hiánya 20 százalékról 27 százalékra nőtt az elmúlt két év alatt.
A válság elmúlt öt évében azok a negatív tendenciák erősödtek fel még jobban, amelyek a társadalom alsóbb rétegeit érintik hátrányosan. A szegénységnek nem csak a mértéke, hanem mélysége is hatalmas ütemben nőtt. Különösen jelentős volt a szegénységi kockázat növekedése a gyermekek és a fiatalok, az alacsony iskolázottságú és a roma háztartásfővel élők körében, valamint azok között, akik olyan háztartásban élnek, ahol a háztartásfő munkanélküli vagy inaktív.
A parlamenti pártok lemondtak a leszakadó rétegek felzárkóztatásáról, hiszen egyik pártnál sem jelent meg átfogó program a leszakadás további megakadályozására. Ha a folyamatokat nem tudja megfékezni az elit, akkor a szélsőséges politikai erők komolyan profitálhatnak ebből.
forrás: Totyik Tamás
Ebből finanszírozzuk az FNA bevezetését!
Örömmel üdvözöljük a szigetországban megszületett politikai akaratot és a tiszteletre méltó döntést!
Továbbra is bízunk benne, hogy az Orbán kormány is elvégzi a szükséges közgazdasági számításokat és Ciprushoz hasonlóan olyan döntést hoz, amely az Alapjövedelem bevezetésével rántja ki a devizahiteleseket a bajból ugyanúgy, ahogy a többi elszegényedett társadalmi réteget is!
Az Alapjövedelem egyetlen akadálya az irigység kultúrája lehetne, amit évszázadokkal ezelőtt a profitéhes tőke alapozott meg és ideje száműzni a társadalmi normák közül a devianciák sorába miután bebizonyosodott, hogy a mai kapitalizmus már nem képes a polgári demokrácia normái szerint működni.
A mai működésképelen rendszer alternatívája, a forradalom nélküli társadalmi változás útja az FNA!
Az Alapjövedelem bevezetése az Eu tagállamok hatásköre! Mindössze politikai akarat kérdése és csupán a jelenleg is rendelkezésre álló állami pénzeszközök gazdaságélénkítő átcsoportosítását kívánja meg! 2013.08.09.
Ezt is megoldja az ALAPJÖVEDELEM bevezetése!
Társadalmi Kiegyezést kezdeményezünk 2013.08.01.
- Dr. Drábik János: A közpénzrendszer visszaállításának a szükségessége 2013/06/06
- Bocskay József és Bódis Krisztián: A tudás alapú szociális nemzetgazdaság kiépítésének lépései 2013/05/31
- Dr. Varga István – Modern pénzügyek, kotlátok és lehetőségek 2013/05/15
- Az összeomló pénzrendszerről, és a megoldásokról – Bernard Lietaer az Echo TV-n 2013/05/02
- Makkos Albert: A jogállamiság kontra devizahitelezés 2013/05/01
- dr. Szabadkai Attila: Magyarország igenis versenyképes!! 2013/04/17
- Szex, szex, szex és szex 2013/04/04
- Bódis Krisztián: Hogyan védd magad meg a pénz csapdájától? 2013/04/03
Igen figyelemre méltó tanulmányt jelentetett meg Kenneth Rogoff ismert amerikai közgazdász, a Harvard Egyetem tanszékvezető professzora, az IMF volt vezető közgazdásza. Tehát olyan személyről van szó, aki a globális hatalomgazdaság legmagasabb csúcsait is megjárta, a kapitalizmus iránti elkötelezettsége aligha vonható kétségbe. A Coronary Capitalism című írásában azonban olyan átfogó és megrendítő kritikáját adja a globális kapitalizmus rendszerének, ami azt látszik bizonyítani, hogy a mai rendszer által képviselt létszerveződési móddal már a legodaadóbb hívei is szembefordulnak.
Rogoff ugyanis megdöbbentő összefüggésekre irányítja rá a figyelmet. Arra tudniillik, hogy egy olyan cinikus érdekszövetség irányítja a világ nagy részének egész táplálkozási rendszerét, amely gigantikus profitját százmilliók tudatos megbetegítésére, sőt végső soron elpusztítására építi.
Arról van szó, hogy a nagy élelmiszerláncok urai – együtt-működve a globális médiával, az élelmiszer-vegyészeti konglomerátu-mokkal és az egészségügyi rendszerek „betegségipari” hatalmas-ságaival – felfoghatatlan mélységű reprodukciós katasztrófába hajszolják a nyugati világot, főként az Egyesült Államokat. Természetesen a korrupt és kollaboráns politikai oligarchia cinikus asszisztenciája mellett.
A trükk valójában pofonegyszerű! A lehető legpusztítóbb, ám nagy tömegben, olcsón előállítható zsírokat és szénhidrátokat olyan mesterséges adalékanyagokba „csomagolják”, amelyekkel szabályos függőséget idéznek elő emberek százmillióiban. A mindent elsöprő és mindent betöltő reklámkampányok „szükséglettermelő” rendszerei tudati (pontosabban tudat alatti) szőnyegbombázással lerombolnak minden józan megfontolást, így a tökéletesen védtelenné tett fogyasztó esélytelenné válik. Különösen veszélyes mindez a fiatalkorúak számára! A nyugati világban ennek következtében az előállított élelmiszerek legalább húsz százaléka már legyártása pillanatában is veszélyes hulladéknak minősül, amit ráadásul végtelen cinizmussal el is árulnak róla, hisz az amerikai angol már régóta „junk food”, vagyis szemét kaja néven említi ezeket a tápláléknak látszó valamiket.
Ahogy Rogoff írja, az Egyesült Államok felnőtt lakosságának legalább az egyharmada kórosan elhízott, és ami leginkább vészjósló, hogy a gyerekek esetében az utóbbi harminc év során az elhízottak aránya megháromszorozódott. Mindez hihetetlen mértékben növeli a szív- és érrendszeri (koszorúér!) és daganatos betegségek arányát. Többek között ezért is lehetséges az a képtelenség, hogy miközben az Egyesült Államok egy főre jutó GDP-je tizenötször akkora, mint Kubáé, egy átlag kubai mégis három évvel él tovább, mint az átlag amerikai.
Mindez már ma is iszonyú egészségügyi kiadásokat gerjeszt, de az előttünk álló évtizedek során igazi katasztrófa lehet ebből az egészből. Ám, mint arra Rogoff felhívja a figyelmet, miközben az érintett áldozatoknak ez iszonyú testi-lelki szenvedést, hatalmas anyagi kiadást jelent, az egészségügynek becézett globális betegségipar tekintélyes profitot realizál belőle. A köz érdekeit megtestesíteni hivatott állam pedig néma marad. Cinkos némaságának fő oka az, hogy nem mer szembeszállni az élelmiszer-óriások, a hatalmas reklámügynökségek és a betegségipari lobbi hármasával. Például azért nem, mert valójában ezek kitartottja lett a politikai elit.
Márpedig, írja Kenneth Rogoff, nincs más esély, hiszen csak az állam rendelkezik a legitim kényszer alkalmazásának lehetőségével, és itt bizony a kényszerítő erő, ha kell, az erőszak alkalmazása elkerülhetetlen lenne. Azért, mert a dollár százmilliárdokban mérhető, csillagászati profitok vonzereje mindent szétroncsoló erővé vált, így csak a radikális újraszabályozás lehet az egyetlen lehetőség. Szabályozni azonban csak az tud, aki nagyobb és erősebb, mint a szabályozandó objektum. Rogoff ugyan szép új világunk legsötétebb oldalainak egyikére irányítja a figyelmet, de talán mégis reménykeltő, ha egy ilyen kifogástalan pedigrével rendelkező személy fordul szembe az egykor általa is támogatott hatalmi struktúrák pusztító erejével.
Bogár László
Forrás: www.nemenyi.net
Választások 2014 - Lakossági szemmel
Az állam lehet a társadalmi átalakulás eszköze is
Az állam felruházása jogosultságokkal nem a tőke és a gazdasági uralom, hanem a nagy tömegek, a lakosság privilégiuma, joga és kötelezettsége
A magyar lakosság felismerte 2010-ben, hogy az alapvető társadalmi antagonizmus nem a kormányzás szintjén van. A megoldást tehát nem az államtól való eltávolodásban látta, amikor a kétharmados döntését meghozta.
A helyes irány továbbra is az állam megerősítése a jogaiban! Az állam a társadalmi átalakulás élére állhat, amennyiben él a nagy tömegek még megmaradt bizalmával.
A gazdasági antagonizmus az, amely ellen az államnak és a lakosságnak egymással együttműködve kell fellépnie.
Az állam dönthet úgy, hogy az egészséges társadalmi változások élére áll és a forradalom nélküli utat, az Alapjövedelem bevezetését mérföldkőnek tekinti amikor bebizonyosodott, hogy a mai kapitalizmus már egyre kevésbé képes megfelelni a polgári demokrácia normáinak!
Ilyen bringák lephetik el Budapestet
Bemutatták a dokkoló állomásokat és a kölcsönözhető bicikliket Budapesten, melyek a főváros közösségi kerékpáros rendszerét alkothatják a jövőben. Videó.
.jpg)
Az esztergomi Neuzer kerékpárgyártó két év alatt mintegy 60 millió forintos fejlesztéssel hozta létre a rendszert, a projektet az európai unió 25 millió forinttal támogatta.
Neuzer András ügyvezető igazgató azt mondta, hogy elemezték a világban lévő rendszerek tulajdonságait, és megpróbálták ezek hibáit kiküszöbölni, így hozták létre a sajátjukat.
A kerékpárokat a dokkoló állomásból egy mágneskártya segítségével, PIN-kód megadása után lehet kibérelni, amelyre korábban feltöltötték a bérlő adatait. A bérlés akkor fejeződik be, amikor egy másik dokkoló állomáson a kerékpárt elhelyezik.
Több mechanikai védelemmel is ellátják majd a kerékpárokat, amelyek a bicikli szétszerelését akadályozzák meg, de ennek a szabadalmi eljárása még folyamatban van. Ezen kívül rádiófrekvenciás jeladóval tudják azonosítani a kerékpárokat, de lehetőség van GPS-jeladók beszerelésére is - mondta Neuzer András.
Amint megírtuk, 2013 közepétől bárki elvehet a belvárosi önkiszolgáló gyűjtőállomásokról egyet a városon belüli utazásokhoz, majd használat után bármelyik másik tárolóban leadhatja. A Budapest Bicikli, azaz a BuBi első ütemében 74 állomásról több mint 1000 kerékpárt kölcsönözhetünk majd. Budán 15, Pesten 58 és a Margitszigeten egy állomást telepít a Budapesti Közlekedési Központ.
Tisztességes közszolgálatot várunk, az élet minden területén!
Döntött a parlament: Erzsébetben jöhet a segély
A települési önkormányzatok augusztus 1-jétől rendeletben írhatják elő, hogy legalább tízezer forintnyi rendszeres szociális segély folyósításakor az ellátás összegéből ötezer forintot készételvásárlásra felhasználható Erzsébet-utalványban kell fizetni.
Már augusztustól utalványban fizethetik a segélyt (NOL)
Kapcsolódó cikkek
A parlament erről hétfőn a szociális tárgyú törvények módosításával döntött. Az indítványra 235-en szavaztak igennel - a kormánypárti frakciók -, 91-en pedig - az összes ellenzéki képviselő - nemmel.
Változik a gyermekvédelmi törvény is: a módosítás értelmében a település jegyzője a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultaknak október 1-jétől nem pénzben, hanem készétel-, ruházat- és tanszervásárlásra alkalmas Erzsébet-utalványban nyújt támogatást.
A kedvezmény összegéről a parlament évente dönt.
Bekerült továbbá a törvénybe, hogy az óvodákban és iskolákban kötelező megszervezni a gyermekek étkeztetését.
Az Országgyűlés rögzítette azt is, hogy a következő tanévtől a gyermek életkorától és a család jövedelmi helyzetétől függetlenül nem jár családi pótlék akkor, ha a gyermek ötven órát igazolatlanul hiányzik az iskolából.
Ezzel újraszabályozták és egyszerűsítették az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének szabályait, és az iskolalátogatási kötelezettség elmulasztása miatt mindenkit ugyanaz a szankció sújt. Megszűnik a támogatás felfüggesztésének jogintézménye, vagyis a családi pótlékot nem kell családtámogatási folyószámlára utalni, és visszamenőleges kifizetésére nincs lehetőség, ha a gyermek ismét iskolába jár.
A jövőben az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének ideje alatt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak sem kaphatják meg a természetben nyújtott ellátást.
Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter indoklása szerint a módosítás előnye, hogy a szigorúbb büntetés a gyermekeket és családjukat jobban ösztönzi a tanulmányi kötelezettség teljesítésére, miközben az eljárásrend egyszerűsödik.
Ugyanakkor ma a támogatást csak akkor folyósíthatják újból, ha a gyermek egyetlen tanórát sem mulaszt igazolás nélkül. Az indoklás szerint így néhány perces késések is a családi pótlék megvonásának fenntartását okozhatják. A parlament ezen most úgy enyhített, hogy a jegyzőnek akkor kell kezdeményeznie a pótlék újbóli kifizetését, ha a gyermek ötnél kevesebb órát hiányzik igazolatlanul.
A jogszabály meghatározza továbbá a támogatott lakhatás részleteit. A 2013. január 1-jétől hatályba lépő támogatási forma a fogyatékkal élő embereknek, a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegeknek, valamint a hajléktalanoknak biztosított ellátás, amely életkoruknak, egészségi állapotuknak és önellátási képességüknek megfelelően biztosítja a lakhatást, a mentálhigiénés segítséget, valamint szükség esetén az étkezést, az ápolás-gondozást és a fejlesztést.
A törvénycsomag rendelkezik arról is, hogy a jövőben újra jár a gyes - nemcsak a rokkantsági ellátásban, hanem - a rehabilitációs ellátásban részesülő kismamáknak is.
Tranzakciós adó: itt a kiskapu
A parlamentnek benyújtott jövő évi költségvetés tervezete szerint a kormány 2013-tól évi 300 milliárd forint tranzakciós illetéket szedne be a pénzintézetektől – papíron 283 milliárdot, de a decemberi illetéket a következő év első hónapjában kell megfizetniük az adóalanyoknak.
Kikerülhetik a cégek a magyarországi számlákat (NOL/Kovács Bence)
Mivel ez az összeg a duplája annak, amekkora nyeresége a bankoknak a pénzforgalmi szolgáltatások után van, így nem tehetnek mást, az új közterhet áthárítják ügyleteikre - írja a Népszabadság csütörtöki száma.
Az illeték kulcsa 0,1 százalék, vagyis 100 ezer forint pénzmozgás (átutalás, készpénzfelvétel, csekkbefizetés) után száz forint terhet jelent, főleg, hogy nincs felső határa. Ez a magánszemélyek, kisebb vállalkozások esetében nem akkora tétel (bár örülni nyilván nem fognak), ám a nagyvállalatoknál, de még a közepes méretű cégeknél is aránytalanul nagy terhet jelent.
Egy közepes társágnál sem ritka a milliárdos szintű havi pénzforgalom, míg az igazán nagyok több tíz- vagy százmilliárd forintot is mozgatnak havonta. Márpedig azt igen nehéz elképzelni, hogy a társaságok lenyeljék, hogy az egymilliárdos utalás után egymillió forintot kelljen fizetniük.
Van kiskapu
Hogy ezt elkerüljék, a cégek valószínűleg egyszerűen külföldre telepítik pénzforgalmukat. Technikailag ennek nincs különösebb akadálya, semmi sem tiltja, hogy például egy szlovák, vagy egy osztrák pénzintézet forintszámlát vezessen, sőt, hogy legalább csoportszinten ne veszítsenek el egy nagyobb ügyfelet, maguk a magyarországi bankok segíthetik majd a cégeket abban, hogy számlát nyissanak valamelyik régiós testvér-, vagy adott esetben leánybankjuknál.
Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke korábban arról beszélt, hogy egy felső korlát nélküli tranzakciós illeték következtében akár az érintett hazai pénzforgalom fele is külföldre távozhat.
Ez a 300 milliárdos kormányzati bevételvárakozásból visszaszámolva azt jelenti, hogy évi 150 ezer milliárd forint távozna a hazai pénzügyi rendszerből, ami komoly csapást jelentene a bankok bevételeire, likviditására, és a hitelezés befagyása révén közvetve az egész gazdaságra.
A kormány is rájött
A veszélyt felismerte a kormányzat. Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adóügyekért felelős helyettes államtitkára múlt héten a Magyar Nemzetnek arról beszélt, hogy egyrészt reális, teljesíthető adószabályokat igyekeznek alkotni, másrészt bármikor lehet hozni olyan eljárásjogi rendelkezéseket, melyek gátat vetnek az adóelkerülésnek.
Az adózás rendjéről szóló törvény például ma is előírja, hogy a vállalkozásoknak rendelkezniük kell legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával.
Valóban, ám azt nem tiltja, hogy ezen túlmenően ne nyissanak többet, akár külföldön is. Korlátozás csak arra van, hogy az adókat, járulákokat erről a számláról kell befizetni, s a viszatérítéseket is csak belföldi számlára utalja az adóhatóság, ám a cég a működésével kapcsolatos egyéb pénzmozgásokat ettől még nyugodtan kiviheti egy külföldi pénzintézethez.
Ha a kormány ezen a módon akarna benyúlni a szabályozásba, hogy elkerülje a pénzforgalom külföldre telepítését, tehát például előírná, hogy a belföldi üzleti tevékenység végzéséhez belföldi pénzforgalmi számlát kell használni, az sértené az Európai Unió egyik alapelvét, a pénz és a tőke szabad mozgásának biztosítását, s garantáltan nem állna meg sem az Európai Bizottság, sem az Európai Bíróság előtt.
A Népszabadság csütörtöki számából kiderül, technikai akadályt nem lehet állítani a számlák külföldre vitele elé.
Könnyebb lesz "piacozni" hazánkban
A piacok létesítését és az ottani árusítást szabályozó korábbi jogszabályi környezet túlzott terheket, teljesíthetetlen követelményeket rótt a termékeiket kis mennyiségben előállító termelőkre, ezért a szaktárca könnyebben betartható előírásokat alkotott. A területet szabályozó rendeletek nem biztosítottak kellő rugalmasságot az olyan piacok létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatosan, amelyeken jellemzően kistermelők kínálják saját terményeiket.
Az Országgyűlés októberben a kereskedelmi törvényben rögzítette a termelői piac fogalmát, ezzel lehetővé tette a helyi piacok egyedi szabályozását. Emellett szükségessé vált a helyi termelői piacokra vonatkozó szabályok korszerűsítése, és összehangolása az uniós joggal. Az új jogszabály megkönnyíti a kistermelők értékesítési lehetőségeit, a helyi termékek forgalmazását, és elősegíti a lakosság egészséges, biztonságos élelmiszerekkel való ellátását.
Megjegyzésünk:
A közszolgálat feladata, hogy a lakosság képes legyen megélni és eltartani a családját az olyan tevékenységéből, amellyel értéket állít elő. Mégpedig a legnagyobb értéket, az egészséges és hazai élelmiszert.
Sajnos a politikusaink el sem pirulnak ha eszükbe jut, mi mindent is tettek a rendszerváltás óta eltelt évtizedekben a magyar emberek ellen. Lehet, csak a mérhetetlen butaságuk vezérelte őket, de ez sem mentség.
Bízzunk benne, még időben jött a könnyítés és helyreállítható a kistermelés Magyarországon. Kulturális Kreativok2009 Group
Államosítanák a sittbegyűjtést
Budapesten és környékén államosítanák a sittbegyűjtést, s ezzel párhuzamosan hosszú távon bezáratnák a kavicsbányákat. Szakértők szerint ez képtelenség.
Államosítanák a sittbegyűjtést, számolt be nemrégiben a Greenfo. Újrahasznosítaná a kormány a sittet, mégpedig úgy, hogy egy állami céget hoznának létre annak felvásárlására. Ezen kívül előírnák, hogy az autópálya-építéseknél kavics helyett építési törmeléket kell használni.
Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyi államtitkára a TeSzedd szemétgyűjtési akciót követően bejelentette, arra az elhatározásra jutott, hogy utasítja az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) vezetőjét: hozzon létre a probléma megoldására egy állami céget (legalább 51 százaléklegyen az állami tulajdon, 49 százalék lehet magántulajdon).
Megérné felszedni a sittet?
A cég feladata az lenne, hogy Budapest térségében a bontási törmelék gyűjtését állami monopóliumként kezelje. Ez az állami tulajdonú cég a termékdíjból fizetne a bontási törmelék minden kilogrammja után, de többet fizetne, mint amennyit most ezért a bontási törmelékért a piacon kapni lehet. Innentől kezdve senki nem vinné az építési törmeléket például elhagyott homokbányákba, mert az jó pénzt érne, így nem lenne érdemes illegálisan lerakni azt.
Sőt, Illés Zoltán szerint ezzel esetleg az is elérhető volna, hogy a korábban lerakott építési törmeléket felszedjék, mivel az pénzt ér. A jogszabály pedig előírná, hogy az autópálya alapjába kavics helyett például minimum 30 százalékig építési törmeléket kell tenni. Emellett például hosszú távon be lehetne záratni az összes felszíni kavicsbányát Magyarországon – erősítette meg a minisztérium. Azt is hozzátették, részleteket a jövő héten fognak közölni.
Fotó: MTI / Vajda János
Ehhez robbantani kellene
Hoffmann Péter útépítő mérnök megkeresésünkre azt mondta, a bontásból származó anyagok, építési törmelék (sitt) hasznosítása évek óta bevett gyakorlat, az útépítésben. Szelektíven gyűjtik a bontott anyagot, mentesítik a káros anyagtól, és a felhasználáshoz megfelelő méretűre törik, majd osztályozzák. Ugyanígy újrahasznosítják a felmart aszfaltot is, több mint húsz éve. Úgy véli, ha előírnák, hogy az alapba minimum 30 százalék, bontásból származó alkalmas anyag kerüljön, az a szabályok betartása mellett nem veszélyeztetné az utak minőségét.
Másrészt viszont az a véleménye, hogy képtelenség lenne betartani az új szabályt. Mégpedig azért, mert az autópályák alapjához százezer köbméter számra kell a bányai anyag, kavics vagy zúzalék. Ahhoz, hogy ezt minimum harmadrészben bontásból származó építési törmelékkel helyettesítsék, bontani kellene. Jelenleg a keletkező építési törmelék mennyisége ugyanis elenyésző az útépítés anyagigényéhez képest.
Azért használnak ma kevesebb mint 10 százalék építési törmeléket, mert több nincs. S ennek nagyobb része is a felmart utakból származik, a lebontott épületekből pedig csak igen kevés. A minimum 30 százalék „sitthez” felpörgetett gazdaságra lenne szükség, például a leamortizálódott régi lakótelepeket, laktanyákat, ipari létesítményeket fel kellene robbantani, ledarálni – tette hozzá.
Kovács Viktória bányamérnök szerint mivel van mobil törmelék-feldolgozó, aprító, osztályozó berendezés is, ezek használata lenne igazán környezetbarát. Sokkal inkább, mintha egy központi helyre szállíttatnák a törmeléket, majd vissza az építési területre. A bontásból származó építési törmeléket lehetőség szerint ott kell használni ahol keletkezik – jegyezte meg. Azt sem érti, ha már ilyen rendszert vezetnének be, akkor miért nem országos szinten gyűjtenék be a „sittet”, miért csak Budapesten és térségében.
Képtelenség
Nonszensznek tartja azt az ötletet a bányamérnök, hogy a sitt-útalap előírás mellett be lehetne zárni a külszíni kavicsbányákat. Már csak azért is, mert ha legalább 30 százalékban sittel töltenék fel az autópályák alapját, honnan származna a maradék 70 százalék, ha nem a bányákból. A bontásból származó anyagok felhasználása a vonatkozó minőségi előírások miatt korlátozott, így a bányák alapanyag ellátása nem nélkülözhető – tette hozzá. Szerinte ezzel a tervezett lépéssel az állam rá akarja tenni a kezét a jelenleg is működő újrahasznosítási üzletágra. Az állami beavatkozás a jelenleg magas költségigényű útépítést csak tovább drágítaná – jegyezte meg.
A külszíni bányák, konkrétan kavicsbányák bezárását egyébként is képtelen ötletnek tartja, mert a kavicsbányák léte nem csak az autópálya építésekkel függ össze. A különböző betonok, térkövek, vakoló anyagok vagy játszótéri homok anyagigénye az alapvető. A bányák termelése szoros összefüggésben van a piaci igényekkel – szögezte le.
A nagy építőipari cégek most is lehetőségeikhez mérten hasznosítják a törmeléket, jellemzően a kisebb cégeknél és családi építkezéseknél fordul elő, hogy kidobják a sittet – tette hozzá. Kérdés, őket elérné-e ez a program, főleg ha a jelentős szállítási költségekre gondolunk.
Fotó: MTI / H. Szabó Sándor
Nem félti az üzletét
Az egyik megkérdezett cégnél, a Szerviz Transnál például nemcsak begyűjtik a sittet, hanem szortírozzák, és olyan lerakóba szállítják, ahol darálják, méret szerint osztályozzák, és az újrafelhasználható részt értékesítik. Vannak azonban olyan sittszállítók is, amelyek ezzel nem foglalkoznak, hanem bányákba szállítják az összegyűjtött törmeléket. A bányák egy része végleges lerakó, más részükben újrahasznosítás is folyik.
A Szerviz Trans ügyvezetője, Szappanos László nem tartja valószínűnek, hogy az állami cég belépésével megszűnne a munkájuk. Úgy véli, ahogy a kommunális hulladékgyűjtés pár évvel ezelőtti budapesti központosításánál megmaradtak az alvállalkozók, most is ez történne. Ha nem ezt tennék, pokolian sokba kerülne a törmelékgyűjtési kapacitás kiépítése. Ma mintegy 100 budapesti cég foglalkozik konténeres sittszállítással. És ez azt jelenti, hogy most verseny is van. Szerinte nem is erről lesz majd szó, hanem inkább a lerakó bányák államosításáról.
Bihari Puhl Levente festményei
Így változik az életünk
2012.06.04. Forrás: msn-Mai Nap
Munkáról, szakképzésről, telefonadóról döntött ma a parlament, mely során egy tucat szabály változott és csaknem félezer törvényt helyezett hatályon kívül az Országgyűlés.
Idén havi négyszáz, illetve ezernégyszáz forint lehet a telefonadó
Az Országgyűlés május közepén határozott a hívásonként és megkezdett percenként kétforintos telefonadó bevezetéséről; a július 1-jétől hatályos törvény alapján két forintot kell fizetni a szolgáltatóknak minden elküldött üzenet - sms és mms - után is.
Az adó összege havonta magánszemélyek után legfeljebb négyszáz, a cégeknél ezernégyszáz forint lehet.
Jönnek a magasabb telefonszámlák
Újdonság az is, hogy a bevallás és az adófizetés időpontja a hívás, üzenetküldés utáni hónapról az azt követőre módosul azért, hogy a szolgáltatók adófizetési kötelezettségüket a befolyt díjakból teljesíthessék.
Magánszemélyeknél havonta az első tízpercnyi beszélgetés változatlanul adómentes lesz, és szintén mentesül az adó alól a segélyhívás és az adománygyűjtő számok hívása.
Újabb jól fizető állások a képviselőknek
Elfogadta a Ház a járási rendszer kialakításával összefüggő első törvénycsomagot, amely tartalmazza a járási hivatalok feladatait, rögzíti a hivatalvezetők jogállásának szabályait - kimondva, hogy a következő parlament megalakulásáig akár országgyűlési képviselő is lehet vezető -, továbbá leszögezi: a tervezett hét körzet helyett kerületi szinten szerveződnek a 2013. január 1-jén létrejövő járási hivatalok Budapesten.
A 15 éveseket is dolgozni küldik
Módosul a szakképzési törvény, az Országgyűlés keddi döntése értelmében már a kilencedik évfolyamtól lehetővé válik tanulószerződés megkötése a gyakorlati képzésekre.
A Matolcsy György gazdasági miniszter által beterjesztett módosítás célja, hogy a foglalkoztathatóság közép- és hosszú távon javuljon.
A szakiskolai képzésben valamennyi évfolyamon együttesen rendelkezésre álló időkeret harminchárom százaléka a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadására álljon rendelkezésre.
Emellett szakképzési kerettantervet a szakiskolai képzésben szakképesítésenként a szakmai elméletre, továbbá az iskolai tanműhelyben folyó vagy a gazdálkodó szervezetnél szervezhető szakmai gyakorlati képzésre adnak ki.
Schmitt juttatásait már csak a kétharmad veheti el
A parlament úgy döntött, hogy a jövőben kétharmados többség szükséges a volt államfők jogállásáról és javadalmazásáról szóló szabályok megváltoztatásához. A Ház ezzel egyértelműen Schmitt Pál járandóságait betonozta be.
A közműcégekre is kiterjesztik a "Robin Hood-adót"
A közműcégeket terhelő különadó megszűnése után, jövőre is megmarad az energiaellátók jövedelemadója, mértéke pedig nyolcról tizenegy százalékra nő. Az áram- és gázcégeken kívül a víz- és csatornaszolgáltatóknak, valamint a települési hulladékkezelőknek is fizetniük kell.
Változó különadó szabályok
A kormány és a bankszövetség megállapodásának megfelelően módosította a pénzügyi szervezetek különadójának szabályait a parlament hétfőn.
Eszerint a pénzügyi intézmények levonhatják idei különadóalapjukból a kis- és középvállalati szektornak, a természetes személynek, az uniós támogatású projekteknek az önerő kiegészítéséhez, valamint azok előfinanszírozásához nyújtott hiteleik meghatározott növekményét. A bankok így az összes, a végtörlesztés miatti veszteségüket figyelembe vehetik a levonható - a veszteség harminc százalékában meghatározott - összeg meghatározásakor, függetlenül attól, hogy a veszteség a számviteli szabályok alapján mikor keletkezett.
Egy bizottsági módosító javaslat elfogadása azt is biztosítja, hogy ne kerüljenek hátrányba azok a pénzügyi vállalkozások, amelyek a végtörlesztésből származó veszteségük miatt kapott különadó-kedvezményt tavaly nem tudták teljes mértékben érvényesíteni. A hitelintézeteknek ugyanis lehetőségük lesz a fennmaradó összeget az idei különadó megállapításánál levonni. A kedvezmény feltételhez kötött, összegét kis és közepes vállalkozások hitelezésére kell fordítani.
Szintén a Magyar Bankszövetséggel kötött kormányzati megállapodás eredményeként a deviza jelzáloghitel havi törlesztőrészletének az árfolyamgát feletti részéből a kamatrészre eső hányadot teljes mértékben a költségvetés téríti meg a bank és az állam közötti tehermegosztás helyett, a kamatrészre eső hányad felét pedig a pénzügyi intézmény a hitelintézetek pénzügyi járadéka útján teljesíti, derül ki a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jegyezte törvény indoklásából.
Kedvezmény a fesztiválbelépőkre
Már júliustól kedvezőbb, 27 helyett 18 százalékos áfakulcs terheli a nemzetközi jelentőségű szabadtéri zenei fesztiválok belépőjegyeit. A módosítás azokat a rendezvényeket érinti, amelyeket legfeljebb tíz egymást követő napon tartanak meg, és a résztvevők száma várhatóan egyszer meghaladja az ezret.
Megszűnik a szolidaritási díj
A most elfogadott salátatörvény rendelkezik arról is, hogy 2013. január 1-jével megszűnik a közforgalmú gyógyszertárakat és a lakossági gyógyszerellátást végző intézeti gyógyszertárakat terhelő szolidaritási díj.
Gyorsabbak lesznek a hitelintézeti kártalanítások
Emellett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete kezdeményezésének megfelelően felgyorsították a hitelintézeti kártalanítás folyamatát, így az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) nemcsak a hitelintézet felszámolása, hanem már a végelszámolás esetén fizet a betéteseknek húsz napon belül. A hitelintézeti törvény szerint eddig csak azokat a betéteseket kártalanította az OBA, akiknek pénze a hitelintézet fizetésképtelensége miatt elrendelt felszámolása miatt fagyott be.
Az Őrség csodaszép természeti környezete - őrizzük meg!
A közpénzekből végre tisztességes közszolgálati munkát várunk!
Bízunk benne: a szervezeti felépítés racionalizálásával a közérdek szolgálata elegendő erkölcsi alapot ad arra, hogy a legkiválóbb szakemberek a közmédiában tegyék a dolgukat.Beindul a közszolgálati hírcentrum
| Megjelent: | 2011.02. 8. 15:03 |
| Frissítve: | 2011.02. 8. 15:51 |
Összeköltözik az MTV és a Duna TV híradója,
a hirado.hu lesz a távirati iroda hírportálja.
Keddtől már az MTI felel a Duna TV híradójáért és online felületéért - mondta Belénessy Csaba, a távirati iroda vezérigazgatója a Duna TV hírterületen dolgozó munkatársai részére szervezett tájékoztatón.
Elmondta: a Duna TV és az MTV híradóinak szakmai irányítása Élő Gábornak, a hírcentrum vezetőjének és Hegedűs István főszerkesztő-helyettesnek a feladata, Bujdosó Anna, a Duna TV híradó-főszerkesztője pedig a Magyar Televízió Kunigunda utcai telephelyére költöző hírműsorok egyik turnusvezetője lesz.
A költözés menetéről szólva az MTI vezérigazgatója azt mondta: a Duna TV híradós és online csapata átköltözik az óbudai telephelyre, és feltehetőleg április elején valósul meg az, hogy azonos helyszínről jelentkezik a Duna TV és az MTV híradója. Hangsúlyozta, hogy az átszervezés nem jelenti azt, hogy az egyik intézmény átveszi a hatalmat a másik felett.
Élő Gábor, az MTI hírcentrumának főszerkesztője azt mondta: az MTV és a Duna TV külön híradói áprilistól egy stúdióban, de a jelenlegi arculattal és emberekkel fognak készülni.
Mravik Zsolt, az MTI-nél létrejövő hirado.hu egyesített híroldal főszerkesztője az átalakulás részleteiről azt mondta: a közmédiumok online kiadású híreit a jövő héttől az MTV székházából szerkesztik.
A közmédiumok híreit összesítő hirado.hu arculata március közepén vált újabbra, a dunatv.hu új online arculata pedig várhatóan decemberben indul.
Belénessy Csaba úgy folytatta: tudja, hogy a változások megviselik az embereket.
Ám, akik "tudnak velünk jönni, tisztességes közszolgálatban dolgozhatnak."
Azt mondta: újjászervezik a határon túli tudósítói hálózatot, az MTI hírcentruma és a hírháttér-műsorok a tudósítói pontoktól egyaránt szabadon rendelhetnek bejátszásokat, tudósításokat.
Az MTI vezérigazgatója, a hírcentrum vezetője és a hirado.hu főszerkesztője szerdán az MTV, pénteken pedig a Magyar Rádió hírterületen dolgozó munkatársait tájékoztatja a közmédiumok átalakításának részleteiről. Forrás: MTI
A KÖZPÉNZEK pazarló felhasználása
|
Megjelent:
|
2010.09.22. 08:30
|
|
Frissítve:
|
2010.09.22. 08:37
|
|
|
|
Kétféle kedvezménye is van a politikusoknak. Egyrészt 60 helyett 55 évesen mehetnek nyugdíjba, másrészt még az öregségi korhatár előtt is teljes nyugdíjat kapnak, nem 8 százalékkal csökkentett összeget, mint az átlagember. Összesen 51 volt képviselő élhet ilyen kedvezménnyel.
Csizmár Gábor már be is adta nyugdíjazási kérelmét és valószínűleg emellett dönt a szintén MSZP-s Filló Pál és Jánosi György is. A fideszes Járvás István azt válaszolta, hogy most gazdálkodik, de nem veti el az ötletet.
|
Forrás: Független Hírügynökség
|
InformaciosHaboru
AllamPapirSancMuvelet
TévHitek
MNB kérdések
Közgazdaságtan Vallás
AlapProbléma (mintaüzenet)
Ígéretek Bolygója (a bank ígéretet teremt,
de nem a bank teljesíti)
PénzTeremtés
KokemenyErvek
CosiFanTutte
MaganPenzkibocsatas
FederalReserveMagyarul
MakroNonszensz
MaganpenzkibocsatasTemplates
TovabbLepes
TrukkosAdossag
UjPenz
PénzTámadás
Új Kormányzati Negyed
TöbbPénztárHiéna
SzolasSzabadsag
NoFreeSpeechIndexHU
MiscLinks
10+1 ügyA jelenleg legnagyobb visszhangot kiváltó botránynak több mint egy tucat gyanúsítottja van. A rendőrség 2009. áprilisában kezdte meg a nyomozást az indokolatlanul magas végkielégítések és szükségtelen tanácsadói és kommunikációs szerződések miatt. A gyanúsítottak nyilatkozatai szerint a visszaélések részben a szocialista Hagyó Miklóshoz köthetők.
2. Kormányzati negyed
A Nyugati pályaudvar mögötti MÁV-területet 8,52 milliárd forintért vette meg az állam, 533 millió forintot pályázatok lebonyolítására, szakértői és ügyvédi díjakra, valamint dologi kiadásokra költöttek, míg személyi költségekre, munkabérre 100 millió forintot fizettek ki. A projekt lezárása 301 millió forintba került. A Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz, de egyelőre nincs gyanúsított.
3. Sukoró
A kormány kiemelt projektként kezelte a Velencei tó partjára 200 milliárdért épülő szórakoztató központot, menet közben azonban kiderült, hogy a King’s City ügyében szabálytalan ingatlancsere és a gyanú szerint okirat-hamisítás történt. Itt is nyomoznak.
4. Bábolnai állami földek eladása
Az ellenzék szerint 300 milliós kár érte az államot, amikor a Bábolna Zrt.-t földjeit 2008-ban több sikertelen pályázat után 193 millió forintért eladták. A KDNP az üzletet többször is támadta, mert szerinte volt jobb ajánlat is, a vagyonkezelő viszont azt állította, hogy a legjobb nyert.
5. MTV-székház eladás, új székház építése
Az ÁPV Rt. 1999-ben 6 milliárd forintért vette meg a Magyar Televíziótól a régi, Szabadság téri székházat, majd 2006-ban 4,5 milliárd forintért eladta egy kanadai befektetőnek. A köztévé 2009-ig visszabérelte a volt tőzsdepalotát a külföldi befektetőtől. Miután magánpénzből felépült az óbudai gyártóbázis átköltözött az MTV. Az új ingatlant körülbelül 20-23 milliárd forintból meg lehetett volna építeni. Ezzel szemben a Fidesz úgy véli, hogy 90 milliárd forint körüli az az összeg, amelyet a húsz évre bebiztosított bérleti díjként ki kell fizetni. A BRFK vizsgálja az ügyet.
6. Posta-székház eladása
Különösen jelentős, több mint 500 millió forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt elrendelték a nyomozást a Magyar Posta régi székházának értékesítése ügyében.
7. A Budapest Airport és a MALÉV privatizációja
A magyar légitársaságot 2007-ben 200 millió forintért vásárolta meg a Borisz Abramovics orosz üzletember kisebbségi tulajdonában lévő AirBridge Zrt. A társaság a privatizációt követően azonban nem tudott úrrá lenni a pénzügyi problémákon, így idén márciusban újra többségi tulajdonos lett a magyar állam, ami csaknem 26 milliárd forintba került.
8. A 2006. október 23-i rendőri brutalitás felelőseinek felkutatása
Az 56-os forradalom ötvenedik évfordulóján kormányellenes tüntetők és rendőrök csaptak össze Budapest belvárosában. Azóta több vizsgálat is volt, amelyek kiderítették, hogy a rendőrség szükségtelenül és aránytalanul nagy mértékben alkalmazott erőszakot. Bencze József, az ORFK vezetője idén februárban elnézést kért a rendőri bűncselekményekért. A rendőri brutalitás miatt perek tucatjai indultak. A rendőrség csaknem 20 millió forint kártérítést fizetett ki.
9. A magyar költségvetés adatainak meghamisítása
A Fidesz szerint Gyurcsány Ferenc volt kormányfő és Veres János volt pénzügyminiszter a 2006-os parlamenti választások előtt eltitkolták, meghamisították a költségvetés adatait. Emiatt 200 magánszemély pert indított, a fővárosi Ítélőtábla azonban elutasította a keresetet.
10 Állami cégek vezetőinek végkielégítései
A Fidesz szerint a BKV mellett több állami cégnél is pofátlanul magas végkielégítéseket kaptak a távozó vezetők. Elsősorban a MÁV és a Magyar Villamos Művek kifizetéseit világítanák át.
+1 Állami vezetők offshore érdekeltségeinek vizsgálata
Tisztáznák, hogy Bajnai Gordon miniszterelnöknek milyen offshore érdekeltségei vannak, és milyen kapcsolata volt hivatala alatt offshore cégekkel Oszkó Péter pénzügyminiszternek. A Fidesz rendkívül súlyosnak tartja Simor András jegybankelnök offshore érdekeltségét is. Azt is szeretnék tisztázni, hogy a villamos műveknél az "offshore cégek égisze" alatt mi zajlott.
- 10.03.13 Adót csalt az Eclipse az állami megbízásokon
- 10.03.10 Újabb vezérigazgatót vettek őrizetbe
- 09.08.13 Egy kis megfigyelés - egy cikk margója
- Jogsértésre kényszerít az új eredetvizsga 2010-04-06
A milliárdos állami informatikai megrendeléseket elnyerő cégnek hivatalosan nincs honlapja, a fenti webcímet is csak azután tudta meg a Figyelő, hogy felhívta az egyébként elég körülményesen kinyomozható központi Eclipse telefonszámot. A vállalat nem csak az interneten rejtőzködő. A főváros XI. kerületében, az Újházy utca 10. szám alatt bejegyzett (de 12. szám alatt lévő) irodája az egyetlen a környéken, amelyet nem kerítés, hanem embermagasságú fal vesz körül, sőt, a biztonságot a felszerelt kamerák is garantálják. Némi kutatás után azonban nem meglepő a „zárkózott” működés.
A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) tájékoztatása szerint velük az Eclipse-nek jelenleg 4,96 milliárdos, titkosított közbeszerzésen elnyert szerződése van.
A cég egyik tulajdonosa, illetve volt felügyelőbizottsági tagja a kísértetiesen hasonló nevű, Eclipse Assets Management nevű vállalkozásban üzlettársai voltak a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat volt vezetőjének, Hevesi Tóth Ferencnek. Hevesi mostani cége szintén az Újházy utca 10. alatt van bejelentve. A milliárdokat nyerő Eclipse-ről NKH-s és az informatikai piacon jártas forrásaink tudni vélik, hogy közel áll a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz (NBH). Így áll össze kép: a nemzetbiztonsági bizottság titkosságot biztosít milliárdos közbeszerzéseknek, amelyeket aztán egy volt NBH-s vezető egykori üzlettársai nyernek el.
A nemzetbiztonsági okokra hivatkozva titkosított közbeszerzésekről a legtöbbet a GVH már említett, az autók eredetiségvizsgálatával foglalkozó tanulmányából lehet megtudni. Ebből kiderül, hogy becslésük szerint az NKH 5–6 milliárd forintot költött el 2006-ban és 2007-ben a gépjárművek műszaki vizsgáját és a „mini” eredetvizsgálatát kezelő informatikai rendszerek (Gépjármű Műszaki Vizsga – GJM és a Központi Integrált Vizsga, KIV) továbbfejlesztésére, illetve kidolgozására. Ezeket aztán immáron Közlekedési, Közúti Informatikai Rendszer (KÖKIR) néven 2009 júliusában újfent átszervezték.
Az NKH részéről Horváth Zsolt Csaba elnök nem kívánt személyesen válaszolni a titkosítás okait és két közbeszerzés mértékét firtató kérdéseinkre, Farkas László informatikai vezető azonban túlzónak minősítette a GVH tavaly októberi becslését.
Miért kellett titkosítani az autók műszaki vizsgáztatását és az amellett végzett, az eredetiségvizsgálathoz hasonló, de „integrált vizsgának” nevezett eljárás szoftveres hátterét? Hasonló közbeszerzési folyamat volt már az NKH elődjénél, a Közlekedési Főfelügyeletnél is.
Az 1999-ben meghirdetett, Szoftverfejlesztés és integrálás a közlekedési hatóság számára című pályázat nyertese végül összesen 345 millió forintért készített egy teljes, új integrált ügyviteli rendszert a hatóságnak. Ennek része volt az országos működésre képes (de még csak Pest megyében bevezetett) műszaki vizsgákat támogató szoftver is, amelynek bekerülési értéke 80 millió forint körül mozgott – legalábbis ezt állították a kényes téma miatt névtelenséget kérő, de az akkori fejlesztéseket jól ismerő forrásaink.
Farkas László szerint a titkosításnak több oka van. A rendszer egyrészt kapcsolatban van (adatokat fogad és küld) olyan adatbázisokkal, amelyek nemzetbiztonságilag érzékenyek (például a körözött autók köre), másrészt közvetlenül kapcsolódik a „kormányzati gerinchez”, azaz a központi kormányzati informatikai hálózathoz. Ezenkívül az informatikai vezető állítása szerint személyes adatokat is tartalmaz, amelyek szintén védelmet igényelnek. Farkas egyébként nem tartja reálisnak összehasonlítani a nyilvános 1999-es, és a 2006-ban indult titkos közbeszerzéseket. Véleménye szerint a tíz évvel ezelőtti fejlesztés kezdetleges volt, és nem felelt meg a hivatali működés rendjének sem.
A titkosítás indoklása személyes adatokkal viszont azért érdekes, mert a Figyelő információ szerint az NKH nem jogosult az autótulajdonosok adatainak a tárolására, csupán a különböző típusok adatai maradhatnak a szerverein. A személyes adatokat viszont továbbítania kell, egyebek mellett az éppen erre létrehozott KEK KH számára. Ezért nyilatkoztak a Figyelőnek informatikai szakértők úgy, hogy a beszerzés során is elégséges lett volna az NKH adatbázisa és a nemzetbiztonságilag már védett adatbázisok közötti kapcsolatot titkosítani.
Lapunk ráadásul úgy értesült, hogy Horváth Zsolt Csaba két hónappal az NKH-t érintő nemzetbiztonsági bizottsági titkosítás előtt még hivatalos formában is azt az álláspontot képviselte, hogy sem államtitkot, sem szolgálati titkot nem érint a fejlesztés, így nincs szükség titkosításra sem. Valamiért azonban megváltozhatott a véleménye, mert a minisztérium később mégis kérvényezte az ügy nyilvánosság előli elzárását.
A 2006-os fejlesztés és az abból befolyó milliárdok után most júliusban újabb fejlesztésen esett át a teljes hatósági rendszer, amelynek keretében a műszaki vizsgák különálló részeinek adatkezelését is összevonták. Így alakult ki a július közepén bevezetett KÖKIR, amelyet az Európai Autószervizek Magyarországi Egyesülete (EME) információi szerint szintén az Eclipse fejlesztett ki.
Az NBH-s szálakkal körülfont és nemzetbiztonsági titkosítást élvező Eclipse-nek már a műszaki vizsgához kapcsolódó beszerzések előtt is voltak gyümölcsöző üzletei. A céget 2003 április 14-én alapították, éppen 10 nappal azután, hogy megszületett a 2003. évi XIX. törvény, amelyben hatósági árassá alakították a gépjárművek eredetiségvizsgálatát.
A frissen alapított társaság pedig meglepő módon megnyerte azt a pályázatot, amelyet a hatósági árak kialakítása után az eredetiségvizsgálatokhoz használt szoftverre írtak ki. Igaz, a történet ennyire nem volt egyszerű, mert a közbeszerzést egymás után háromszor kellett kiírni úgy, hogy a harmadik körben végül ezt is titkosította a nemzetbiztonsági bizottság, annak ellenére, hogy maga a közbeszerzés tartalma feltételezhetően nem változott. Ezek után szintén kérdés, hogy a nemzetbiztonsági tikosítás vajon nem az Eclipse érdekeit szolgálta-e? A KEK KH lapunknak eljutatott közleménye úgy fogalmaz, hogy „az informatikai bevezetés során a szállítók és üzemeltetők minősített adatot képező informatikai biztonsági megoldásokra láthatnak rá”.
Az Eclipse tehát először az eredetiségvizsgálat-piacon kaszált nagyot. Az e területre szakosodott cégeknek azonban csak 2011-ig van szerződésük az állammal, így kérdéses lehetett, hogy a szisztéma karbantartásával is milliárdos bevételhez jutó Eclipse mihez kezd majd.
A választ mintha a közlekedési tárca egyik 2006-os rendelete adná meg, amelyet éppen akkor adott ki a minisztérium, amikor Horváth Zsolt Csaba jelenlegi NKH-elnök volt a közlekedési helyettes-államtitkár. A 19/2006-os számú rendelet kimondja, hogy az eredetiségvizsgálathoz hasonló vizsgálatot kell elvégezni a műszaki vizsgák alkalmával minden olyan autón, amelyen az addig eltelt tíz évben nem hajtottak végre ilyet (mert azok nem cseréltek gazdát).
A rendeletből 2007 májusára lett mindennapi gyakorlat, amikor az új szoftveres háttérrel ellátott és központosított műszaki vizsga mellé az integrált vizsgát is bevezették. A GVH ezzel kapcsolatban már nem óvatoskodik annyira, gyakorlatilag feleslegesnek nevezi az autónként 7200 forintért elvégzendő műveletet. „Eredményei szinte teljességgel – a nyilvántartott adatok valódiságellenőrzését leszámítva – haszontalanok” – olvasható a dokumentumban. Ezt az állítást azzal támasztják alá, hogy amennyiben e vizsgálat során találnának is lopott autót, az így feltárható bűncselekmények már úgyis elévültek. Farkas László az NKH részéről másképpen közelít. „Ennek a vizsgatípusnak nem is az volt elsődleges célja, hogy lopott autókat derítsen fel. Ettől függetlenül tavaly májusa óta országosan 110 ilyen eset volt 53 vizsgahelyünkön. Az integrált vizsga célja elsősorban éppen az állami gépjármű-nyilvántartás rendbetétele volt” – állította az NKH-s szakember.
Elképzelhető azonban más magyarázata is a GVH által annyira kritizált integrált vizsga bevezetésének. Az Eclipse-nek minden bizonnyal nem volt rossz üzlet a milliárdosra becsült bevétel, mint ahogy az sem lehetett mellékes, hogy a várhatóan kihalóban lévő eredetiségvizsgálat-piacról át tudott kerülni a jóval perspektivikusabb műszakivizsga-területre. Műszaki vizsgákra mindig szükség lesz, és ha az eddigi eseményeket vesszük alapul, akkor három éven belül újabb szoftvert lehet majd fejleszteni hozzájuk.
Vagyis a németek negyed-annyiért építik a híd méterét, ráadásul vasúttal, mint mi, magyarok, pedig arrafelé aligha olcsóbb a munkaerő. És az már csak hab a hídon, hogy a 63 milliárdból nem sikerült kifizetni az alvállalkozókat.
Két híddal délebbre szépül a lezárt Margit híd, amely 607 méter hosszú, "német áron" ötmilliárd forintból lenne megépíthető, de még "megyeri" díjszabással is kijönne 20 milliárdból. Felújítani drágább, mintha újat építenénk, ugyanis 26 milliárdba fog kerülni. Amúgy, egy tavaly májusi, a fővárosi önkormányzat cége által készített költségbecslés még 13 milliárdról szólt, ám az idén júniusban a közgyűlésben a balliberális oldal mellett a Fidesz is megszavazta a duplájára emelt hídbüdzsét. Mindenki közlekedik.
Szintén budapesti ügy a 10,5 kilométer hosszú négyes metró. Demszky Gábor 1998-ban még 2003-as átadásról beszélt, ma a metró projektigazgatója szerint 2012 vége sem tartható. A vonal költségét 2004-ben 195 milliárdra becsülték a beruházók, ma már 511 milliárdnál tartunk. Egy spanyol cég 2008 januárjában jelezte: ők 137 milliárdért elvégezték volna a munkát.
|
Idetartoznak az MTV székházügyei is. A Szabadság téri palotát hatmilliárdért vette át az ÁPV Rt., aztán 4,5 milliárdért adta el egy kanadai befektetőnek. Csakhogy az MTV-nek még nem volt hová költöznie, így két éven át összesen négymilliárd forintért visszabérelte régi székházát. Az ügylet vége: félmilliárd forint maradt Budapest egyik legértékesebb középületéből. |
|
|
Jöjjön egy jó hír is! Napelemes tetőcserép! Magyar találmány!
|
Korábban
- Csók
- Végre egy frankó főzős műsor
- A Google robotautója
- Ez a a Google autója?
- A király dadogása
- Órák - órákból
- Charlie Sheen-interjú
- Soha véget nem érő történet
- Lavina lövésre
- Hangjegyek hullámvasútja
- Muppették Brightonban
- A Beatles találkozik a Prodigyvel
- Szállj el, kismadár
- Hipnotizált halak
- LED műszempilla
- Szuperhősök, főgonoszok
- Egy jópofa cég
- Amikor a vonat bekukkant a piacra
- Árnykardozás
- Most akkor ez hogy van?
- Robotbanda
- Hullámfal
- A világ legnagyobb érintőképernyője
- Nem lassít, nem áll meg
- Szivárvány
- Így adja el magát a Samsung
- Jégszobrok
- Flipper Manhattan égboltján
- Olyan mintha szét akarna esni
- 700 fémgolyó
- Babacsapda
- A nagysikerű film legjobb trükkje
- A sztár hajkoronájának evolúciója
- Papíranimációval megtámogatva
- Ázsia gyöngyszeme nagyító alatt
- Mulder ügynök beájulna
- A halott város
- Showtime!
- Az indiai Terminátor
- Madárként úszni a felhők felett
- Milyen hideg mínusz harminc fok?
- Videojáték csajoknak (18+)
- Megunta a világmárka a kabalafigurát?
- Koboldhangú akciósztár
- Alakformálás 1945-ből
- Videó szigorúan felnőtt férfiaknak
- Hogyan fértek be ennyien?
- Medúzafényű Yokohama
- Vízszobrok
- Ketchuprobot
VÁLASZTÁSOK 2014 - Lakossági szemmel
A mappában található képek előnézete magyarságtudat
![Egy%252520koldus[1].jpg](/fenykepek/magyarsagtudat/magyarsagtudat/egy-252520koldus-1-.jpg.html)
