Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2011.01.24

Európai Polgári Kezdeményezések - EPK - Add a véleményed!

A víz és szennyvízhálózat emberi jog! Ehhez kell az EGYETÉRTŐ aláírásod SOS!

Cipruson bejelentették, hogy a szigetország 2014 júniusában tervezi bevezetni a garantált Alapjövedelmet

A hír azt bizonyítja, hogy valamennyi Eu tagállam hatáskörébe tartozik a döntés a Feltétel Nélküli Alapjövedelm bevezetéséről. Mindössze politikai szándék és akarat kérdése az adott tagállam részéről.

Ez a fajta megoldás a polgári demokrácia igazi győzelmét és a társadalmi kiegyezés alapját hozhatná el Magyarországnak is. Valamennyi politikai szereplőnek kormánypárti és ellenzéki oldalon az FNA elképzelés mentén sikerülhetne egészséges párbeszédet lebonyolítani és legalább ebben az egyetlen kérdésben együttműködni egymással.

Örömmel üdvözöljük a szigetországban megszületett politikai akaratot és a tiszteletre méltó döntést!

Továbbra is bízunk benne, hogy az Orbán kormány is elvégzi a szükséges közgazdasági számításokat és Ciprushoz hasonlóan olyan döntést hoz, amely az Alapjövedelem bevezetésével rántja ki a devizahiteleseket a bajból ugyanúgy, ahogy a többi elszegényedett társadalmi réteget is!  

Az Alapjövedelem egyetlen akadálya az irigység kultúrája lehetne, amit évszázadokkal ezelőtt a profitéhes tőke alapozott meg és ideje száműzni a társadalmi normák közül a devianciák sorába miután bebizonyosodott, hogy a mai kapitalizmus már nem képes a polgári demokrácia normái szerint működni.

A mai működésképelen rendszer alternatívája, a forradalom nélküli társadalmi változás útja az FNA!

Az Alapjövedelem bevezetése az Eu tagállamok hatásköre! Mindössze politikai akarat kérdése és csupán a jelenleg is rendelkezésre álló állami pénzeszközök gazdaságélénkítő átcsoportosítását kívánja meg! 2013.08.09. 

Ha a polgári kormány nem lépi meg az FNA bevezetését, a szélsőséges politikai erők profitálhatnak: Friss látlelet a szegénységről!

Ebből finanszírozzuk az FNA bevezetését!

TÁRSADALMI KIEGYEZÉST KEZDEMÉNYEZÜNK 2013.08.01.

EZT IS MEGOLDJA AZ ALAPJÖVEDELEM BEVEZETÉSE


 

Ötvenezer forintos adózás

2012.07.08. 14:17 Jakab Andor

2013-tól kereshetsz akár havi 450 000 forintot tisztán, adózva, legálisan, fehéren. 500 000 Ft/hó árbevételig az összes közterhet egyetlen fix 50 000 forintos átalányadóval megfizetheted majd.

Adhatsz végre munkát saját magadnak...

Normális országban nem csak úgy lehet tisztességes összeget keresni, ha valamelyik nagy és sikeres cégnél sikerül jó állást szerezned, esetleg politikai mutyikban kaparod ki magadnak a gesztenyét, vagy bevállalsz valamilyen illegális okosságot. A hétköznapi szorgalmas ember előtt is nyitva áll a lehetőség, hogy saját magát foglalkoztassa és ezzel gondtalan megélhetésre elegendő jövedelemre tegyen szert.

Az ilyeneket az angolok úgy hívják, hogy self-employed (önfoglalkoztatott), vagy freelancer (szabadúszó). Nincs főnöke, nem áll senki alkalmazásában, mégsem munkanélküli. Nem az állam tartja el, hanem eltartja saját magát (és családját), és közben természetesen, normális mértékben hozzájárul az állami közterhekhez is. Van egészségbiztosítása, idős korában lesz nyugdíja is. Magyarul egyéni vállalkozó, egyszemélyes vállalkozás. Normális országban szabadúszóként, egyszemélyes cégként is dolgozhat egyszerűen és legálisan

  • bébiszitter, magántanár, takarító, grafikus, vagyonőr,
  • tolmács, sportedző, kozmetikus, programozó, orvos,
  • marketinges, könyvelő, pszichológus, tanácsadó,
  • ügynök, szövegíró, ezermester, kertész
  • és bárki más,

aki szaktudását, rátermettségét pénzé teszi, tehát munkadíjat számláz, szolgáltatást nyújt. Normális országokban az ilyesfajta egyéni vállalkozások külön állatfajt jelentenek, és rájuk szabott módon, egyszerűsítve adózhatnak. A sok szívással járó adózás csak akkor kezdődik, ha ezt a vállalkozási formát kinövi, vagy olyan tevékenységbe kezd, amit így nem is lehet csinálni.

 (Tökéletesen elcseszett formában a "lehetőség" persze eddig is adott volt... Jelenleg is csinálhatsz magadnak egyszemélyes céget. De ez semmivel nem könnyebb és egyszerűbb, mint bármilyen egyéb céget létrehozni és üzemeltetni. Először is köteles vagy magadat legalább minimálbérre bejelenteni. Ez jelenleg 70 470 forint fizetést, plusz 68 000 forint adó és járulékterhet, összesen 138 740 bérköltséget jelent havonta.

Az egész olyan roppant bonyolult, hogy élő ember könyvelő nélkül biztosan nem úszhatja meg. Ez további 15 000 forintos fix költséget jelent. Ha saját magadnak nem is tudsz még kivenni egy fillért sem, az adókat és járulékokat, valamint a könyvelőt biztosan fizetned kell. Minimum 80 000 forint fix kiadással akkor is számolnod kell, ha egyetlen fillér bevételt sem tudsz elérni. Szolgáltatásod árát 27% ÁFA terheli, és hozzá kell szoknod, hogy az általad keresett pénz egyáltalán nem a tiéd.

Azt először még "ki kell venni" legálisan a cégből, hogy elkölthesd. Miután befizetted az ÁFA-t, meg kell fizetned még 2% iparűzési adót. A fennmaradó rész terhére adhatsz magadnak fizetést 50% körüli állami elvonás mellett, vagy - nagyon bonyolultan - kiveheted osztalékként 30% körüli elvonás mellett. Ha marad a cégnek nyeresége, 10% társasági adó terheli. Magyarul az ÁFA befizetése utáni bevételed nagyjából felét veheted ki magadnak.

Ha mondjuk 200 000 forintot szeretnél tisztán keresni, legalább 408 000 Ft + ÁFA, azaz 518 160 Ft értékben kell szolgáltatást értékesítened. Állandóan bújnod kell a folyamatosan változó szabályokat, és mindent meg kell kérdezned a könyvelődtől.

Ha valamit elrontasz, jó esetben több százezer forintos büntetésekre bizton számíthatsz, rossz esetben börtönbe kerülhetsz adócsalásért. Jóval több eséllyel, mintha egyáltalán nem is csinálnál céget, nem is kerülnél a hatóságok látóterébe és a tevékenységednek nem is lenne semmiféle hivatalos nyoma.

Fogalmad nincsen, hogy a szabályok tengerében mit számolhatsz el költségként, mi az, amit értékcsökkenteni kell, és hogy az mit jelent. A gyakorlatban a dolog úgy néz ki, hogy a vállalkozónak csak halvány sejtései vannak arról, hogy mennyi elkölthető pénz van egyáltalán a számláján. És ha elszámolja magát, pillanatokon belül horribilis hátralékot mutathatnak ki és már jön is az inkasszó. Hiába keres pénzt, amíg a NAV be nem szedte a magáét, egy vasat sem tudsz kivenni a bankban a saját pénzedből.

Nem is csoda, hogy Magyarországon az önfoglalkoztatottak döntő többségének ehhez nincs kedve... Inkább dolgoznak fusiban, feketén, zsebbe. ÁFA nélkül. 3x olcsóbban, mint a legálisan működő egyszemélyes cég. Lehetsz akármilyen jó a munkádban, ez végül biztosan kinyír. Különösen a mai gazdasági helyzetben az emberek nem fizetnek háromszoros árat a szolgáltatásodért. Inkább megoldják zsebbe, fű alatt.)

Ha minden igaz, és nem teszik az egészet tönkre a törvényi részletek kidolgozása során, 2013-tól Magyarország is normális ország lehet az egyszemélyes szolgáltatócégek, szabadúszó vállalkozók számára.

A kisadózók tételes adózását a napokban jelentette be a kormány:

  • 2013. január 1-től lesz elérhető.
  • Egyéni vállalkozók, betéti társaságok, és közkereseti társaságok választhatják.
  • Évi 6 millió forint árbevételig alkalmazható.
  • Főállású vállalkozó esetén havi fix 50 000 Ft a fizetendő adó.
  • Mellékállású vállalkozó esetén havi fix 25 000 Ft a fizetendő adó.
  • Betéti- és közkereseti társaságnak csak a számlákat kell nyilvántartani.
  • Valószínűleg ÁFA mentesek lesznek a kisadózók számlái.
  • Valószínűleg nem lehet majd költségként elszámolni a kisadózók számláit.

Sok részletet még nem lehet tudni, a jelenleg elérhető információt a fentiekben összefoglaltam. A koncepciót első látásra és alaposabb elemzést követően is zseniálisnak tartom. Nagyon szeretném, hogy a törvények részletes kidolgozása során ne is tegyék tönkre, mert ezzel megnyílhat az út a sikeres mikrovállalkozás előtt. Ez természetesen nem pusztán az érintett vállalkozók számára lenne rendkívül örvendetes. Egy megerősödött, kifehérített, normálisan adózó mikrovállalkozói réteggel jól jár az állam, minden  fogyasztó, az összes többi adófizető, általában véve az egész társadalom. A koncepció ráadásul egészen ortodox, csak Magyarországon számítana gyökeres újdonságnak. Külföldön számos helyen bevált.

Mekkora adó ez?

Hát ez attól függ, mennyit sikerül keresned az átlagos hónapban.

  • Ha 25 000 forint a bevételed, akkor 200%
  • Ha 50 000 forint a bevételed, akkor 100%
  • Ha 100 000 forint a bevételed, akkor 50%
  • Ha 150 000 forint a bevételed, akkor 33%
  • Ha 200 000 forint a bevételed, akkor 25%
  • Ha 250 000 forint a bevételed, akkor 20%
  • Ha 500 000 forint a bevételed, akkor 10%

Ez tehát egy regresszív adó. A magamfajta vállalkozó szellemű embernek nagyon tetszik. A progresszív ellenkezője, amikor ugye minél többet keresel, annál magasabb hányadot vesz el az állam. Itt 50 000 forint az adó függetlenül attól, hogy mennyit keresel. Ha csak 50 000 forint a bevételed, az egészet fizetheted be adóba, neked nulla marad meg. Cserébe viszont akkor sem kell többet adnod, ha többet sikerül keresned. Minél többet keresel, arányaiban annál kevesebbet jelent a fix 50 000 forint adó. Ha sikerül 500 000 forint bevételt csinálni - ami nem könnyű manapság - van okod örülni, hiszen ebben az esetben sem kell több adót fizetned, mint annak, akinek nem sikerül. Megtarthatod az adó feletti 450 000 forint egészét. Az 50 000 forintot leszámítva éppen úgy gazdálkodhatsz, mint a feketézők, akikkel így már nem leszel jelentős versenyhátrányban...

Nem lehetne ÁFA nélkül? De.

4 000 Ft bevétel ezen túl nem csak a feketézőknek jelent 4 000 Ft bevételt. A legális vállalkozónak sem kell 4000 Ft + ÁFA összeget, azaz kimondva 5 080 forintot fizettetni az ügyféllel. Ugyanannyiba kerül majd valamit okosba megoldani, mint legálisan. És aztán nem kell belebonyolódni az ÁFA ügyintézés iszonyatos bonyodalmaiba, a vállalkozó ugyanúgy minden energiáját a munkájára fordíthatja, mint a feketéző. Sőt, még a lebukástól sem kell tartania, hiszen nincsen semmi takargatnivalója. Büszkén hirdetheti magát, és semmi nem akadályozza abban, hogy a munkájára koncentráljon.

Simplicity, de tényleg.

A koncepció nagyszerűsége leginkább az egyszerűségének köszönhető. Könyvelőre talán egyáltalán nem is lesz szükség, vagy csak ritkán, és igazán olcsó szolgáltatásra. A legálisan működő kisadózó azt könnyen fejben tudja tartani, hogy 50 000 forintot minden hónapban átutal az államnak, és ezzel minden el is van intézve. Ennyi pénzt kell erre a célra tartalékolnia, nem kell azon fájnia a fejének, hogy mennyit és hogyan "vehet ki a cégből". Az ötven ropin felül költheti a saját pénzét, ahogy akarja. Ahogy a feketéző...

Nem lehet rá számlagyárat alapozni.

A tételes adózás egyszerűségét és életképességét veszélyeztetné, ha ilyen cégek fiktív költségszámláival el lehetne tüntetni nagyobb vállalkozások nyereségét. Ezért valószínű, hogy a kisadózók számláit nem lehet majd költségként leírni. Ez az adózási forma tehát leginkább olyan vállalkozók számára lesz biztosan kedvező, akik a lakosság számára szolgáltatnak. Ugyanakkor könnyen lehetséges, hogy a sikeres kisadózók annyival alacsonyabb áron lesznek képes szolgáltatni az alacsonyabb közterheknek és adminisztrációs költségeknek köszönhetően, hogy a cégeknek így is megéri őket megbízni.

Ezerszer jobb, mint az EVA.

Az Egyszerűsített Vállalkozói Adó minden, csak nem egyszerű. Állati bonyolult. És sok. És egyáltalán nem teszi lehetővé, hogy más fejlett országokhoz hasonlóan Magyarországon is normálisan, egyszerűen, legálisan működjenek a szabadúszó szolgáltatók.

Talált pénz az államnak.

Így olyanok is fognak adót fizetni, akik eddig zsebre dolgoztak és egy kanyi vasat sem fizettek az államnak. A költségvetésben teljesen új, eddig nem létező bevételt jelent majd.

Teljesen kifehérítheti ezt a szektort.

Nem igaz, hogy a magyar ember született csaló, aki akkor sem adózik, ha az adórendszer normális. 50 000 forintot józan paraszti ésszel megéri kifizetni:

  • hogy legyen egészségbiztosítása,
  • legyen állami nyugdíja,
  • ne kelljen félni a lebukástól.

Felszámolja a jelentős versenyhátrányt a feketézőkkel szemben.

Az emberek Magyarországon sem kapzsiságból vagy romlott erkölcsök miatt működnek feketén, hanem mert úgy érzik, nincs más választásuk. Az adóelkerülés ördögi kör. Ha elég sokan csinálják, a tisztességesnek sem marad választása, mert legálisan háromszoros áron kellene dolgoznia, az pedig nem piacképes. Nem megy. Ezzel a koncepcióval a kisadózó akár olcsóbban is dolgozhat, mint a feketéző. Egyszerűen nem marad racionális érv a feketézés mellett, feltéve persze, hogy a tevékenység maga nem illegális.

Nem veszélyezteti a többi szektort.

Ez a koncepció számtalan céges tevékenységre egyáltalán nem alkalmas. Egyszemélyes szolgáltatásra jó, semmi másra nem. A bevételi határ túlságosan alacsony a legkisebb forgalmú bolthoz is. Amennyiben a termék vagy szolgáltatás árának magas hányada költség, a dolog nem működik. Ha egy tevékenységhez alkalmazottak kellenek, a dolog nem működik. Ez a koncepció arra jó, amire ki van találva, a többi szektor működését pedig nem befolyásolja hátrányosan.

500 000 új munkahely...

Azt állítom, hogy ezzel a koncepcióval akár félmillió eddig a statisztikákban láthatatlan, új adózó jelenhet meg. Azok az emberek, akik eddig a fekete vagy szürke gazdaságban tevékenykedtek. Számla nélkül dolgoztak ezt-azt, okosan. Az egész megtörténhet akár néhány hónap leforgása alatt, ha nem rontják el a törvényeket, regisztrációt, szóval a koncepció megvalósítását. A Fidesz eddigi ötletei közül ez az első, amiben komoly potenciált látok, hogy az áhított 1 millió új munkahely felé vigyen.

Tanárokat látok hétvégén megfizethető áron korrepetálni, kiegészítve jövedelmüket. Nyugodtan, a lebukástól félelem nélkül hirdetve magukat. A mellékállásban vállalkozás után 25 000 forint adót fizetve. Rengeteg főállású szabadúszó vállalkozót látok, akik szabadon hirdethetik magukat, versenyezhetnek legálisan anélkül, hogy elnyomnák őket az ügyeskedők. Olyanokat, akik eddig feketéztek, de még többen olyanokat, akik inkább nem is vállalkoztak, mert nem látták értelmét vagy nem voltak hajlandóak csalni.

Több százezer jómódú szabadúszó senkinek sem árt...

A kreatív és szorgalmas, tehetséges mikrovállalkozó minden modern gazdaság egyik fontos motorja. Ezek a jómódú emberek jelentős bevételi tételt hozhatnak a költségvetésbe, belőlük nőhetnek ki a nagyobb vállalkozók, akik már munkát adnak másoknak is, ráadásul piacot is jelentenek. Sokan lehetnek több százezer forintos jövedelemmel, akik komolyabb fizetőképes keresletet jelentenek. Van pénzük étterembe járni, utazgatni, vásárolgatni, költekezni, ezzel megkönnyítik más vállalkozások dolgát...

Mi van 6 millió forint / év árbevétel felett?

Jó kérdés, hogyan lépjen tovább valaki, ha elkezdi meghaladni az átlagosan havi 500 000 Ft árbevételi szintet. Szerintem nem jelentene visszaélést / problémát, ha ilyen esetben egy második céget alapítana. Valahogyan megosztaná, hogy mit melyik cége számláz. Ilyen jellegű munkákat ez a cég, olyan jellegűeket az a cég. Vagy másképpen. A lényeg ez, hogy szerintem ezt nem kellene üldözni, megpróbálni kizárni, hiszen az államnak is csak jó az, ha valaki 2x annyi adót fizet onnantól kezdve. Az üldözendő visszaéléséket kizárja, hogy ilyen céget fiktív módon nincs értelme csinálni, és rengeteg gazdasági szektorra alkalmazhatatlan.

Tényleg kereshetnél 450 000 forintot?

Szerintem igen. 450 000 Ft jövedelemhez 500 000 Ft árbevétel kell:

  • 3125 Ft óradíj (20 munkanap, napi 8 óra)
  • 10 ügyfél havi 50 000 forintos megbízással
  • 20 ügyfél havi 25 000 forintos megbízással
  • 100 ügyfél havi 5 000 forintos megbízással

Azt hiszem, hogy ez lehetséges az élet rengeteg területén. Kell hozzá szaktudás, rátermettség valamiben, kitartás és szorgalom. Nem mindenkinek sikerülne egyik napról a másikra, de a lehetőség adottá válna. És biztos vagyok benne, hogy már töredék (1/2, 1/3) sikernél már tömegesen éreznék az így adózó szabadúszók, hogy van miért dolgozniuk, fejlődniük a maguk területén.

Sokkal jobb a fogyasztóknak.

A legálisan hirdetett szolgáltatások ára átlátható, így könnyebb választani. Az egészségesen működő piaci verseny alacsonyabb árakat, egymással könnyebben összehasonlítható, jobb szolgáltatásokat eredményez. A legális vállalkozókkal szemben érvényesíteni lehet jogos elvárásokat, garanciákat.

A koncepció 10 előnye (az összeset fel sem tudnám sorolni).

  1. Kiszámítható a vállalkozónak. Pontosan tudod, mennyit kell befizetned.
  2. Kiszámítható az államnak. Pontosan tervezhető bevétel.
  3. Energiáinkat bürokrácia és ügyeskedés helyett a munkánkra fordíthatjuk.
  4. Még könyvelőre sem lesz szükség, vagy a könyvelés nagyon olcsó lesz.
  5. Európai szintű megélhetést tesz lehetővé csalás nélkül.
  6. Szinte teljesen kifehérítheti az egyszemélyes vállalkozásokat.
  7. Olyan plusz bevételt hoz az államnak, ami egyébként nem keletkezne.
  8. Nem csökkenti az állam más, már meglévő bevételeit.
  9. Jómódú szabadúszók fizetőképes keresletet jelentenek.
  10. Mások közterheit is csökkenteni lehet, ha többen adóznak.

Már csak az a kérdés, hogy mivel tudják elrontani?

  • Ha szívás lesz ilyen vállalkozást alapítani, bejegyezni. Semmi értelme az egésznek, ha újonnan, erre a célra alapított vállalkozás nem választhatja, csak 2-3 év hagyományos adózás után...
  • Ha mesterségesen korlátozzák, hogy ki adózhat így és ki nem. Akkor jó a rendszer, ha szabadon választhatja, aki akarja. Úgysem éri meg annak, akiket ki kellene zárni az ilyen adózás köréből.
  • Ha ilyen céget is rémálom lesz könyvelni, az ügyeit intézni.
  • Ha nem kap tisztességes egészségbiztosítást, nyugdíjat, aki így adózik.
  • Ha úgy agyonbonyolítják, hogy a hétköznapi ember már nem is érti.
  • Ha olyan "visszaéléseket" is megpróbálnak kizárni, amiket felesleges kizárni.
  • Ha lehetséges visszaéléseket hülyén zárnak ki, amivel teljesen tönkre is teszik az egész koncepció lényegét.

Nem is sorolom tovább, az állam zseniális abban, hogy bármilyen jó koncepciót tönkretegyen valami olyan húzással, ami nekem soha eszembe sem jutna. Reménykedjünk, hogy ezúttal véletlenül nem sikerül elcseszni.

 


Innen lehetne pénz a béremelésekre

2011. augusztus 1., hétfő 4:44 Dutka Noémi

 

Egyértelműen az egykulcsos adótábla bevezetésére vezethető vissza, hogy nincs pénz a költségvetésben. Az Országgyűlés téves közgazdasági elemzéseken alapuló döntést hozott, amelynek a levét további 2 évig az alacsonyabb keresetűekkel kívánja megitatni - véli Angyal József okleveles adószakértő, matematikus.

Az egykulcsos jövedelemadó ötletének felmerülésekor a kormányhoz közel álló szakértők becslései sokáig arról szóltak, hogy az új rendszer 308 milliárd forintos bevételkieséssel jár. Angyal József már akkor hangoztatta, hogy téves a becslés, 500 milliárd forintnál több bevétel esik ki. A 2011. évre elfogadott költségvetési törvényben végül már 522 milliárd forinttal kevesebb szja-bevétel szerepel.

Az adószakértő szerint az év végére ennél is nagyobb összeg hiányzik majd a büdzséből, mivel a jogalkotók nem számoltak azzal, hogy a havi bruttó 1 millió forintnál többet keresők adóterhelése csaknem a felére, 40,64 százalékról 21,59 százalékra csökkent. Emiatt további 50 milliárd forint az adókiesés.

Amennyiben jövőre is ragaszkodik a kormány az egykulcsos adórendszerhez, további 500 milliárd forint esik ki a költségvetésből. Ezt a pénzt többkulcsos adótábla bevezetésével meg lehetne spórolni - véli Angyal József.

Négy kulcs, 500 milliárd forint

Az adószakértő négykulcsos adótáblát javasol, amely mellett havi bruttó 400 ezer forintos jövedelemig senki nem járna rosszul. Ráadásul egy tollvonással el lehetne törölni az adórendszert bonyolító szuperbruttósítást, s az adójóváírást is csak minimális összegben, és alacsony jövedelmi határig kellene megtartani.

A javasolt adótáblában évi bruttó 1,5 millió forintig 10, 3 millióig 20, 4,5 millióig 30, 4,5 millió fölött pedig 40 százalékos lenne az adókulcs. Ez az adótábla havi 120 ezer és 380 ezer forint között a nettó bérek növekedését eredményezi. A 78 ezres minimálbérnél az adójóváírás kivezetése miatt havi 4050 forinttal csökkenne a nettó bér. Ezt az összeget kellene kompenzálni.

Angyal József szerint a jelenlegi havi 78 ezer forintos minimálbért 80 ezer forintra kellene emelni. Emellett az adójóváírásnál egyszerűen csak vissza kellene állítani a 2002. évi szabályokat, amikor évi 1,2 millió forint jövedelemig havi 3 ezer forint adójóváírás járt. Ebben az esetben már bruttó 80 ezer forintnál sem járnának rosszul a munkavállalók a javasolt adótáblával.

Táblázatunkban látható, hogy a szakértő által kidolgozott adótábla mellett ugyan a magasabb jövedelmi sávokban lévők nettó jövedelme jelentősen csökkenne,  ellenben a 2010. évi szintnél még mindig magasabb lenne.

 


 

Kérdés, mi van a kormány tarsolyában?

Varga Mihály Miniszterelnökséget vezető államtitkár a Gazdasági Rádióban nemrégiben azt nyilatkozta, hogy az adórendszer átalakítása az eredeti terveknek megfelelően halad tovább, egyedül az adójóváírás kivezetésének üteméről lehet vita. Az államtitkár azt támogatná, hogy az adójóváírás már 2012-ben szűnjön meg. Utóbbi kijelentése közel áll Angyal József javaslatához.

Egykulcsos adótábla mellett viszont csak óriási keresetveszteség mellett lehet megszüntetni az adójóváírást - mutat rá az adószakértő. Jelenleg évi 2 millió 750 ezer forintos szuperbruttósított jövedelemig havonta 12 100 forinttal lehet ezen a címen csökkenteni az adót, s csökkenő mértékben évi 3 millió 960 ezer forintos szuperbruttósított jövedelemig lehet érvényesíteni. Az adószakértő szerint ekkora kockázatot nem vállal fel a kormány.

Árulkodó jelek, hogy nincs örökre elvetve a többkulcsos adótábla

Noha a kormányzati kommunikáció sikertörténetnek állítja be az egykulcsos adórendszer bevezetését, az elmúlt időszakban fel lehetett fedezni olyan jeleket, amelyek sejtetni engedik, hogy még nem tették le örökre a voksukat a minden jövedelemre azonos mértékű adó elve mellett.

A leginkább elgondolkodtató jelzés a szolgálati nyugdíjak átalakítására vonatkozó törvényjavaslatban szerepel. Mint azt a Pénzcentrum.hu megírta, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény módosítása szerint a jövő évtől a mindenkori legmagasabb adókulccsal adózna a szolgálati nyugdíjasok járandósága. 

KATTINTS! Adóprésben a szolgálati nyugdíjasok - itt a törvénytervezet

Árok Kornél, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének (HTFSZ) elnöke ezt úgy értelmezi, hogy a kormány belátta, a progresszív (többkulcsos) adótáblának van létjogosultsága. Ha kitartana amellett, hogy - Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter javaslata szerint - kétharmados törvényben kellene rögzíteni az egykulcsos adórendszert, akkor értelmetlen lenne mindenkori legmagasabb adókulcsról beszélni - érvelt lapunknak a szakszervezeti vezető.

Matolcsy június elején az Fn.hu-nak azt nyilatkozta: "az a szándékunk, hogy az arányos, 16 százalékos, egykulcsos adórendszer alapelveit, az arányosságot és az adórendszeren kívüli, gyerekvállalást segítő jelleget rögzítsük kétharmados törvényben". A 16 százalékos kulcs maximális adómértékként kerülne be a törvénybe, vagyis lejjebb lehetne vinni a terhet, feljebb azonban nem - magyarázta álláspontját a miniszter.

Varga Mihály ezt követően a Népszabadságnak adott interjújában a 16 százalékos szja-kulcsra vonatkozó kérdésre azt válaszolta: "ősszel alapelveket kell rögzíteni, az adózást illetően is. Olyanokat, melyek a most kialakított adórendszer fontos, és hasznos elemeit viszi tovább. Másodlagosnak tartom a számot, és a kulcsot. Az alapelvet tartom fontosnak. Azt, hogy az arányos adórendszer elve legyen rögzítve sarkalatos törvényben".

Arra a kérdésre, hogy a 16 százalékos egykulcsos szja bevezetése nem volt-e stratégiai hiba azt válaszolta: "Semmi sem tökéletes, amit ember alkot. De az adott körülmények között ez tűnik olyan megoldásnak, amely képes lesz segíteni a demográfiai fordulat elérésében, a munkahelyteremtésben, és forrást teremteni a gazdasági növekedéshez".

Mit mutat a statisztika?

Az első félévi statisztikai adatok egyelőre nem igazolják az egykulcsos adó bevezetéséhez fűzött várakozásokat. Az év második negyedévében, vagyis az április-június közötti időszakban mindössze 30 ezerrel dolgoztak többen, mint egy évvel korábban, a bejelentett munkanélküliek száma pedig csak 13 ezerrel, 461 ezer főre csökkent. A legnagyobb gond az, hogy a munkanélküliség átlagos időtartama 18,7 hónap, ami 0,7 hónappal hosszabb az előző év azonos időszakában mértnél.

Az adótábla és a gyermekvállalási kedv egymáshoz való viszonyát a kilenc hónapos várandósági idő miatt ugyan nehéz megítélni, az mindenesetre tény, hogy a kormányzó pártok választási ígéretei nem voltak elég vonzóak a családalapításhoz . Az év első öt hónapjában csaknem 10 százalékkal kevesebb gyermek született, mint az előző év azonos időszakában.

KATTINTS! Hogyan lesz nyugdíjunk, ha ez így megy tovább?

Bérbefagyasztás 2014-ig?

A kormány egyelőre azt tervezi, hogy jövőre is befagyasztja a közszférában dolgozók illetményeit. A 2012. évi költségvetés tervezéséhez készített tájékoztatóból az derül ki, hogy változatlan mértékű illetményalappal és közalkalmazotti illetménytáblával kell számolni a jövő évi költségvetés tervezésekor az egyes tárcáknak. Intézményfejlesztés címén sem lehet növelni a személyi juttatásokra szánt előirányzatot. Így egyelőre csak remény marad egyebek között a hivatásosoknak, az egészségügyi dolgozóknak, illetve a tanároknak ígért illetményemelés.

KATTINTS! Bukják a béremelést jövőre a közszolgák

A Pénzcentrum.hu birtokába jutott rendészeti életpályamodell szerint átlagosan 30 százalékkal emelkedne 2014-re a rendőrök, valamint az egyéb fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak illetménye. Azóta kiderült, hogy ez nem fokozatos emelést jelent, hanem egyelőre csak egy ígéret.

KATTINTS! Így nő a rendőrök fizetése: itt a titkos életpályamodell

KATTINTS! Rendőrfizetések: kormányzati lózung a 30 százalékos béremelés

A szakszervezetek szerint viszont már a jövő év elejétől legalább 30 százalékos azonnali béremelést kellene kapnia minden rendvédelmi dolgozónak. Ez kellene ahhoz, hogy meg lehessen állítani az elvándorlást ezekről a pályákról. 

KATTINTS! Nincs alku a szolgálati nyugdíjban és a rendvédelmi bérekben

A rezidensek még tovább mennek: az orvosok jelenlegi bérének megduplázását követelik a kormánytól. Több mint ezren helyezték már ügyvédi letétbe a felmondásukat arra az esetre, ha december végéig nem kapnak konkrét ígéretet a bérek rendezésére.

A pedagógusok is hiába várják egyelőre a béremelést. Hoffman Rózsa oktatásért felelős államtitkár februárban felvillantotta a tanárok számára a reménysugarat, hogy már jövőre, vagy 2013-tól, de ebben a kormányzati ciklusban mindenképpen megemelkedik, várhatóan kétszázezer forintra, az egyetemet végzett pályakezdő pedagógusok alapfizetése.

A konkrét dátumra azért nem mert ígéretet tenni a szakpolitikus, mert még nem világos, hogy a gazdasági helyzet mikortól teszi lehetővé a startot. Mostanra kiderült: a jelenlegi elképzelések szerint jövőre az oktatásban sem lesz bérfejlesztés.

 


 

Újabb pofonok a dolgozóknak?

 
 
Újabb bürokráciacsökkentő csomag készül, amely – az első csomaghoz hasonlóan – nem pusztán a vállalkozások adminisztrációjára, hanem a foglalkoztatottak életére is hatással is lehet.
 
Kis Miklós 
2011. június 2. 18:40
 
 
Természetesen megvizsgáljuk, lehetségesek-e a foglalkoztatás területén egyszerűsítések – válaszolta Cséfalvay Zoltán stratégiai államtitkár az fn.hu kérdésére csütörtökön a „Konzultáció az adminisztrációs tehercsökkentésről” nyitó rendezvényén.

Az államtitkár bejelentette: az első, 105 milliárd forintos bürokráciacsökkentő csomag után egy második, a cégeknek 400 milliárd forintos megtakarítást jelentő csomagot terveznek, s a munkában igényt tartanak a munkaadói szervezetek javaslataira.
 

 Az első csomag – az adminisztrációs terhek csökkentése mellett - olyan, munkavállalókat is érintő elemeket is tartalmazott, mint például a pótlékok csökkentése, az elbocsátások olcsóbbá és egyszerűbbé tétele, a fizetett szabadságnapok apasztása, vagy hogy a túlmunkát nem lesz kötelező kifizetni, kiadható szabadidőben is.

Így jár jobban a dolgozó?

Az fn.hu ezért először azt kérdezte az államtitkártól, lesznek-e újabb, a munkavállalókra nézve hátrányos intézkedések az újabb csomagban, de az államtitkár szerint ilyenek nem voltak az első csomagban sem.

Abban valójában a foglalkoztatás növelő intézkedések vannak, a foglalkoztatás emelkedése pedig előnyös a munkavállalóknak. Az a baj a szakszervezetekkel – fejtegette Cséfalvay – hogy főként azokat képviselik, akik már bent dolgoznak a munkahelyeken. A kormány intézkedései viszont a munkaerőpiacra történő bejutást könnyítik meg – magyarázta az államtitkár. Lapunk ezért átfogalmazta a kérdést, amelyre végül a fenti (lehetségesek-e a foglalkoztatás területén egyszerűsítések) választ kaptuk.

A rendezvényen fölszólalt az AmCham (az amerikai kereskedelmi kamara) képviselője is, aki elárulta, hogy máris 70 javaslatot tudnak átnyújtani a kormánynak, köztük a munka törvényvére vonatkozókat is. A brit kereskedelmi kamara képviselője kapva az alkalmon fölvetette, hogy a munka törvénykönyvével kapcsolatban már folyt munka, együtt dolgoztak az AmCham-mel, a korábban kimunkált javaslatokat is be lehetne csatornázni.

Járulékcsökkentés helyett

Elképzelhető, hogy tovább romlik a helyzet, és újabb, a munkavállalókra nézve hátrányos elképzelések kerülnek elő – mondta az fn.hu-nak Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke (a szakszervezeteket egyébként nem hívták meg a konzultációra).
A kormány nem tud mit adni a vállalkozóknak, járulékcsökkentésre nincs pénz, így azután ad olyat, ami nem kerül pénzbe – mondta Pataky. Jó, ha egyszerűbben lehet építési engedélyhez jutni, de az a baj, hogy az első bürokráciacsökkentő csomagban nemcsak adminisztrációs költséget csökkentő tételek vannak, hanem bércsökkentők is.

 

Pataky szerint marhaság, hogy a szakszervezetek csak a már dolgozók érdekeit képviselik. A szakszervezeti vezető rámutatott arra, hogy például a fizetett szabadság csökkentése nyilvánvalóan a foglalkoztatást csökkenti, nem pedig emeli, hiszen kevesebb dolgozóra lesz. szükség.

 

 

Szó nincs arról, hogy a kormány tervei emelnék a foglalkoztatást, egyszerűen csak kevesebbet kell a már foglalkoztatottaknak fizetni – mondta az MSZOSZ elnöke.

Érvényesül egy rossz tendencia, hogy kivételes, egyedi intézkedések általános szabályokká válnak. Az Audi nyomására született korábban egy törvény, amely ideiglenesen lehetővé tette a 44 órás munkahetet, ha korábban a válság miatt nem tudtak heti 40 órányi munkát adni. Most ezt a szabályt akarják véglegesíteni – fűzte hozzá a szakszervezeti vezető.


 

12 pofon a dolgozóknak a kormánytól

 
Összegyűjtöttük azokat a kormány által tervezett intézkedéseket – a Nemzetgazdasági Minisztérium bürokráciacsökkentő programjából, illetve a konvergencia programból – amelyek majd (túlnyomó többségükben hátrányosan) közvetlenül érintik a munkavállalók jogait.
 
D.I.-K.M. 
2011. április 24. 19:00
 
 
1. Nem kell indokolni a kirúgást

A tervek szerint a jövőben a mikro- és kisvállalkozások a lehető legkönnyebb módon vehetnék fel és bocsáthatnák el a dolgozóikat. Az a korábbi követelmény, hogy rendes felmondás során a munkaadónak indokolni kell a döntését, megszűnik. Ezt azzal magyarázzák, hogy a felmondás indoklása a vállalkozásoktól „komoly és mindkét félre nézve méltánytalan erőfeszítéséket igényel, amelynek társadalmi hasznossága kétséges” – fogalmaztak a tervekben. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint így 16 milliárdot takaríthatnak meg évente a vállalkozások.
  

 2. Kevesebb baleset lenne „munkabaleset”

Az intézkedés célja, hogy a munkáltató mentesüljön az „ésszerűtlen esetekben” a kárfelelősség alól, melyek közvetlenül nem kapcsolódnak a munkavégzéshez. A jelenleg hatályos munka törvénykönyve szerint a munkabaleset olyan baleset, amely „a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül” – magyarázta meg a fogalmat dr. Hargittay Szabolcs munkajogász a Profession.hu-nak. Munkabaleset lehet például, ha valakit közlekedési baleset ér a munkájával kapcsolatos utazás során, de az is, ha a szervezett üzemi étkeztetés közben, vagy a munkahelyi öltözőben a tisztálkodáskor sérül meg az alkalmazott. A munkabaleset fogalmának szűkítésével minisztérium 2 milliárd forintot szeretne megspórolni a vállalkozásoknak.

3. Nem lenne kötelező az üzemi tanács létrehozása

 

A törvény ma még előírja: ha foglalkoztatottak létszáma meghaladja 50 főt, üzemi tanácsot kell választani. Az NGM intézkedésével ez a kötelezettség megszűnne. A kötelező jelleg amúgy eléggé gyenge lábakon áll, mert a jelenlegi munka törvénykönyve nem szankcionálja az üzemi tanács hiányát, az alkalmazottak belátására van bízva, hogy létrehozzák-e a saját érdekükben, vagy sem.
A minisztérium indoklása szerint azért van szükség a „kötelezettség” megszüntetésére, mert az üzemi tanács „a munkavállaló valós védelmét ellátni nem tudó, vállalatvezető idejét rabló kötelezettség” – írják. Az intézkedés nyomán 80-100 millió forint „bevételre” számít az állam a válallkozásoknál.

4. A munkaidő nyilvántartása rugalmasabbá válna

A foglalkoztatást jelentősen javítaná, ha a mikro- és kisvállalkozásoknál a munkavállalót csak a heti 48/60 órás, napi 12 órás munkaidőkeret kötné, amelynek felhasználásáról a két fél szabadon egyezik meg az éves munkaidőkeret mellett – véli az NGM. A munkaidőkeretben történő foglalkoztatással sok vállalat minimálisra csökkentheti a rendkívüli munka után fizetendő bért, a rugalmas beosztásnak köszönhetően pedig akár 4 vagy 12 órában is behívható a munkavállaló.

5. Másképp megállapított (vélhetően kisebb) bérpótlékok

Felülvizsgálnák az éjszakai és hétvégi bérpótlékot.

6. Másképp megállapított – vélhetően kevesebb – végkielégítés

Új szabályokat hoznának a végkielégítésekre.

7. Felmondási idő

Csökkentenék a felmondási időt.

8. Bevezetnék az 5,5 munkanapos munkahetet

Bevezetnék az 5,5 munkanapos munkahetet a folyamatos üzemű vállalkozásoknál. Alighanem arról van szó, amit a kormány a konvergenciaprogramban beígért Brüsszelnek: véglegesítik a Gyurcsány-kormány egykori munkaügyi és szociális minisztere, Szűcs Erika által elfogadtatott ideiglenes szabályt. Ami arról szólt, hogy ha a nyolcórás dolgozónak – például a válságban a megrendelések visszaesése miatt – lecsökkentették a munkaidejét, akkor a gazdaság éledezése, és a megnövekedett munkamennyiség miatt most a korábbinál magasabbra, maximum heti 44 órára emelhetik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fizetését is növelik: a munkaadónak csak annyit kell fizetnie, mintha a dolgozó heti 40 órát dolgozna.

9. Képesítési követelmények csökkentése

Sok munkakörnél eltörlik azt a követelményt, hogy csak szakképzett munkavállaló tölthet be egyes állásokat, ugyanis az NGM úgy véli, hogy néhol feleslegesek a képesítési követelmények. Az intézkedéssel a szakképzetlen embereknek akarnak lehetőséget biztosítani az elhelyezkedéshez, de nem utolsó szempont az sem, hogy a vállalkozók ezzel „olcsóbb” munkaerőhöz jutnak: minimálbérért, 78 ezerért dolgoztathatják azokat az embereket, akiknek korábban a garantált bérminimumot (94 ezer forint) kellett adniuk. Ez utóbbit ugyanis csak a szakképzettséggel rendelkezőknek kell megfizetni. A minisztérium szerint az intézkedés 1 százalékos foglalkoztatásjavulást, 100 ezer új, legális munkahelyet teremtene.

10. Elaprózzák a szabadságot

A jelenlegi szabály szerint a szabadságunknak csak a negyedével rendelkezünk mi, a többinek a kiadásáról a munkaadó dönt, és 30 nappal a szabadságolás előtt értesítenie kell a dolgozót, mikor küldené szabadságra. Ehhez a munkavállaló előzetes meghallgatása is szükséges, hogy megfelel-e neki az időpont. A jövőben ezeket a „pihenőnapokat” kettőnél több részletben is kiadhatja majd a munkáltató, ha gazdasági érdekei miatt úgy látja jónak. Munkapszichológusok szerint évente legalább egyszer két hét folyamatos pihenésre van szükség ahhoz, hogy egy dolgozó regenerálódjon, feltöltődjön, és így újra „hasznát vegye” a cég. Éppen ezért nem lehet évről évre tologatni a szabadságokat, hanem a cég köteles az esedékesség évében kiadni.

11. Túlóráért nem pénz, hanem szabadnap járhat

A túlórákat ezentúl nem lesz kötelező kifizetni, a munkaadó megválthatja szabadidőben. A munka törvénykönyve szerint rendkívüli munkavégzés (túlmunka, túlóra) esetén bérpótlék jár, azaz 50 százalékkal magasabb órabér. Abban az esetben pedig, ha pihenőnapon kell dolgozni, akkor a fizetés dupláját kellene kapnia a munkavállalónak.

12. Tovább tart majd a próbaidő

A próbaidő jelenleg maximum 3 hónap a versenyszférában, a köztisztviselőknél viszont fél év. Ezt az időszakot a teljes nemzetgazdaságban 6 hónapra emelnék. A munkajog szerint a próbaidő alatt bármikor, azonnali hatállyal és indoklás nélkül megszüntethető a munkaviszony. A cégek maximálisan kihasználják a próbaidőt olyan pozíciókban is, ahol ez indokolatlan lenne, sőt gyakori, hogy a három hónapos próbaidőt is keveslik, és féléves munkaerő-kölcsönzéssel kerülik el – írta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyik tanulmánya hazánkról.

+1. Kevesebb szabadságot kapnak a kismamák, de pénzre válthatják

 

Egy évről fél évre csökkentik azt az időszakot, amikor a gyermekgondozás céljából „fizetés nélküli szabadságon” otthon lévő kismama fizetett szabadságra jogosult. A munkába visszatérő kismama szabadságát viszont – a korábbi rendszerrel szemben – részben pénzre válthatják, kifizethetik a dolgozónak, ha szeretné. Ez munkavállalói szempontból pozitív intézkedés lehet, hiszen nem szerencsés, ha az újra dolgozni kezdő anyuka az őt megillető felmondási védelmi időt szabadságon tölti. Korábban a visszatérési szándékról illett körülbelül 2 hónappal a munkába állás előtt írásban értesíteni a munkaadót. Ezt az időtartamot is „leszabályozzák”: kötelezően 30-60 nappal korábban szólnia kell majd a munkáltatónak, ha újra dolgozni szeretne a kismama.
 

 


Fájni fog a munkavállalóknak az új csomag

  • Napi Gazdaság
2011. április 26., kedd 07:37

A cégek bizonyosan jól járnak a kormány bürokráciacsökkentő programjával, a munkavállalók azonban aligha. Túllépett eddigi keretén a vasárnapi munkavégzés tilalma körüli vita is: visszavágnák a hétvégi, az éjszakai és a túlórapótlékokat.

Az egyszerűsítés és bürokráciacsökkentés jegyében jövőre azzal kell számolniuk a munkavállalóknak, hogy  a cégük bármikor, lényegében indoklás nélkül kirúghatja őket, írja a Napi Gazdaság [1].

A múlt csütörtökön nyilvánosságra hozott intézkedési terv szerint a mikro- és kisvállalkozások a lehető legkönnyebben vehetik majd fel és bocsáthatják el az embereiket. A felsorolt indokok jövőbeni bővítésével nem kell valamilyen negatív tartalmú értékítéletet megfogalmaznia a munkaadónak, ha meg akar szabadulni egy alkalmazottjától.

Ezzel együtt más munkavállalói jogokat is felülvizsgálna a kormány. Csökkenteni tervezik a fizetett szabadságokat, de rövidebb lesz a felmondási idő és kevesebb a végkielégítés összege. Szintén visszafaragna a kormány az éjszakai és hétvégi bérpótlékokból, a folyamatos üzemű vállalkozásoknál pedig lehetővé tennék az 5,5 napos munkahetet. Elvileg a kkv-k helyzetét könnyítenék ezekkel a lépésekkel, kérdés azonban, hogyan kaphatnának más elbírálást például a kötelező szabadság megállapításában a kicsik és a nagyok.

Kizárólag a munkaadói érdekképviseleteket hívta meg a kormány azokra az egyeztetésekre, amelyek eredményeként véglegesítették a munkavállalók számára számos fájdalmas lépést tartalmazó intézkedéscsomagot, írja a Világgazdaság.

 

Vasárnap zárva

Az intézkedéscsomag alaposan megváltoztatná a foglalkoztatás feltételeit. Ezek sorában egészen más megvilágításba helyezheti az üzletek vasárnapi nyitvatartási tilalma körül az utóbbi időben ismét kirobbant vitát is. Azzal ugyanis, hogy jelentősen csökkentenék a hétvégi és éjszakai bérpótlékokat, az egyik legfőbb érvét szüntetnék meg a vasárnapi kötelező zárva tartás ellen hadakozóknak. Hiszen kis pótlékkal már nem érné meg a vasárnapi munka bevállalása.

A kormányzati tervek között az is szerepel, hogy a folyamatos üzemű vállalkozásoknál a jövőben 5,5 munkanapot is felölelhet a munkahét. Szintén a munkaidőkeretet érintő módosítás, hogy a kabinet lehetővé tenné a heti 48/60, vagyis a napi akár 12 órás munkavégzést is.

Könyvvizsgálók nélkül

A becslések szerint 17 ezer cég szabadulhat meg a könyvvizsgálói jelentési kötelezettségtől azzal, hogy annak értékhatárát 100 helyett 200 millió forint árbevételnél húznák meg. Ez a szint 2014-től 300 millióra emelkedne, ezzel újabb hétezer cég járna jobban.

Szakértők szerint azonban az állam többszörösen megfizeti ennek az árát, mert a tapasztalatok alapján a cégeket igazán ez fegyelmezi, nem pedig a bevallási szabályok.

Bizonyos munkakörökben a jelenlegi szakképzett dolgozókat szakképzetlenek váltanák fel, több területen ugyanis megszűnnének a kormány által „feleslegesnek” minősített, többek között OKJ-s képesítési követelmények. A cél e módosítással az, hogy az egyszerűbb, betanítható munkáknál a vállalkozások a garantált bérminimumnál kevesebbet fizethessenek a dolgozóknak.

Ők is nekifutnak

Ez a kormány is nekifut az adófolyószámlák csökkentésének − Bajnai Gordon kormánya egy számlára akarta utaltatni a munkabér összes terhét, ám ez gyakorlatilag feldolgozhatatlan lett volna, hiszen nagyjából ötezermilliárd forint folyt volna be egy év alatt egyetlen számlára. A mostani terv a számlaszámokat lefelezné, emellett több, negyedéves és havi teljesítést éves gyakoriságra ritkítana. Így a cégautó-adót, a szakképzési vagy a rehabilitációs hozzájárulást évente egyszer, február 25-ig kellene megfizetni.

 


 

Dinamikusan növelhető a szegénység

 
 
A szociális juttatások lefaragásával a kormány dinamikusan megnövelheti a szegénységi rátát.
A várható februári átalakítások épp ebbe az irányba fordítják az ellátórendszert.
 
A munkanélküli segélyek szigorítása az alsó középosztályt sújthatja leginkább. Ha nem lennének szociális juttatások, csak nyugdíjak, akkor a szegények száma több mint kétszeresére nőne, és majdnem minden második gyermek szegény lenne.
Balla István - Kis Miklós
2011. február 2. 06:35
 

A magyarországi szegénységi arány 2008-ban 12 százalék volt. Ha azonban nem lettek volna szociális juttatások (csak nyugdíjak), a lakosság csaknem 30 százaléka, a gyermekek 47 százaléka lett volna szegény – derül ki egy KSH statisztikai tükörből.

Az új évezredben a szegénység átlagos aránya végig 11 és 16 százalék között mozgott, ám a gyermekes családok szegénységi rátája erős kilengéseket mutatott az évek során. 2006-ban a gyermekes családok közel 40 százaléka volt szegénynek mondható, ez az arány 2008-ra – a családi pótlékok változása, az étkeztetési támogatások, és a családi segélyezés következtében - valamelyest csökkent, majd a válság hatására ismét emelkedett. (Ha elvonnánk a szociális ellátórendszer hatását, a számok végig mintegy 2,5-szer nagyobbak lennének.)

 

A kormány által több helyen beharangozott februári szerkezeti reformok – az eddigi hírek szerint – jelentős részben a szociális juttatások visszavágásán alapulnak.

Ezen intézkedések – minthogy a szegény háztartások bevételeinek jelentős részét a szociális juttatások adják – újra jelentősen megnövelhetik az átlagos szegénységi rátát.

Különösképpen a gyermekszegénység mértéke válhat drámaivá, amely már most is jóval magasabb az átlagos szintnél: 2008-ban 20 százalékos volt. Ezek hatását a családi adózás bevezetése aligha semlegesíti, hiszen akiknek érdemben többletjövedelmet jelent, azok eddig sem számítottak szegénynek.

Mint az alábbi grafikán is látható, kiemelkedően magas a szegénységi kockázata az egyszülős háztartásoknak.
 

Egy csónak és szélmalom

Nyitrai Imre a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára a Magyar Szegénységellenes Hálózat tavaly év végi találkozóján nem fukarkodott a nagy szavakkal. Kijelentette, hogy a nyomor elviselhetetlen, a szegénység pedig senkinek sem jó. "Ebben a kérdésben azonos csónakban kell ülünk, mert a változás szele itt van, és megpróbáljuk ezt jó irányba fújni. Csakhogy amikor a változás szele fúj, akkor sokan falat emelnek, míg mások szélmalmokat. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium mindenképpen a szélmalom építéséhez szeretne partnerséget fölajánlani a jelenlevőknek" - fejtegette az államtitkár.

E képzavaros leírásnál Orbán Viktor konkrétabb is elárult a tervezett „szélmalmokról”. A Wall Street Journalnak a napokban adott interjújában a februári strukturális reformok irányával kapcsolatban kijelentette: „vége a hosszan tartó és nagyvonalú munkanélküli juttatások korának”, valamint előirányozta, hogy a munkanélküli segélyek mellett csökkenteni fogják a nyugdíjak, és a gyógyszerek állami támogatását is.
 

 


A középosztály süllyedése

Még nem világos, hogy a munkanélküli támogatások szigorítása vajon pontosan mit jelent majd: annak mértékét vagy időtartamát csökkenti-e a kormány, esetleg mindkettőt.

Jelenleg kilenc hónapig vehető igénybe az álláskeresési támogatás (lánykori nevén munkanélküli segély).

Az első három hónapban ennek mértéke az elvesztett munkahelyen kapott bértől függ, a második hat hónapban viszont egységesen 48 500 forint. A kilenc hónap lejárta után már csak a bérpótló juttatás jár a munkanélkülinek, amely jelenleg 28 500 forint.

Az állami juttatások feltétele többek közt, hogy a munkanélküli központok által felkínált álláslehetőségeket el kell fogadni. Az első kilenc hónap alatt a még a végzettségének nem megfelelő ajánlatot elutasíthatja a munkanélküli, a bérpótló juttatásnál már nincs mérlegelési lehetősége.

Ferge Zsuzsa szociológus az fn.hu kérdésére arra hívta fel a figyelmet, hogy - mivel a segédmunkások jó része már elvesztette a munkáját -, a most várható elbocsátások az alsó középosztályt fenyegetik, többek között az egészségügyi dolgozókat, a pedagógusokat. Ha ezeknek az embereknek a munkahelyük elvesztése után rövidül a munkakeresési támogatás időtartama, gyorsan olyan helyzetbe kerülhetnek, hogy minden munkát kénytelenek elvállalni. Ez súlyos csapás lenne a magyar középosztály megerősítését hangoztató programoknak – hívja fel a figyelmet Ferge.

Ki számit szegénynek?

A kutatók több módon definiálják a szegénységet. Van olyan mérés, ami a családok kiadási oldalát veszi alapul, és van olyan, amelyik a jövedelmeket. Az előbbinél azt vizsgálják, mennyi jövedelem kell egy minimális életszínvonal eléréséhez. Ha valaki nem jut hozzá egy ilyen minimális fogyasztói kosárhoz, azt nevezik szegénynek.

A másik típusú mérés a lakosság tényleges jövedelem-eloszlásából húz meg egy határt, és az átlagjövedelem (vagy a mediánjövedelem) adott százalékánál kevesebbel rendelkezőket tekinti szegénynek.

A nemzetközi összehasonlításokban szegényeknek azokat tekintik, akik a vizsgált rétegből a teljes sokaságra számított mediánjövedelem 60 százalékánál kevesebb jövedelemmel rendelkeznek.(Forrás: KSH statisztikai tükör, Laekeni indikátorok, 2008.) Cikkünkbe is ezt vettük alapul.

A létminimumot vizsgáló mérések azt mutatják, hogy a magyar lakosság mintegy 30 százaléka szegény.

Ha az átlagos jövedelmekből indulunk ki, akkor 11-13 százalék közötti érték szokott kijönni. A szegénységen belül külön – nehezen vizsgálható – kategóriát jelent a mélyszegénység, ennek mértékét a kutatók nagyjából 5-7 százalékra becsülik

 
Veszélyben a gyermekesek

A "Legyen jobb a gyermekeknek!" Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottsága 2009 évi jelentése szerint 2007-től 2009-ig 10 százalékkal csökkent a gyermekes családok egy főre eső reálbére, azóta az inflációval már több mint 15 százalékos reálbércsökkenést szenvedtek el.

Ezt hivatott - elméletben - ellensúlyozni az új személyi jövedelemadó-rendszer.

A családi adókedvezményt teljes egészében azonban - Fergéék számításai szerint - a családok mintegy 60 százaléka, a három vagy többgyerekeseknek pedig csak egy elenyésző (és amúgy is magas jövedelmű) része fogja tudni igénybe venni.

A gyerekek jelentős részének tehát ez a támogatási forma semmit nem jelent – összegzi a gyermekszegénységre igencsak baljós előjeleket Ferge Zsusza. Hozzáteszi azt is, hogy a mélyszegénységben élő gyerekeknek létfontosságú nyári étkeztetési programjára idén pont annyi jut, mint tavaly, miközben jelentős élelmiszerár-emelés következett be.

Tausz Katalin szociológus, szegénységkutató korábban leszögezte: a szociális szektorból forrásokat kivonni kockázatos, nemcsak humanitárius okokból, hanem politikailag is. „A lét határán élő emberek esetében ez bárhová vezethet. Nő a feszültség, a kriminalitás, hagy ne folytassam…”
 

 

 Csökkent a nettó bére az idén, s nem érti az okát?

forrás: fn.hu   Kis Miklós 
2011. február 17. 06:30
 

Sokan kérdezik: hogyan lehetséges, hogy csökkent az adókulcs, s mégis kevesebb lett a nettó fizetésük.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfői beszédében azt a benyomást keltette, hogy a nettóbér-csökkenés azért következhetett be, mert a munkaadók nem tartották be a bérmegállapodást. Valószínűtlen azonban, hogy a miniszterelnök ne tudná, hogy e megállapodás valójában csak nem kötelező érvényű bérajánlást jelent.

A nettó bér csökkenése – amelyet a januári fizetésük kézhezvételével tapasztaltak sokan, akik nem tudnak családi kedvezményt erősíteni, s nem is magas keresetűek – az adójóváírás átalakítása miatt történt.

Az adójóváírást – ha hihetünk Gyurcsány őszödi beszédében elhangzottaknak – még Surányi György, a tekintélyes közgazdász sem érti.

surányi és az adójóváírás
„Odajön Surányi Gyuri barátunk, hogy ő neki megvan, hogy hogyan kell átalakítani úgy a minimálbér adómentességét, hogy közben fönt lehessen tartani az igazságosságot. És dolgozunk sokáig vele. Majd elküldi a papírját végre, amire kiszámolja és kiderül, hogy minden nagyon jó, csak azt nem tudja, hogy létezik az adójóváírás intézménye ma Magyarországon és azt is át kell alakítani, és az 230 milliárd forint összességében.”

Forrás: Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde

Így aligha lehet fölróni a munkavállalóknak, hogy meglepődtek a nettóbér-csökkenésükön.

Az adójóváírás rendszerének átalakításával 109 milliárd forintot takarított meg a kormány – derül ki a Költségvetési Tanács korábbi számításaiból.

Az adójóváírás egy jelentős összegű, nagy tömegeket érintő adókedvezmény, amely valóban alkalmas a minimálbér „adómentesítésére” is, de nemcsak a minimálbéresek a kedvezményezettjei, hanem az átlagnál jobban kereső munkavállalók is.

Idén csökkent a maximális összege 12 100 forintra a tavalyi 15 100-ról, s egyéb paraméterei is - a munkavállalókra nézve előnytelenül - változtak.

A rossz hír az, hogy a kormány az adójóváírás teljes kivezetésére készül egy-két éves időtávon, ami nagyjából havi bruttó 180 ezer forintig 12 100 forinttal csökkenti majd a nettó bért, de negatívan érinti még a (körülbelül) havi bruttó 260 ezer forint alatt keresőket.

S nem csak a korábbi politikai nyilatkozatokból sejthető, hogy végül kivezetik az adójóváírást.

A megboldogult Költségvetési Tanács egyik háttéranyaga szerint a kormány középtávú kitekintése alapján 2012-ben nagyjából 210 milliárd, 2013-ban pedig további mintegy 60-70 milliárd forinttal szigorodik az szja rendszere, vélhetően az adójóváírás szűkítése miatt.

adójóváírás pró és kontra
- Bonyolult, nehéz kiszámolni.

- Magas marginális kulcsot jelent, visszafogja a teljesítményt.

+ Rendszerint bérelszámoló szoftverrel számolják, a processzornak meg nem gond a viszonylag bonyolult számítási mód.

+ A kis- és közepes keresetű munkavállalók jelentős hatású adókedvezménye, a családi kedvezményre nem jogosultak is igénybe vehetik.

+ Az egyetlen elem immár, amely a rendszerben a progresszivitás elvét képviseli.



Jó hír viszont, hogy a félszuperbruttót is kivezetik: 2012-ben már csak 1,135-tel kell felszorozni a bruttó bért , 2013-ban megszűnik a félszuperbruttó.

Rossz hír azonban, hogy a megszűnő adójóváírás kedvezőtlen hatását nem képes ellensúlyozni a félszuperbruttó kivezetése az alacsonyabb kereseteknél.

A magasabb kereseteknél viszont jelentős nettóbér-emelkedés lesz tapasztalható.

Némi reménysugárt jelent a kis- és közepes keresetűeknek, hogy az adójóváírás kivezetése még nincs törvénybe foglalva, a kormány még meggondolhatja magát.

Hogy az új adórendszernek vannak vesztesei, az nem is annyira meglepő annak fényében, hogy Orbán Viktor egy 2008-ban kiszivárgott, szűk körnek tartott beszédében azt mondta: „minden döntésnek vannak vesztesei, a lényeg, hogy az összegzésnél több legyen a pozitívum”.

meglepődött a kormány?
Az Orbán-kormány jelenleg azt a benyomást kelti, mintha meglepődne azon, hogy sokaknak csökkent a nettó bére. Különös azonban meglepődni azon, ami előre látható volt. Számos cikkben írtunk még tavaly az új adórendszer ezen következményéről (s természetesen sokan mások is fölhívták a figyelmet).

Néhány korábbi cikkünk a témában:

- Miért is nem tartható az állítás, hogy a minimálbér emelkedése megakadályozza a közepes keresetűek nettóbércsökkenését?

- Miért nem jár jól a középosztály sem az új adórendszerrel?

- Természetesen az Orbán-bérkalkulátor alapján is egyértelműek voltak a következmények.


Bár a kormány az adójóváírás szűkítésével szép összeget spórolt – idén 109 milliárd forintot, jövőre valószínűleg még többet - az szja átalakítása tavalyhoz képest még így is 500 milliárd forint bevételkiesést jelent a Költségvetési Tanács számításai szerint.

Az adójóváírás kivezetésének – biztosan még nem ismert – tételével nem számolva 2012-ben 705 milliárd, 2013-ban már 930 milliárd forintról mond le az állam az szja átformálásával (az összeg a félszuperbruttó kivezetése miatt nő dinamikusan).

A társasági adó átalakítása tavaly 60 milliárd, idén további több mint 60 milliárd forint bevételkiesést jelent, 2013-tól pedig még 152 milliárd forinttal csökkenti a bevételeket.

A mérleg másik oldalán jelenleg a következők állnak:

  • a válságadók, amelyeket a kormánynak előbb-utóbb ki kell vezetnie, s amit a válságadót fizetők gátlástalanul és maradéktalanul átterhelnek a lakosságra
  • az adójóváírás további szigorításának lehetősége,
  • illetve – legnagyobb tételként - a magánpénztári vagyon.
 

 

 

Tény:

a létminimum alatt élő lakosság létszáma 2009-ben Magyarországon 3 millió 300 ezer fő

 

 


Megjelent: 2011.02.17. 09:09
Frissítve: 2011.02.17. 09:09
Borsodban, Szabolcsban tragédiának tartják az új közfoglalkoztatási rendszert.
"Gyerekek verekednek össze az iskolai ebédért az ország legrosszabb helyzetű településein" - írja a Figyelő legfrissebb száma. A hetilapnak a Magyar Szegénységellenes Hálózat vezetője jelezte: a leghátrányosabb régiókban élőket felháborította, hogy a miniszterelnök az elmúlt két hónapban többször is úgy beszélt a segélyből élőkről, mint akik nem akarnak dolgozni. 

 

Márton Izabella úgy véli, a „túl sokat költünk a szegényekre, vegyünk vissza!” jellegű retorika nagyon félrevezető. Azt üzeni, hogy az emberek visszaélnek a szociális ellátórendszerrel, az állam horribilis összegeket osztogat, holott ez – más európai országokkal összehasonlítva – nem igaz. Havi 28 ezer 500 forintról van szó, ennyi ma a rendszeres szociális segély összege.

Az eddig megismert tervek szerint a gazdasági átalakítás keretében 100 milliárd forinttal csökkentik a Munkaerő-piaci Alap forrását, átszabják a munkanélküli-ellátások rendszerét, szigorú felülvizsgálatokkal megrostálják a rokkantnyugdíjasok több százezres táborát. A gazdasági tárca 2014-ig 300 ezer, 2020-ig pedig 1 millió új álláshellyel kalkulál.

A szakértők egyelőre óvatosak, legfeljebb annyit mondanak, hogy nem konvencionális a kabinet gazdaságpolitikája, ám a prognózis akár teljesülhet is.

Az uniós források programjaiban részt vevő szervezetek munkatársai – nevük elhallgatását kérve – a Figyelőnek annyit mondtak: az elmúlt években több száz milliárd forintot költöttek el eredménytelenül munkahelyteremtő programokra.

Az Orbán-kormány terve impozáns: 200 ezernél több embernek akarnak ily módon kenyeret adni. Ám a számok mögé nézve a kép már nem ilyen szép. A közmunkások zömét ugyanis csupán három-négy hónapig foglalkoztatják, napi 4 órában havi 33 ezer forintért. Azt követően kiesnek a rendszerből, s újra a 28,5 ezer forintos bérpótlékot kapják.

 

Kérdés, mennyiben hoz gazdasági fellendülést, az egyén szempontjából életminőség-javulást az ilyen átmeneti foglalkoztatás. Egy fővárosi szakértő az egyik internetes fórumon gyors kalkuláció után arra jutott, hogy megint "sehol sem tartunk. És nem beszélünk arról, hogy havi 30-ból nem lehet megélni. Nem sz.rul, hanem sehogy.”

A borsodi és a szabolcsi térségben „tragédiának” tartják az új közfoglalkoztatási rendszert – közölte a Szegénységellenes Hálózat képviselője. Szélnek eresztették a közmunkásokat, helyükbe újakat toboroztak kisebb óraszámban, a minimálbér feléért, ráadásul a munkába járás költségeit is rájuk terhelik. Mind többen éheznek, egyre nagyobb a felzúdulás.

 

A Borsod megyei encsi kistérségben tapasztaltak alapján Kaufer Virág, az LMP képviselője azt mondta, ha a kormány nem tesz valamit, éhséglázadásokra lehet számítani. Az alacsonyan iskolázott embereknek csak új munkahelyek jelentenek megoldást, éppen itt vannak a legnagyobb kételyek a munkahelyteremtést célzó pályázatokkal szemben - mondta Márton Izabella.

 

Szerinte érdemes lenne megnézni, hány embert tartottak meg állásában a vállalkozások azok közül a korábbi munkanélküliek közül, akiket bérük átmeneti állami finanszírozása és a közteher-kedvezmény miatt vettek fel. Ilyen összegzést eddig sem a gazdasági tárca, sem az uniós források felhasználását felügyelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nem hozott nyilvánosságra.

 

AJÁNLOTT LINK: 

 

Közfoglalkoztatás: 220 ezer új munkahelyet ígérnek

 

2011.01.27. 10:44
Frissítve: 2011.01.27. 12:16
© MTI
Az idei évben megszűnnek a közfoglalkoztatás eddigi szervezeti formái: mind az önkormányzati közcélú, a munkaügyi központok által szervezett közhasznú foglalkoztatás, mind pedig a hagyományos központi önkormányzati közmunkaprogram - áll a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatójában.

 

Az új közfoglalkoztatási program - amelynek létrehozását az Országgyűlés által a tavaly elfogadott szociális, és a foglalkoztatási törvény módosítása tette lehetővé - lényege, hogy egységes rendszerben, azonos forrásból, azonos prioritásokon alapuló szabályozás alapján nyújt pályázati támogatást új munkahelyek létrehozásához.

A közfoglalkoztatásnak négy új formája lesz: az önkormányzat, egyház, civil szervezet által szervezett rövid, illetve hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás, az országos közfoglalkoztatási program, valamint a bérpótló juttatásban részesülők vállalkozásoknál történő foglalkoztatása.  Ezekről az új rendszerben a munkaügyi központok helyben döntenek.

A minisztérium tájékoztatása szerint támogatás csak abban az esetben folyósítható, ha a pályázó alá tudja támasztani, hogy a munka értékteremtő, költségigénye megalapozott, és garantálja, hogy bővül a helyek száma. A juttatás nemcsak a munkabérre, hanem részben a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közvetlen költségekre is kiterjed.

Új elem az is, hogy a rendelkezésre állási támogatást (RÁT) 2011. január 1-től bérpótló juttatás (BPJ) váltotta fel, ehhez a korábbinál szigorúbb jogosultsági feltételek szükségesek és nagyobb aktivitást vár el az álláskeresőktől: évente legalább 30 munkanap munkaviszonyt kell igazolni, és iskolai végzettségétől függetlenül el kell fogadnia a felajánlott közmunkát.

A jövőben segélyt csak az kaphat, aki nem munkaképes, vagy a munkavégzésben tartósan akadályoztatott; aki munkavállalásra képes, annak a támogatás igénybe vételéhez a korábbinál több kötelezettséget állapít meg a jogszabály.

Az önkormányzat, egyház, civilszervezet által szervezett rövid időtartamú közfoglalkoztatásba az alacsony iskolai végzettségű, szociálisan rászoruló bérpótló juttatásban részesülőket vonnák be; az aktív korú, munkaképes, bérpótló juttatásra jogosult álláskeresők foglalkoztatása 4 órás részmunkaidőben történik és legfeljebb 4 hónapig tarthat.

A támogatást a települési önkormányzatok egyszerűsített pályázati adatlapon igényelhetik a munkaügyi kirendeltségnél, azok a támogatásról 8 napon belül döntenek, és gondoskodnak a kiközvetítésről. A minisztérium számításai szerint ebben a formában évente 170 000 embert lehet foglalkoztatni.

A hosszabb időtartamú rendszerben a korábban közhasznú munkavégzés keretében támogatott intézmények vehetnek részt. E formában a foglalkoztatás időtartama 2-12 hónap, napi 6-8 óra munkaidőben. A támogatás 70-100 százalékos lehet, a munkabérek és járulékok mellett a foglalkoztatással összefüggő egyéb költségek is érvényesíthetők a támogatás legfeljebb 20 százalékáig.

E pályázatokat is a munkaügyi kirendeltség fogadja be, de az előbbitől eltérően 30 napon belül bírálja el. A várakozások szerint e programelembe évente mintegy 15 000 főt lehet bevonni.

 Az országos program keretében valósíthatók majd meg a jelentős nemzetgazdasági haszonnal járó, egész ágazatokat átfogó projektek.

Ennek keretében valósulhat meg az ár- és belvízvédelem, a közutak, vasutak, az állami erdőterületek mellett újabb területként a megújuló energiaforrásokhoz, és az energiatakarékossághoz kapcsolódó közfoglalkoztatás is.

Itt a támogatás - amely legfeljebb 12 hónapig nyújtható - mértéke a munkabér és járulékai 100 százalékáig, a költségeknél pedig e támogatás 20 százalékáig terjedhet. Legalább száz fő vagy nagyobb létszám foglalkoztatása esetén a szervezési költségek 3 százaléka is finanszírozható. A pályáztatás, a döntés minisztériumi szintű; az érintett létszám éves szinten 25 ezer fő körül lehet.

A bérpótló juttatásban részesülők vállalkozásoknál történő foglalkoztatás esetén a támogatás legfeljebb 8 hónapra szólhat, feltétele, hogy az időszak felére további juttatás nélkül is tovább köteles foglalkoztatni a munkáltató az érintett személyt.

Ennek mértéke a munkavállaló munkabére és az ahhoz kapcsolódó járulékok munkáltató által megfizetett összegének 70 százalékáig terjedhet. A vállalkozások a munkaügyi központokhoz benyújtott kérelem alapján kaphatnak erre pénzt. A forrás, a vállalkozói igények függvényében mintegy 9000 fő foglalkoztatását teszi lehetővé az előzetes számítások szerint.


 Ez a "fejlõdés" megdöbbentõ!

20 év számokban, avagy a magyar kapitalizmus diszkrét bája...

Magyarország népessége

1989-ben: 10 millió 374 ezer fõ
2009-ben: 10 millió 016 ezer fõ

2011-ben:   9 millió 986 ezer fő

Magyarország külsõ adóssága (bruttó)
1989-ben:   21 milliárd USD
2009-ben: 225 milliárd USD

Nyilvántartott munkanélküliek száma
1989-ben: mintegy   30 ezer fõ
2009-ben: mintegy 470 ezer fõ

Létminimum alatt élõk száma
1989-ben: mintegy 900 ezer fõ
2009-ben: mintegy 3 millió 300 ezer fõ

Hajléktalanok száma (becsült adat)
1989-ben:   5-10 ezer fõ
2009-ben: 50-70 ezer fõ

Újépítésû lakások száma
1989-ben: 51 ezer 500 db.
2009-ben: 28 ezer 400 db.

Házasságkötések száma
1989-ben: mintegy 70 ezer
2009-ben: mintegy 42 ezer

Válások száma
1980-as évek: 1000 házasságkötésre 350 válás
2000-es évek: 1000 házasságkötésre 590 válás

Élve születések száma
1989-ben: mintegy 127 ezer
2009-ben: mintegy   96 ezer

Házasságon kívül született gyermekek száma
1980-as évek: minden nyolcadik gyermek született házasságon kívül
2000-es évek: minden harmadik gyermek született házasságon kívül

Összes bûncselekmények száma
1989-ben: mintegy 225 ezer bûneset
2009-ben: mintegy 410 ezer bûneset
Befejezésül még egy jelzésértékû számadat: Bogár László közgazdász

(Forrás:  Nemzeti Hírháló, 2010.09.22)

 

Választások 2014 - Lakossági szemmel

Az állam lehet a társadalmi átalakulás eszköze is

Az állam felruházása jogosultságokkal nem a tőke és a gazdasági uralom, hanem a nagy tömegek, a lakosság privilégiuma, joga és kötelezettsége

A magyar lakosság felismerte 2010-ben, hogy az alapvető társadalmi antagonizmus nem a kormányzás szintjén van. A megoldást tehát nem az államtól való eltávolodásban látta, amikor a kétharmados döntését meghozta.

A helyes irány továbbra is az állam megerősítése a jogaiban! Az állam a társadalmi átalakulás élére állhat, amennyiben él a nagy tömegek még megmaradt bizalmával.

A gazdasági antagonizmus az, amely ellen az államnak és a lakosságnak egymással együttműködve kell fellépnie.

Az állam dönthet úgy, hogy az egészséges társadalmi változások élére áll és a forradalom nélküli utat, az Alapjövedelem bevezetését mérföldkőnek tekinti amikor bebizonyosodott, hogy a mai kapitalizmus már egyre kevésbé képes megfelelni a polgári demokrácia normáinak!

Cipruson bejelentették, hogy a szigetország 2014 júniusában tervezi bevezetni a garantált Alapjövedelmet

A hír azt bizonyítja, hogy valamennyi Eu tagállam hatáskörébe tartozik a döntés a Feltétel Nélküli Alapjövedelm bevezetéséről. Mindössze politikai szándék és akarat kérdése az adott tagállam részéről.

Ez a fajta megoldás a polgári demokrácia igazi győzelmét és a társadalmi kiegyezés alapját hozhatná el Magyarországnak is. Valamennyi politikai szereplőnek kormánypárti és ellenzéki oldalon az FNA elképzelés mentén sikerülhetne egészséges párbeszédet lebonyolítani és legalább ebben az egyetlen kérdésben együttműködni egymással.

Örömmel üdvözöljük a szigetországban megszületett politikai akaratot és a tiszteletre méltó döntést!

Továbbra is bízunk benne, hogy az Orbán kormány is elvégzi a szükséges közgazdasági számításokat és Ciprushoz hasonlóan olyan döntést hoz, amely az Alapjövedelem bevezetésével rántja ki a devizahiteleseket a bajból ugyanúgy, ahogy a többi elszegényedett társadalmi réteget is!  

Az Alapjövedelem egyetlen akadálya az irigység kultúrája lehetne, amit évszázadokkal ezelőtt a profitéhes tőke alapozott meg és ideje száműzni a társadalmi normák közül a devianciák sorába miután bebizonyosodott, hogy a mai kapitalizmus már nem képes a polgári demokrácia normái szerint működni.

A mai működésképelen rendszer alternatívája, a forradalom nélküli társadalmi változás útja az FNA!

Az Alapjövedelem bevezetése az Eu tagállamok hatásköre! Mindössze politikai akarat kérdése és csupán a jelenleg is rendelkezésre álló állami pénzeszközök gazdaságélénkítő átcsoportosítását kívánja meg! 2013.08.09. 

 

 

A mappában található képek előnézete magyarságtudat