Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Véleményvezérek

 

Holnap vajon mit tilt be a Fidesz?

- teszi fel a kérdést Véleményvezér a blogjában. 2012.10.03.

Azt a témát boncolgatják, hogy a kormány bekényszerítette a nyerőgépeket a játékkaszinókba. Vagyis betiltotta a nyerőgépeket - azonnali hatállyal - a játékkaszinókon kívül! HURRÁ!!!

A szívünk szakad meg a szerencsétlen befektetőkért, akik éppen erre a piaci területre fektették be a kicsinyke pénzüket, kicsinyke haszonnal....

Az alábbi komment különösen tetszett, ezért ollóztuk ki. 

 

 

 

 

 

Lánczi Tamás 2012.10.03. 16:42:32

Most komolyan a nyerőgépeket siratja véleményvezér? Azt még valahogy megértem, ha MANYUP-okért ránt kardot, de a felkarú rablókért? A gépezés egy kártékony szenvedélybetegség, amit már nagyon régen be kellett volna tiltani, de legalábbis durván visszaszorítani. Az, hogy ez eddig nem történt meg, annak egyetlen oka van, a szerencsejáték-lobbi hatalmas érdekérvényesítő képessége. És akkor még finoman fogalmaztam...
Ez semmilyen módon nem állítható párhuzamba a többi, általatok felsorolt döntéssel.

És nem értek egyet Szalai kollégával sem, mert finoman szólva csúsztat, amikor a cukros üdítő esetéhez hasonlítja a nyerőgépeket. Kólától viszonylag kevés család lett földönfutó. A keménydroggal való összehasonlítás sokkal inkább megállja a helyét. 

Ami pedig az online-ra vonatkozik: pár éve létrejött egy új iparág, amely eddig ügyesen kibújt a szabályozás alól. Mostanra megszületett a döntés, hogy adózniuk kell, méghozzá oly módon, hogy transzparenssé kell tenniük az adóhatóság számára a működésük (konkrétan a NAV látni fogja a játékszerveren zajló forgalmat és ezután szedi az adót.) Biztos lesznek majd ügyeskedések, de ez már több ahhoz képest, ami eddig volt. Miért kell élből lefikázni? Ez az én olvasatomban egyébként maga a legalizálás, amit Szalai kolléga javasol. Akkor hol a probléma? Uff.

 

 


Hétpróbás politikusok kukucskálnak ki az új civilek mögül

 
 
frissült
Az egyik magasztalja Orbán Viktort, és sportot űz abból, hogy Gyurcsány Ferenccel ijesztget. A másiknak se Gyurcsány, se Orbán nem kell, és szakítana az elmúlt húsz évvel, miközben lépten-nyomon a Fidesz ellenzékéhez sodródik. Két, magát nagyrészt a politikától függetlennek mondó szervezet egyre zajosabb és egyre durvább csatáját hozta az ősz. Megnéztük, hogy kik bújtak az új civil mozgalmak mögé.

Az ország erkölcsi romlása ellen harcolnak, le akarnak számolni a rendszerváltás óta eltelt 22 év politikai hazugságaival, és mindezt az életükért tenni akaró civilek nevében tennék. Jelszavak szintjén ennyi a közös abban a két kiterjedt és egyre aktívabb szerveződésben, amely ősszel felforgatta az egyre unalmasabb politikai életet.

A Haza és Haladás Egyesület és az abból kinövő Együtt 2014 mozgalom megbuktatná a kormányt, mert károsnak tartja a működését. A Civil Összefogás Fóruma és a hozzá több szálon kapcsolódó, a kormányt támogató Békemenet viszont mindenkit arra figyelmeztet, hogy a Haza és Haladással lényegében Gyurcsány Ferenc szelleme térne vissza. Hogy ezt bebizonyítsák, ősszel kemény kampányt is indítottak, amiről a Haza és Haladás alelnöke kijelentette, hogy a kormány pénzeli.

De vajon ki honnan jött, és kinek milyen a viszonya ahhoz a múlthoz, amellyel most leszámolna?

Akikből egy fél kormány összeállna

Minden "hazáját szerető és tettre kész demokrata" támogatására számít az októberben alapított Haza és Haladás Egyesület, amelynek legismertebb arca az elnöke, Bajnai Gordon volt kormányfő. Az alapítók között messze nem Bajnai az egyetlen politikus, listájukból akár egy kormány névsora is összeállna. Bajnai több egykori miniszterét is az egyesületbe csábította, a volt kormányfő támogatói között megtalálható Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter, Balázs Péter korábbi külügyminiszter, illetve a Medgyessy-kormány igazságügy-minisztere, Bárándy Péter is.

Az egyesület a megalakulásakor közleményben tudatta, hogy "az új politikai korszak nemzeti céljait nem jelölheti ki és nem képviselheti csupán egyetlen erő", ezért az egyesület beszállt az Együtt 2014 szövetségbe, amely a kormány leváltására készül. Az MSZP még nem tudja, hogy csatlakozzon-e hozzájuk, egyelőre csak tárgyalnak erről, de így is több jelenlegi MSZP-tag van már a Haza és Haladásban. Az alelnök Szigetvári Viktor két szocialista választási kampányt is irányított, nem titkolja, hogy jelenleg is tagja még az MSZP-nek. Szintén MSZP-tag a Haza és Haladás alapítói közül Falus Ferenc egykori tiszti főorvos és Haris Éva, aki az év elején még az MSZP választmányának elnökhelyettese volt (alapító volt Bitó László író-orvoskutató, Felcsuti Péter, a bankszövetség korábbi elnöke, Kalmár Péter, Korányi Dávid, Gyurkovics Tamás, Simó György, Simon László és Vörös T. Károly, a Népszabadság volt főszerkesztője is).

Akik odasodródtak az MSZP mellé

Az Orbán-kormány nyugdíjintézkedései ellen tüntető bohócforradalmárok tavaly októberben alapították a Szolidaritást, amely pártoktól semleges egyesületként hirdeti magát a kezdetek óta. Az Együtt 2014-et alapító Szolidaritás elnöke, Kónya Péter tavaly decemberig a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ) elnöke volt, míg a Szolidaritás másik alapítója, Árok Kornél korábban egy tűzoltó-szakszervezetet vezetett (Árok az idén otthagyta a Szolidaritást, és saját pártot alapított).

A Szolidaritás elnökségében elsősorban szakszervezeti vezetők és tagok találhatók, egyetlen kapcsolatuk a politikával, hogy az egyesület több vezetője szoros kapcsolatot tart fenn Mesterházy Attila pártelnökkel, és a Szolidaritás megalakulása idején Kónya Péter és Árok Kornél heti rendszerességgel egyeztetett az MSZP elnökével a párt egyik vezetője és a Szolidaritás tagjai szerint is. Az [origo] egy MSZP-s elnökségi tagtól úgy tudja, hogy még az idén kora ősszel abban egyezett meg az MSZP és a Szolidaritás vezetése, hogy a párt és az egyesület választási szövetséget köt, és jövőre jelentik be, hogy közös jelölteket indítanak a 2014-es választásokon.

Erre egy közös szeptemberi fővárosi fórumon Molnár Zsolt budapesti MSZP-elnök és Székely Sándor, a Szolidaritás társelnöke is célzott, amikor azt mondták, elkötelezettek azért, hogy "a következő országgyűlési választáson egymással összefogva próbálják leváltani a jelenlegi kormányt". (A fórumon részt vett Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció alelnöke is, aki szintén támogatta az összefogást azért, hogy leváltsák az Orbán-kormányt.) Bajnai Gordon és az Együtt 2014 megalakítása végül felborította ezt a forgatókönyvet, mert az MSZP-nek most már nemcsak a Szolidaritással, hanem a három szervezetből álló mozgalommal kell megegyeznie a közös indulásról és jelöltekről.

Akik megelégelték a várakozást

Az Együtt 2014 mozgalom alapítói közül talán a Milla (az Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért nevű szervezet) tartotta magát legtávolabb a politikától. A korábban a drogliberalizációért harcoló Juhász Péter által vezetett egyesület egészen október 23-ig tiltakozott az ellen, hogy politikusok felszólaljanak a rendezvényeiken.

Most viszont megtört a jég, hiszen Bajnai Gordon volt kormányfő éppen a Milla rendezvényén tért vissza a politikába, és itt jelentették be az Együtt 2014 megalakulását. Szintén a Milla rendezvényén szólalt fel Tamás Gáspár Miklós filozófus, aki a rendszerváltás után egy ideig az SZDSZ Országos Tanácsának elnöke is volt, 2009-ben pedig a Zöld Baloldal nevű szélsőbaloldali párt elnöke lett. A jelenleg a parlamentben politizáló politikusok viszont a közönség soraiba szorultak, a rendezvényen viszont megjelent több MSZP-s és LMP-s képviselő is.

Aki már 2009-ben új kormányt akart

A másik csoportosulás még szerteágazóbb, legtöbbet szereplő arcai a 2009 áprilisában létrejött Civil Összefogás Fóruma és a kormány mellett kiálló Békemenet kitalálói.

A Civil Összefogás Fórumot 2009-ben alapította Fricz Tamás politológus, hivatalosan a civil kezdeményezések lehetőségeinek kiteljesítésére. A szervezet azzal a szándékkal alakult, hogy "erősítse a magyar civil társadalom értékkifejezését és érdekérvényesítését". A Gyurcsány-kormány bukása után azonnali előrehozott választásokat követelt.

A CÖF kezdetektől fogva politikai állásfoglalásokat tett, a 2010-es választások előtt több kormányellenes megmozdulást szervezett, Fricz pedig azt nyilatkozta, ha máshogy nem megy, az utcáról kell kikényszeríteni a kormányváltást. A CÖF honlapja szerint 240 szervezet támogatja őket, többségük polgári kör, de köztük van az Orvosi Kamara, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a Trianon Társaság és a Professzorok Batthyány Köre is.

Akit nagyra értékel a kormány is

A CÖF másik alapítója Csizmadia László. Ő a felelős kiadója annak a lapnak, amelyben a CÖF a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány tevékenységének káros voltát bizonygatja. A 2010-es választások előtt rendszeresen szerepelt az akkori kormányokat bíráló fideszes politikusokkal közösen fórumokon (a CÖF első említése az MTI archívumában egy olyan rendezvény volt, ahol Csizmadia szerepelt együtt Budai Gyula jelenlegi agrárállamtitkárral, korábbi elszámoltatásért felelős kormánybiztossal és Kondor Katalinnal, az Echo Tv műsorvezetőjével). Csizmadia 2008-ban társszerzője volt a Magyar Nemzetstratégia című könyvnek, ma már alapító tagja több egyesületnek és tagja volt az Országos Kereskedelmi Szövetség elnökségének, de erről a posztjáról egy éve távozott. Mint a Civil Összefogás alapítója ez év márciusa óta ő a civilszervezetek állami támogatását szervező, idén 3 milliárd forintból működő Nemzeti Együttműködési Alap elnöke.

(Cikkünkben korábban az szerepelt, hogy Csizmadia a BGF docense, hogy a Nemzeti Szociáldemokraták nevű párt alapítója, amiről egy interjúban azt mondta, azért alapítottak pártot, mert szerinte a párton kívüli szerveződéseknek semmiféle ráhatásuk nincs a politikára. Azt is állítottuk, hogy Csizmadia korábban a MIÉP pártigazgatója is volt, később azonban kilépett a pártból. Ezek az információk tévesek, a hibákért Csizmadia László és olvasóink elnézését kérjük.)

Szerződés a kormánnyal
A civil összefogást a kormány is fontosnak tartja, méghozzá annyira, hogy novemberben Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes stratégiai megállapodást kötött a CÖF szervezeti alapját adó Civil Összefogás Közhasznú Alapítvánnyal, amelynek elnöke Csizmadia László. A megállapodás szerint "a társadalmi egyeztetés a jó állam alapvető feltétele, mert elősegíti a jó minőségű, az életviszonyoknak megfelelő jogszabályok megalkotását, valamint a jogszabállyal érintett társadalmi rétegek képviseletét". További részletek itt.

Bayer Zsolt Fidesz-alapító, 1993-ig a párt sajtófőnöke, 1998-tól két évig a Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal főtanácsadója volt. 2007 óta dolgozik a Magyar Hírlapnál. Írásaiban legtöbbször kiáll a kormány politikája mellett, ma is tagja a Fidesznek. Bencsik András 1997 óta a Fidesszel szimpatizáló Demokrata főszerkesztője. 1992-től az MDF tagja volt, de 1995-ben kizárták a pártból, mert bírálta a párt vezetését és a kormányt. 1998-ban a KDNP képviselő-jelöltjeként tért vissza, de nem jutott be a második fordulóba. Később a Fidesz kulturális tagozatának lett a tagja. Az egyik alapító tagja volt a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületnek is, amelyből később kinőtt a Magyar Gárda Mozgalom, de alig fél évvel később kilépett.

Bencsik az első, 2012. januári békemenetről azt mondta, hogy "igazából ez a dolog magától szerveződik. Benne volt a levegőben, hogy az emberek menni akarnak valahova, mi csak megmondtuk, hogy honnan hova." A menet kiállás volt "elsősorban és határozottan Orbán Viktorért, másodszor a kormányért és Magyarországért, harmadsorban mindnyájunkért".

forrás: origo.hu

Hírlevél rovat: nonprofit.hu
 

Megjegyzésünk:

Most már tudod kik állnak a fenti szervezetek mögött. NE HAGYD MEGVEZETNI MAGAD!